Sally Gardner: A Hold legsötétebb oldala
Sally Gardner: A Hold legsötétebb oldala
A blogturnéról
A Blogturné Klub ezúttal igen nagy fába vágta a fejszéjét: a Kolibri Kiadó Magasfeszültség emblémával ellátott legelső könyvét készülünk Nektek bemutatni, méghozzá Sally Gardner több díjjal is kitüntetett A Hold legsötétebb oldala című regényét.
S hogy miért Magasfeszültség? Mert ezek a könyvek „húsba vágó”, olykor kegyetlen vagy épp szívfacsaró történeteket tárnak ifjabb olvasóink elé.
Olyan irodalmi alkotásokra kerülnek rá a speciális, kolibris Magasfeszültség emblémák, melyek kényes témákat járnak körül, izgalmas, újszerű nyelven íródtak, vagy épp a nézőpontjuk tér el a megszokottól. Ezek a könyvek úgy hatnak, akár a valóságbeli magasfeszültség, melyet a transzformátorok – jelen esetben az olvasmányélmények – kisebb feszültséggé alakítanak. Feldolgozzák, de legalább is továbbgondolásra ösztönözik az adott problémát.
A Magasfeszültség emblémával ellátott könyvek nyitott, befogadó olvasóknak szólnak, olyanoknak, akik engedik, hogy húsukba vágjon az irodalom.
Te mennyire vagy befogadó? Gyere, tégy egy próbát! Kerülj velünk a Hold legsötétebb oldalára, engedd szárnyalni a képzeleted, olvass extrákat és nyerd meg a turné során kisorsolásra kerülő könyv öt (igen 5!!!) példányának egyikét!!! A turné minden napján nyerhetsz!
S hogy miért Magasfeszültség? Mert ezek a könyvek „húsba vágó”, olykor kegyetlen vagy épp szívfacsaró történeteket tárnak ifjabb olvasóink elé.
Olyan irodalmi alkotásokra kerülnek rá a speciális, kolibris Magasfeszültség emblémák, melyek kényes témákat járnak körül, izgalmas, újszerű nyelven íródtak, vagy épp a nézőpontjuk tér el a megszokottól. Ezek a könyvek úgy hatnak, akár a valóságbeli magasfeszültség, melyet a transzformátorok – jelen esetben az olvasmányélmények – kisebb feszültséggé alakítanak. Feldolgozzák, de legalább is továbbgondolásra ösztönözik az adott problémát.
A Magasfeszültség emblémával ellátott könyvek nyitott, befogadó olvasóknak szólnak, olyanoknak, akik engedik, hogy húsukba vágjon az irodalom.
Te mennyire vagy befogadó? Gyere, tégy egy próbát! Kerülj velünk a Hold legsötétebb oldalára, engedd szárnyalni a képzeleted, olvass extrákat és nyerd meg a turné során kisorsolásra kerülő könyv öt (igen 5!!!) példányának egyikét!!! A turné minden napján nyerhetsz!
A könyvről
Fülszöveg:
Sally Gardner megdöbbentő regénye egy kegyetlen
világban játszódik. Standish Treadwell - akinek különböző színűek a
szemei, és diszlexiája miatt nem tud írni-olvasni sem - egyetlen
barátjával, Hectorral átmászik a várost körülvevő fal túloldalára, és
rájönnek, mit rejteget előlük az Anyaföld. Attól a pillanattól kezdve,
hogy a két kamasz rájön egy óriási titokra, ami kapcsolatban van a
Holdra szállással, az életük veszélybe kerül.
Száz nagyon rövid fejezet, tökéletesen egyedi elbeszélésmódban, mely
szinte végighajszolja az olvasót a történeten, mert egyszerre izgalmas
és sötét humorú, lakatlan és borzongtató, gyöngéd és elragadó. A Hold
legsötétebb oldala eredeti és megindító történet, melyben a barátság és a
bizalom az igazi fegyver.
