Ali Hazelwood: Utálom, hogy szeretlek {Értékelés + Nyereményjáték}
Ali Hazelwood: Utálom, hogy szeretlek
07/26 - Fanni's Library
A blogturnéról
Ali Hazelwood ezúttal három történettel kedveskedik magyar olvasóinak!
A nemrég megjelent, Utálom, hogy szeretlek című kötetben három zseniális
mérnöknőről olvashatunk, akik igyekeznek helytállni a munkájukban, és
legnagyobb meglepetésükre váratlanul rájuk talál a szerelem is.
Tartsatok bloggereinkkel, és ismerkedjetek meg Marával, Sadievel és
Hannahval, de ne felejtsetek el játszani se, hiszen a Maxim kiadó
jóvoltából egy szerencsés olvasónk a turné végén megnyeri a könyvet!
Kiadó: Maxim Kiadó
Oldalszám: 386
Fordító: Stier Ágnes
ISBN: 9789634996439
Sorozat: -
Függővég: -
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (3,92)
Megrendelési link
Olvass bele!
Mara, Sadie és Hannah elsősorban barátnők és főleg kutatók. Bár tudományterületük a világ más-más szegletébe szólítja őket, mindhárman egyetértenek az egyetemes igazsággal: az ellentétek vonzzák, a riválisok pedig tűzbe hozzák egymást…Egy FEDÉL ALATTKörnyezetmérnökként Mara mindent tud az ökoszisztémák érzékeny egyensúlyáról: egyensúlyra van hozzájuk szükség. És hogy senki ne nyúljon a termosztáthoz. És senki ne lopja el a másik kajáját. Valamint más szabályokra is, amikről Liamnek, a lakótársának és egyben alávaló, nagy olajcégnél dolgozó jogásznak fogalma sincs.Két EMELET KÖZÖTTMérnökként logikusan gondolkodva Sadie tudja, hogy elvileg hidakat kellene építenie. Viszont a STEM tudományos világában dolgozó nőként azt is tudja, hogy a körülmények változhatnak, és amikor az ember órákra bent ragad egy parányi New York-i liftben azzal a férfival, aki összetörte a szívét, joga van porig égetni azt az izmos, szőke hidat.FagyPONT ALATTIan sok minden Hannah számára: gonosztevő, aki megpróbálta megvétózni az expedícióját, és tönkretenni a karrierjét; istenien szörnyű álmainak főszereplője… de hős sosem volt. Fagyos szíve azonban felolvad, amikor sebesülten és elhagyatottan fekszik az Északi-sark egyik távoli kutatóállomásán, és csak régi riválisa hajlandó elindulni a veszélyes mentőakcióra.
Véleményem
Azt hiszem, ezen a ponton már kijelenthetjük, hogy Ali Hazelwood rajongó
lettem.
Először A szerelem képlete kapcsán találkoztam a szerzővel, aztán az
Eszméletlen szerelem volt soron, és a két könyv után egyáltalán nem volt
kérdés, hogy a novelláskötetet is olvasnom kell.
Ami azért is izgalmas, mert bevallom, én nem vagyok nagy novella- vagy
kisregény rajongó. Én szeretem, ha van időm megismerni a szereplőket,
eltölteni velük egy kicsit több időt, elmerülni a sztoriban - nekem ez a
novelláknál sokkal nehezebben jön.
Először ebbe a kötetbe is kicsit nehezebben rázódtam bele, bevallom
őszintén.
A könyv az Egy fedél alatt című írással kezdődik, amit úgy épített fel Ali
Hazelwood, hogy az olvasó kap egy in medias res, a figyelmet gyorsan
felkeltő jelenetet, aztán ugrunk az időben. Aztán hamar rájöttem, hogy ez
igazából olyasmi, ami végigkíséri a kötetet, és ami azt illeti, értem is,
hogy miért van így. Gyorsan megragadja az embert a szerző, aztán ugrunk az
időben, és elkezdi bemutatni a sztorit az elejéről. Így viszont a gyors
felütés után hirtelen a visszaesés, és alig győztem kivárni, hogy eljussunk
odáig, amit már beharangozott a sztori az elején.
