Kylie Scott: Because the Night {Értékelés}

Kiadó: Magánkiadás
Oldalszám: 199
ASIN: B0DTRHYHCP
Sorozat: -  
Nézőpont: E/1 
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link 
Megrendelési link

Waking a monster from its sleep is never a good idea.

Skye Carter is as normal as normal can be. But when she chances upon a man in the basement of an abandoned Hollywood Hills house, she’s suddenly playing tour guide, and introducing a fifteen-hundred-year-old vampire to this century. And who even knows what’s going on with her teeth.

The truth is, immortality can get old—which is why Lucas Thorne went to sleep for seventy years. But he’s back and ready to take on undead enemies and friends alike. In a world where threatening creatures roam the night streets, he’s the most dangerous of them all.

Az első mondat:

"The house is protected by a tall, stone fence and hidden by an overgrown garden."

Véleményem

Kylie Scott-tól már olvastam korábban könyvet, a Stage Dive sorozatot, azt nagyon szerettem, legfőképp az első két részt. 

Viszont meglepett a hír, hogy sok a kortárs romantikus után végül Kylie Scott is fantasy románcos vonalra vándorolt, és kíváncsi voltam, ezen a téren hogyan teljesít majd. 

A Because the Night egy vámpíros történet. Így bár igaz, hogy mostanában a romantasy divat miatt talán kisebb kockázat ilyen utakra átlépni, azért a vámpíros téma miatt van az embernek egy kis retro érzése. 

A történet főszereplői már felnőttek, és abszolút úgy is viselkednek. Skye-t a munkahelye egy régi kúria felmérésére küldi, hogy jegyezzen fel minden szükséges renoválási-karbantartási teendőt a ház kapcsán. A hideg rázza a helytől, közben a nap is kezd lemenni, mert délután kapta a feladatot, de szeretne minél hamarabb túlesni rajta, mert nem szándékozik még egyszer visszatérni. Természetesen nincs rá felkészülve, hogy a pince valódi titkokat - és egy konkrét vámpírt rejteget, akit a betolakodásával több évtizedes álmából ő ébreszt fel. Bevallom, abszolút arra készültem, hogy innentől kezdve elindul az évődés, vámpír legyen vagy ne vámpír, de Lucas Thorne, a férfi főszereplő ennél jóval hatékonyabb... maradjunk ennyiben.

Skye számára új létezés kezdődik, és meg kell ismernie ennek az új világnak minden furcsaságát, minden kegyetlen politikájával. Abból pedig akad bőven, mert amíg Lucas aludt, sok minden megváltozott a vámpírtársadalomban - ráadásul régi ellenségek is fenyegetik. 

Persze nem minden negatív, ugyanis Lucas családjában több nagyon szimpatikus vámpír is van. 

A kedvencem Henry lett, aki igazi szabadszájú, az életet minden porcikájával kiélvező, de egyébként nagyon barátságos szereplő. De másokban is vannak még lehetőségek, ha Kylie Scott úgy dönt, folytatni szeretné a sorozatot, simán vannak még olyan karakterek, akiknek a történetét megírhatja, például a vámpírok kemény világában katonai vezetői pozíciót kivívott nő és a viking vámpír is izgalmas lehet.

Na de ne rohanjunk ennyire előre, ez a könyv ugyanis egyelőre stand-alone, tehát mindenki megnyugodhat, Syke története teljesen kerek. 

Ezzel együtt azért nem fogok hazudni, volt hiányérzetem.

A történet regény mértékben nagyon rövid, még a 200 oldalt sem éri el. Ez pedig meglátszik rajta. Nem azért, mert nem szerethető, mert az, élvezetes kis romantikus olvasmány volt, ha az ember csak egy könnyed délutáni vámpíros románcot keres. De úgy éreztem, lett volna még a világban, a szereplőkben és a kapcsolatokban annyi, hogy ha még 50-100 oldalt hozzáír a szerző, az nagyon jót tett volna. Sokkal kerekebb lehetett volna a történet, és az összes szereplő. 