Sally Gardner Londonban nőtt fel, ma is ott él. Gyerekként maga is
megküzdött a diszlexiával, egészen 14 éves koráig nem tanult meg sem
írni, sem olvasni. Ikrei születése után kezdett regényeket publikálni,
melyek a mágikus és történelmi realizmus egyedi keverékei, stílusuk és
témájuk kihívás az olvasóknak, akiket beszippant az általa teremtett
világ. Sally szenvedélyesen hiszi, hogy a fiatal olvasókat inspirálni és
szórakoztatni kell a könyvekkel, mint ahogy azt A Hold legsötétebb
oldala is bizonyítja, melyet számos díjjal tüntettek ki.
Véleményem:
Napokig ültem a könyv elolvasása után, hogy mit is írjak róla. Annyira rendhagyó, annyira más, annyi gondolatot ébreszt, hogy az ember először nem is tudja, hogy mit írhatna róla. Igazán felkavaró, úgy olvastam végig, hogy képtelen voltam letenni, mert csak az a kérdés járt a fejemben, hogy mi jöhet még.
De akkor menjünk vissza, és kezdjük az elején! Amit fontosnak tartok tisztázni, hogy egy alternatív világban járunk, az 50-es években. Ezt azért is fontos megérteni, mert a világról, amelyben járunk, viszonylag keveset tudunk meg. Tényleg csak azokat a részeit érintjük, amelyek közvetlenül befolyásolják főhőseink életét. Annyi bizonyos, hogy éppen a holdraszállásra készülődnek, és az Anyaföldön kemény kézzel fogják a népet. Igazi elnyomó társadalommal állunk szemben, vannak a tiszták és akik nem azok, azoknak mindenféle különösebb előjel és következmény nélkül nyoma vész.
Standish, a főszereplő pedig nem tiszta, még ha eddig sikerült is megúsznia az "eltakarítást". Felemás szemével és diszlexiájával érezhetően kilóg társai sorából, és már csak idő kérdése, hogy különbözősége lelepleződjön. Mindeközben Standish egy hihetetlen titoknak is birtokába jut, ami az egész társadalom életét gyökeresen megváltoztathatja, így az emberek sorsa egy különc gyerek kezébe kerül.
A regény visszaemlékezésszerűen indul, a főhős, Standish töpreng el, vajon mennyire alakult volna máshogy a történetük, ha...
De persze a "Mi lett volna, ha" kérdésnek itt sincsen értelme, hiszen az események úgy alakultak, ahogy. Standishnek az volt a sorsa, hogy megtalálja a labdát és megismerkedjen Hectorral, a legjobb barátjával. Innentől pedig az óra ketyegett... Külön érdekesség, hogy mi nem lineárisan követjük az eseményeket, hanem ahogyan egy hétköznapi mesélés esetében is tennénk, ide-oda ugrálunk a történetben. De annyira jól sikerült megoldani, hogy a könyv egyáltalán nem lesz kusza. Jól követhetőek maradnak az események, csak még izgalmasabbá teszi a regényt az, hogy féligazságokat tudunk meg, és a kérdőjelek visznek minket előre.
A könyv rengeteg komoly témát boncolgat: az igazi barátságot, a hősiességet, a társadalmi kirekesztettséget, a második világháborús népirtásokhoz hasonlóan a nem "tiszták" irtását és végül a nagy kérdést, hogy mit kezdesz a tudással, ami az életedet követelheti, de aminek a segítségével megváltoztathatod a világot.
Nagy szerepet kap még az álomvilág, amelyet Standish és Hector közösen felépítenek. Ez is egy olyan üzenet, amit érdemes magunkkal vinni: az álmodozásra való képesség és maguk az álmok olyasmik, amelyeket meg kell becsülnünk.
És hogy kicsit a holdraszállás is szóba kerüljön... Kifejezetten jó az alapötlet, hogy egy amúgy is rengeteg teóriát szülő eseményre építi a regényt az írónő, és azokat az érveket, amelyekkel megcáfolni kívánták a holdraszállás valódiságát, beleszövi a történetbe.
A történet kiegészül a meglepően találó és nyers illusztrációkkal, amelyeket az egyes fejezetekhez kapunk. Szervesen kapcsolódnak Standish történetéhez, mégis külön is megvan a saját szerepük: az élet körforgását láthatjuk, és a regény befejeztével értjük meg igazán a kapcsot a képek és a szövegben megelevenedő történet között. Lehet, hogy valami elpusztul, de új élet sarjad belőle...