Egyébként ebben és sok másban is újfent felfedeztem Hazelwood fanficírói
múltját - ez a második dolog, ami összeköti a novellákat. Ha az internetre
ír az ember, ahol nem ismerik, nem hitelesítették nagy kiadók, valóban
nagyon fontos, hogy már az első fejezettel elköteleződjön az olvasó, hogy
aztán visszajöjjön majd a folytatásokra - hiszen fanfictionök esetében még
várakozni is kell általában. Ezért a sztorik felépítése nagyon sokszor
hasonló ehhez - gyors kezdés, aztán lassú haladás, amikor már elkötelezte a
szerző az olvasót.
![]() |
Ugyanígy a fanfiction világból hozza magával a mindenféle trope-ot a szerző.
A fanfic világban nagy segítség stíluselemek, történeti szálak alapján
keresgélni, Ali Hazelwood pedig szép számmal operál ilyesmikkel - nagyobban
is (pl. ellenségekből szerelmek), és történeti elemek tekintetében is (pl.
liftbe szorulás).
Egyébként ismétlődés terén maga Hazelwood is elég... nos repetitív tud
lenne, ha gyors egymásutánban fogyasztja az ember. Nem állítom, hogy minden
karaktere egyforma, mert ez nem lenne igaz, de azért - főleg a férfi
főszereplői esetében - lehet érezni, hogy van egy "típusa". (Khm... Kylo
Ren.)
De mivel én szeretem a fanfictionöket is, és ha szeretek egy trope-ot,
szívesen fogyasztom nagy számban, még ha felfedezek is ismétlődő elemeket,
engem ez nem zavart.
Szintén összeköti a három történetet, ami már Ali Hazelwood védjegye: a STEM
világa. Az összes főszereplőnk ebből a világból jön, és bár a történetek
rövidsége miatt valamivel kisebb szerep jut annak, hogy megmutassa, nőként
milyen nehéz ebben a világban, azért a szereplők meg-megvillantják ezt itt
is.
És végül, de nem utolsó sorban összeköti a három történetet az is, hogy a
főszereplők között van kapcsolat. Tehát mindegyik sztori önálló, önállóan
olvasható - de ha egymás után olvassuk őket, nyilvánvalóvá válik, hogy a
három főszereplő személyén keresztül összekapcsolódnak, ők ugyanis legjobb
barátnők. Így megjelennek egymás sztorijaiban, ami pedig a könyv végén egy
nagyjelenetben össze is fut. (Ezt én például nem tudtam, amikor nekiálltam,
de kellemes meglepetés volt.)
És akkor beszéljünk kicsit részletesebben is a sztorikról!
Az Egy fedél alatt címét már említettem, ezzel kezdődik a kötet.
Ebben a sztoriban a főszereplő megörököl egy házat, de kiderül, hogy nem ő
a kizárólagos tulajdonos, ugyanis a házban él már egy igencsak mogorva
tudós pasi, aki nem tűnik túlságosan együttműködőnek. De karrierje elején
álló kutatóként Marának nincs választása, beköltözik a házba. (Említettem
már, hogy Ali Hazelwood szereti azt a fanfictionös történetvezetést, ami
úgy indít, hogy két ellenséget összezárunk egy szituációba?)
A nyitás felkeltette az érdeklődésemet, utána viszont nekem kicsit lassú
volt a sztori eleje, és ezért nem szerettem annyira az időbeli ugrásokat
az elején. De ez szerencsére nem tartott sokáig, és végső soron jól
szórakoztam azon, amit Hazelwood nagyon jól művel: hogy nyilvánvalóvá
tegye számunkra a szereplők (főleg a férfi főszereplők) rajongását, de a
ők maguk egyáltalán ne vegyék észre ezt a másikon.
Ez persze rengeteg vicces helyzetet szül, amiken kifejezetten jól
szórakoztam. A fordulat nekem kissé hirtelen volt, és szívesen olvastam
volna még kicsit tovább a sztori a végén, de azért összességében
tetszett.