A konfliktussal és a világgal még együtt tudtam élni annyira, amennyire kifejtette őket. A vámpírpolitikából kaptunk annyit, hogy követhető és nagyjából érthető legyen, ennél mélyebben egy románcban nem feltétlenül akarok ebben elmerülni, és ha valóban lesz folytatás, akkor lesz még hely és tér a bővebb kifejtésére. És bár lehetett volna Lucas és a nagy ellensége kapcsolatát is kicsit részletesebben megmutatni, igazából ezzel is együtt tudtam élni.

Viszont a karakterek kidolgozásában még bőven lett volna hová terjeszkedni. Skye villám gyorsasággal találja magát ebben az új helyzetben, és így elég kevés terünk nyílik arra, hogy valóban megismerjük őt. Itt-ott kapunk egy-egy villanást a múltjából, de ezeket mindig csak említés szintjén. Ettől ő maga sematikusabb, mint amilyen lehetne. A természetét szerettem, de nagyon keveset tudunk meg arról, hogy mit szeret, milyen volt az élete, mit csinált pontosan, sokkal többet vívódhatott volna a személyesebb kapcsolatain, amiket elveszített. Úgy éreztem, mindent kicsit túl könnyen enged el, és lesz belőle szinte üres vászon a történethez és az új életéhez. (Csak hogy két példát mondjak: szerintem szép lett volna, ha ránéz a megjegyzés szintjén létező korábbi legjobb barátnőjére, mintegy búcsúzóul, vagy akár titokban tesz is érte valamit. Nem tudom eldönteni, csak nekem nem ragadt meg a regény elejéről az információ, hogy pontosan mi is Skye szakmája vagy amúgy konkrétan tényleg el sem hangzik, mindenesetre ha renoválással kapcsolatos, akkor kifejezetten izgalmas lett volna, ha itt-ott tesz konkrétabb megjegyzéseket, javaslatokat a ház kapcsán, vagy akár rögtön neki is áll megszerelni dolgokat! Ezek apróságok, de annyit hozzátettek volna a karakteréhez!)

Lucas már karakteresebb, ami mondjuk romantikus könyvekben nem meglepő, elég gyakori, hogy a férfi főszereplőkről többet tudunk meg, mint a nőiekről. Kellőképpen rejtélyes, de mivel elég színes a múltja, az itt-ott megvillantott információk róla pont elég keretet adtak ahhoz, hgoy érdekeljen. Nem mondom, hogy nem lett volna még lehetőség, hogy ennél is többet kapjunk belőle (például több ügyetlenkedést elviseltem volna az új kor új vívmányai kapcsán), de igazi hiányérzetem vele kapcsolatban nem nagyon volt. 

A kettejük kapcsolatába viszont határozottan belefért volna még ennél sokkal több. Nem szexjelenetekre gondolok, mielőtt még valaki félreértené, abból elvoltam ennyivel is. De több összekacsintás, több flört, több szócsata, bármelyik jól működött volna. 

Némiképp instaszerelem az övék, amit relatíve könnyen meg lehet magyarázni valami mate-féle kötődéssel. Ezzel együtt bár a kémia kétségtelenül megvan a szereplők között, igazán belefért volna több ismerkedős jelenet kettejük kapcsolatába. Kénytelen-kelletlen elég sok időt töltenek együtt, még kettesben is, ha ezek közül néhány kicsit hosszabb lett volna, kicsit ismerkedősebb, valószínűleg hitelesebbé tett volna mindent, főleg, hogy nem egy könnyű helyzetből indul a kapcsolatuk. 

Így összességében egy kellemes olvasmány volt ez a könyv, nem bánom, hogy elolvastam, rossznak semmiképp sem mondanám. De úgy érzem, kicsit még lehetett volna dolgozni rajta, itt-ott még bőven belefért volna egy-egy plusz jelenet, egy-egy plusz beszélgetés, amitől sokkal kerekebbé válhatott volna mind a két karakter és kettejük kapcsolata is. 

U.i.: A Stage Dive említés szintjén megjelenik a sztoriban, azért szívesen látnék valami vámpíros-Stage Dive-os crossovert, azt kell mondjam, ezzel ugyanis kiderült, hogy valójában ugyanabban a világban játszódik a két sztori.

AJÁNLOM

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Deszy könyvajánlója 📚 💕 📖 (@deszykonyv) által megosztott bejegyzés