Róbert Katalin: Nalávia titka


Mesevilág a felhők között
Nalávia titka

Egy cuki mese, ami olyan, mintha egy álomba csöppennél...

A blogturnéról



Nemrég jelent meg Róbert Katalin első mesekönyve, a Nalávia titka, ami egy varázslatos, felhőn lebegő országba kalauzolja el olvasóit a hősnő, Lenócska vezényletével, aki a barátaival nagy kalandba fog, hogy megismerje Nalávia uralkodónőjét, Nalát.
Tarts velünk Te is az utazáson, a három napos blogturné keretein belül pedig viszonzásként megismertetünk ezzel a csodálatos könyvvel.

Kiadó: Naphegy
ISBN: 9789639869400
Függővég:
Bechdel-teszt:
Moly link
Megrendelési link

Te mit tennél, ha egy áramszünet leple alatt ikerfiúk lopakodnának a konyhába, és megdézsmálnák a csokoládékészleted? Lenocska bátran szembenéz a betolakodókkal – csak a szemöldökét vonja fel kérdőn, ahogyan anyukája szokta –, és hamar megtudja: a fiúk fentről, egy felhőországból érkeztek. A kalandok azonban akkor kezdődnek, amikor Lenocska elfogadja a testvérek meghívását, és velük tart Naláviába. A lebilincselően izgalmas regényből nemcsak azt tudjuk meg, hogy milyen érzés szivárványon járni vagy felhőbe markolni, hanem olyan fontos kérdésekre is választ kapunk, mint hogy mitől változott meg Nalávia éghajlata, és miért nem segít népén Nala, a szeszélyes időjárású birodalom Úrnője.
Ehhez persze szükség van a gyerekek elszánt segíteni akarására, az „egyidős testvérek” és a „valódi ikrek” különleges képességeire, de még az állatok összefogására is. Ám Nalávia legfőbb titka mégis az erőt adó barátság és a fantázia – ezért érezzük olyan jól magunkat benne mi, lentiek.

Véleményem

Ha nagyon röviden össze kellene foglalni ezt a történetet, azt mondanám, hogy olyan, mintha valaki leírta volna egy gyerekkori álmát. Cuki és nincsenek nagy fordulatok, nagy meglepetések, valahogy mégis jó érzés belesüppedni. Mintha... csak egy puha felhőbe huppanna az ember. 

És pontosan ez is történik. Lenocska - sajnálom, de utáltam a nevét, amikor kiderült, hogy szerencsétlen Léna, akkor meg még inkább, mert egy ilyen szép keresztnevet így elrontani - egy áramszünet alkalmával jön rá, hogy van egy világ a felhők között. Ez már több ponton is tetszett. Először is, mindig is imádtam az áramszüneteket. (Na jó, mostanában már kevésbé, a net miatt, de gyerekkoromban...) Valahogy volt egy varázsa annak, amikor nem volt tévé, előkerültek a fiókból a gyertyák meg a mécsesek (az illatukkal együtt, amit imádok), és valahogy összehozta a családot. (Nyilván mert nem lehetett mindenhol gyertyát gyújtani.) Ezért egyrészt szeretetteljes és meghitt volt, másrészt pedig kifejezetten kalandos, amikor az ember egy szál gyertyával indul el a sötét házban. Úgyhogy szerintem ez nagyon jó kezdés egy meséhez. 
Másrészt a felhők közé kalandozunk. Az ötlet persze nem egyedi, már nagyon régóta terjednek legendák, mítoszok arról, hogy vajon mi lehet a felhők fölött. Nem meglepő módon általában istenek kerülnek, de a mesékből tudunk például óriásokról is. Nem meglepő, hogy a felhők világa így beindítja az emberek fantáziáját, nagyon egyszerű az ok: nem látunk fölé. (Jaj, fájdalom, a mai modern világunkban már ez a rejtély is odalett.)

A Nalávia titkából kiderül, hogy a felhők országoknak adnak helyet. Azaz rengeteg különböző felhőország van, amelyek ide-oda úsznak az égen. (Nekem erről kicsit eszembe jutott a Grincs, minden hópehelyben egy világ, tudjátok.) Az egyik ilyen ország Nalávia, ahová az áramszünet alatt megismert két fiú, Kszí és Éta kalauzolják el főszereplőnket. Innentől kezdve a sztori nem túlságosan meglepő. Naláviának valami baja van, pusztulnak az erdők, kiszámíthatatlan az időjárás, ez pedig már megkeseríti a lakók életét. A gyerekek pedig a fejükbe veszik, hogy ők helyrehozzák a dolgot. Van még egy csavarunk is, bár nem túlságosan meglepő ez sem. (Mondjuk érdemes fejben tartani, hogy gyerekeknek szól a történet, nekik talán még kevésbé egyértelmű a dolog.) 

Az egyik problémám ez volt a történettel. A cselekmény annyira egyszerűen halad előre, annyira könnyen megy minden a lurkóknak, hogy az már hihetetlen. Nincsenek emberpróbáló akadályok, haladnak előre, mintha a világ megmentése gyerekjáték lenne. (Egyébként ebben a világban tulajdonképpen az is.)