![]() |
A Két emelet között alapszituációja a legviccesebb szerintem. Ez az
a bizonyos liftes jelenet, ahol is a liftben ragad egy olyan páros, akik
között határozottan elindult valami, mondhatni varázslatos és sorsszerű
volt a megismerkedésük és az első napjuk - aztán valami megtört, és hetek
óta fújnak egymásra. Viszont az, hogy több órára a liftben ragadnak,
rákényszeríti őket, hogy végre átbeszéljék, mi is történt pontosan.
Bevallom, én ezt szerettem a legjobban az összes sztori közül a könyvben,
de ebben az is benne van, hogy mindig is szerettem a liftes fanfictionöket
- ráadásul ha valaki Grace klinika rajongó, az pontosan tudja, milyen
viccesek tudnak lenni a feszültséggel teli liftutak. Ráadásul itt egyik
szálról sem mondanám, hogy lassan építkezik, mindkét szál in medias res,
egyiket sem találtam lassúnak, az elején sem.
A Fagypont alatt volt az a történet a három közül, amit
legszívesebben inkább regényben olvastam volna. Nagyon érdekes a STEM
háttérsztori és Hannah, a főszereplő tudományos útja is - ráadásul talán
Hannah volt az, aki leginkább elütött Ali Hazelwood szokásos főszereplőitől.
Ami a STEM hátteret illeti, Hannah a NASA dolgozója, és egy északi
expedíción dolgozik - ezért a Fagypont alatt cím. Önmagában már ezt is
izgalmasnak találtam, valószínűleg azért, mert A marsi olvasása után nagyon
is tudtam azonosulni Hannah Mars iránti érdeklődésével. De Hannah karaktere
maga is simán megért volna egy regényt - nagyon izgalmasnak találtam a
háttértörténetét, Hannah ugyanis nem az a tipikus geek, aki fiatal kora óta
kutató akart lenni és már kisebb korában kitűnt az iskolában. Ő vérrel,
verejtékkel és elhivatottsággal jutott el oda, ahová - és szívesen láttam
volna ebből többet. Ráadásul a romantikus sztori is elbírt volna egy
regényt, ugyanis egy igazi második esély sztorit kapunk. Ez a novella is
tele volt egyébként azzal a Hazelwood játékkal, ahol az olvasónak sok minden
nyilvánvaló, ami a szereplőknek nem - de én ezt továbbra is nagyon szeretem,
szóval hajrá!
Összességében nagyon szerettem ezt a könyvet is. Bár az értékelései nem
olyan jók, mint pl. A szerelem képletének, de pánikra semmi ok, pontosan
annyira érdemes elolvasni ezt a Hazelwood könyvet is, mint a többit.
NAGYON AJÁNLOM
Így olvastam én:
Nyereményjáték
Ali Hazelwood három okos, tanult nő lelkének rejtelmeibe vezeti az
olvasót, akik igyekeznek helyt állni a főleg férfiak által uralt
tudományos szakmában. Emiatt játékunk se lehet mással kapcsolatos,
mint hozzájuk hasonló, korszakalkotó nőkkel. A rövid leírások alapján
találjátok ki, hogy kiről van szó, és a nevét írjátok be a
rafflecopter dobozba!
(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A
kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben
értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés,
újabb nyertest sorsolunk.)
1967-ben jelentkezett a NASA-hoz, ahol rövidesen állást is kapott. Itt az elsők között volt, akik megtanulhatták az IBM-számítógépek használatát, amelyek alkalmazásával a korábban időigényes műveletek pillanatok alatt megoldhatóvá váltak. Az ő feladata az volt, hogy megírja a számítógépre azokat a programokat, amelyek révén egyre bonyolultabb műveleteket tudtak elvégezni.
A turné menetrendje
07/26 - Fanni's Library
07/29 -
Csak olvass!
08/01 - Deszy könyvajánlója
08/04 - Hagyjatok! Olvasok! - Borítómustra
08/04 - Hagyjatok! Olvasok! - Borítómustra
08/07 - Hagyjatok! Olvasok!
08/10 - Sorok között
08/13 - Dreamworld
08/13 - Dreamworld
Nincsenek megjegyzések