Tökéletes választás a Magasfeszültség sorozatba, mert kétségtelenül olyan történet, amely valóban rengeteg olyan kérdést vet fel, amelyekről érdemes és kell is beszélni.
Könyvelőzetes
Rendeljétek elő most!
A képre kattintva előrendelhetitek:
Blogturné extra - Heterokrómia
A regényben Standishnek különböző színű a két szeme, mint ahogyan azt a borítón is láthatjátok. Ennek van szerepe a regényben is, azt viszont már kevesebben tudják, hogy a jelenséget heterokrómiának nevezik, és nem is olyan ritka, mint gondolnánk.
A heterokrómia gyakorlatilag egy szemmutáció. A szemszín a szem szivárványhártyájának látható színe, amit a gének határoznak meg. Heterokrómia esetén az egyik szivárványhártyában nagyobb a melanin koncentrációja, amely a szem színéért felelős pigment. Így lehetséges, hogy a két szemnek más a színe. Sőt az is előfordulhat, hogy a két szem színe nem teljesen eltérő, csak nyomokban. (Például egy kékszemű embernek mindkét szeme kék, de az egyikben van egy vékony sávnyi barna rész. Ilyen például a híres színész, Jonathan Rhys Meyers szeme is.)
De akkor menjünk vissza, és kezdjük az elején! Amit fontosnak tartok tisztázni, hogy egy alternatív világban járunk, az 50-es években. Ezt azért is fontos megérteni, mert a világról, amelyben járunk, viszonylag keveset tudunk meg. Tényleg csak azokat a részeit érintjük, amelyek közvetlenül befolyásolják főhőseink életét. Annyi bizonyos, hogy éppen a holdraszállásra készülődnek, és az Anyaföldön kemény kézzel fogják a népet. Igazi elnyomó társadalommal állunk szemben, vannak a tiszták és akik nem azok, azoknak mindenféle különösebb előjel és következmény nélkül nyoma vész.
Standish, a főszereplő pedig nem tiszta, még ha eddig sikerült is megúsznia az "eltakarítást". Felemás szemével és diszlexiájával érezhetően kilóg társai sorából, és már csak idő kérdése, hogy különbözősége lelepleződjön. Mindeközben Standish egy hihetetlen titoknak is birtokába jut, ami az egész társadalom életét gyökeresen megváltoztathatja, így az emberek sorsa egy különc gyerek kezébe kerül.
A regény visszaemlékezésszerűen indul, a főhős, Standish töpreng el, vajon mennyire alakult volna máshogy a történetük, ha...
"Azon töprengek, mi lett volna, ha.
Ha a focilabda nem repül át a falon.
Ha Hector nem megy el megkeresni.
Ha a sötét titkot nem tartja magában.
Ha…
Gondolom, akkor másik történetet mesélnék. Tudjátok,
annyi mi-lett-volna-ha van, ahány csillag az égen."
De persze a "Mi lett volna, ha" kérdésnek itt sincsen értelme, hiszen az események úgy alakultak, ahogy. Standishnek az volt a sorsa, hogy megtalálja a labdát és megismerkedjen Hectorral, a legjobb barátjával. Innentől pedig az óra ketyegett... Külön érdekesség, hogy mi nem lineárisan követjük az eseményeket, hanem ahogyan egy hétköznapi mesélés esetében is tennénk, ide-oda ugrálunk a történetben. De annyira jól sikerült megoldani, hogy a könyv egyáltalán nem lesz kusza. Jól követhetőek maradnak az események, csak még izgalmasabbá teszi a regényt az, hogy féligazságokat tudunk meg, és a kérdőjelek visznek minket előre.
A könyv rengeteg komoly témát boncolgat: az igazi barátságot, a hősiességet, a társadalmi kirekesztettséget, a második világháborús népirtásokhoz hasonlóan a nem "tiszták" irtását és végül a nagy kérdést, hogy mit kezdesz a tudással, ami az életedet követelheti, de aminek a segítségével megváltoztathatod a világot.
Nagy szerepet kap még az álomvilág, amelyet Standish és Hector közösen felépítenek. Ez is egy olyan üzenet, amit érdemes magunkkal vinni: az álmodozásra való képesség és maguk az álmok olyasmik, amelyeket meg kell becsülnünk.
És hogy kicsit a holdraszállás is szóba kerüljön... Kifejezetten jó az alapötlet, hogy egy amúgy is rengeteg teóriát szülő eseményre építi a regényt az írónő, és azokat az érveket, amelyekkel megcáfolni kívánták a holdraszállás valódiságát, beleszövi a történetbe.
Tökéletes választás a Magasfeszültség sorozatba, mert kétségtelenül olyan történet, amely valóban rengeteg olyan kérdést vet fel, amelyekről érdemes és kell is beszélni.
AJÁNLOM
Könyvelőzetes
Rendeljétek elő most!
A képre kattintva előrendelhetitek:
Kiadó: KOLIBRI KIADÓ
Oldalak száma: 282 oldal
Borító: FÜLES, KARTONÁLT
ISBN: 9786155234576
Fordító: Pék Zoltán
Megjelenés: 2013. november 22.
Blogturné extra - Heterokrómia
A regényben Standishnek különböző színű a két szeme, mint ahogyan azt a borítón is láthatjátok. Ennek van szerepe a regényben is, azt viszont már kevesebben tudják, hogy a jelenséget heterokrómiának nevezik, és nem is olyan ritka, mint gondolnánk.
A heterokrómia gyakorlatilag egy szemmutáció. A szemszín a szem szivárványhártyájának látható színe, amit a gének határoznak meg. Heterokrómia esetén az egyik szivárványhártyában nagyobb a melanin koncentrációja, amely a szem színéért felelős pigment. Így lehetséges, hogy a két szemnek más a színe. Sőt az is előfordulhat, hogy a két szem színe nem teljesen eltérő, csak nyomokban. (Például egy kékszemű embernek mindkét szeme kék, de az egyikben van egy vékony sávnyi barna rész. Ilyen például a híres színész, Jonathan Rhys Meyers szeme is.)
De heterokrómiája van a jövőre mozikba kerülő Vámpírakadémia sztárjának, Dominic Sherwoodnak is, nála szembetűnő a különbség.
De szembetűnő heterokrómiája van például Kate Bosworthnek is, csak hogy női példát is hozzak:
Persze a mutáció embereknél még mindig elvétve fordul elő, de állatoknál nagyon gyakran találkozhatunk vele. Egyes fajoknál gyakoribb, például a kutyák közül a szibériai huskyknál.
Nyereményjáték
Persze a mutáció embereknél még mindig elvétve fordul elő, de állatoknál nagyon gyakran találkozhatunk vele. Egyes fajoknál gyakoribb, például a kutyák közül a szibériai huskyknál.
Nyereményjáték
“a legdrágább kincsünk a képzeletünk.”
- mondja Hector Standishnek, mikor a valóság minden szörnyűsége elől a Juniper bolygóra készülnek felszállni a kartonból épített űrhajójukkal. Elképzelnek maguknak egy álom-bolygót, ahol mindaz a borzalom, ami a Földön veszi körül őket, nem létezik.
Tartsunk Velük, menjünk mi is a Juniperre, építsünk egy űrhajót és szálljunk le a bolygóra! Vegyük birtokba, mint annak idején Armstrong a Holdat!
S hogy mire van szükségünk egy ilyen utazáshoz? A turné minden állomásán elrejtettünk egy-egy “hozzávalót”, melyet a bejegyzésben más színnel kiemelt betűkből kell összeraknotok.
Minden megtalált kellék egy-egy újabb nyerési esély, ugyanis minden állomáson külön-külön kisorsolunk egy Szerencsést, aki megnyerheti a könyv egy példányát. Sőt, a turné végén azok között, akik minden állomáson játszottak - vagyis valamennyi összetevőt megtalálták és kitöltötték a nyereménydobozt - kisorsolunk egy ötödik Nyertest is! Tehát, játékra fel, legyél Te a szerencsések egyike!
A blogturné menetrendje
nov. 17. - Nem harap a… - vélemény + kedvcsináló idézetek
nov. 18. - Roni Olvas - vélemény + a Holdraszállás és a kételyek
nov. 19. - Kelly Olvas - vélemény + Juniper
nov. 20. - Deszy könyvesblog - vélemény + a felemás szemszín okai
Nincsenek megjegyzések