Ráadásul nagyon sok kérdőjeles jelenetben a főszereplőnk egyáltalán nem gyanakszik. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de ha az én sötét konyhámban bukkanna fel két idegen srác, akkor nem az lenne az első reakcióm, hogy csokival kínálom őket. 

Többek között ezért is mondom, hogy ez a sztori nagyon álomszerű, minden olyan gördülékeny, nincsenek nagy akadályok, viszont van jutalom, elismerés, a gyerekek világmegváltó terveket szövögetnek és persze képesek is megvalósítani. Ja, hát ez egy gyerekmese, nincs mese. 

A szereplők egyébként aranyosak voltak, bár lehetett volna még rajtuk formázni, hogy több egyéniségük legyen, de még több párbeszédnek is örültem volna köztük. A történet elején például kifejezetten aranyos volt, amikor Lenocska és a két iker mindenféle dologról diskuráltak, örültem volna még több ilyen kis cukiságnak.

Na de vissza a szereplőkre! Persze, értem én, hogy Ekloga nyafka, Éta kissé forrófejű, Kszí komolyabb, de például Flórának és Fauának nem igazán volt külön egyénisége, Pitymallat kifejezetten érdekesnek tűnt az elején, aztán minden cselekmény ellenére az egyénisége valahogy mégis elsikkadt. Jaj, viszont akit imádtam: az ikrek dédapja. Az öreg állandóan csak kesereg, de nem a maga kínjain, hanem mindenkinek epésen beszólogat. Nagyon jókat mosolyogtam a megszólalásain. 

És ha már kitértem a szereplőkre, meg kell jegyeznem, kifejezetten örültem a neveknek - a már korábban említett Lenocska kivételével. Éta és Kszí, a görög betűk, Ekloga, Flóra és Fauna (ja, beszélő nevek ám, de végre valakit úgy hívnak, mint engem!), a Nala nevet pedig nagyon szeretem, szép a hangzása, és jól illett az Úrnőre, és kreatív a belőle képzett országnév.

Összességében az alapötlet nagyon tetszett, voltak benne kifejezetten jó ötletek (áramszünet, Szobrok útja), az is nagyon jó, hogy ha csak részben is, de az írónő megalkotta Nalávia történetét, mert így kap egy kis mélységet az egész, hihetőbb lesz, mintha csak lógnánk a levegőben. (Tudjátok, felhők. Ja, rossz vicc.) Az egész nagyon cuki mese volt, de annál nem igazán több. Szerintem a gyerekek szeretni fogják, pont azért, mert őket nem fogja majd zavarni, ha valamit nem kérdőjeleznek meg a szereplők, ahogyan valószínűleg ez az egyenes vonalú, egyszerű cselekmény sem - olyan, mint a mesék, amiket állandóan hallgatnak. De ne várjon tőle senki többet, mint aminek látszik! Felnőtt fejjel már kevesebb újdonságot nyújt, hiszen nincsenek benne morális kérdések, nincsenek benne váratlan fordulatok és a szereplők is elég tipikusak.  Olyan gyereksztori ez, ami tényleg az is.

EGYNEK ELMEGY


Blogturné extra - 10 dolog, amit érdemes tudnod Naláviáról


1. Az országot Nala Úrnő alapította egy üres felhőn, varázsereje segítségével.

2. Naláviában azóta is Nala leszármazottai uralkodnak, mind nők, és mind felveszik a Nala nevet. 

3. Nala leszármazottainak ki kell állniuk néhány próbát, mellyel bizonyítják alkalmasságukat a trónra, így minden Úrnő bizonyosan rendelkezik varázserővel. Hogy pontosan mik ezek a próbák, rejtély.

4. Az országban felfordult az időjárás, így könnyen lehet, hogy egyik nap még strandidő van, másnap pedig már nagy pelyhekben esik a hó.

5. Az egyik legfontosabb növény a felhőn a naláf - naná, hogy Nala nevéből -, amelynek nem csak megeszik a gyümölcsét, hanem amelynek leveleiből a naláviaiak ruhái is készülnek.

6. Nalávia békés ország, sok más felhővel ellentétben nem szokásuk háborúzni.

7. Számos módon lehet közlekedni Nalávia és a mi világunk között: villámmal, széllel, szivárványon...

8. Nala Úrnő szemébe nem nézhet senki.

9. Néhány éve Nalávia erdői pusztulni kezdtek.

10. Az Úrnő kastélyának egy rejtett része a Szobrok útja, melyet csak az arra érdemes találhatnak meg.


Nyereményjáték

Aki velünk játszik, az most is nyerhet, méghozzá egy példányt a Nalávia titkából. Azon túl, hogy lájkold Róbert Katalin, és a Kossuth Kiadói csoport oldalát, töltsd ki a rafflecopter mezőt. A mostani rejtvényünk egyszerű lesz azok számára, akik végig olvasták a bejegyzést, ugyanis a karakterek neveit rejtettük el a képeken.
A kiadó csak Magyarország területére tud postázni. A győztest e-mailen keressük fel, ha 72 órán belül nem reagál, újra sorsolunk. Sok szerencsét mindenkinek!

A mai név:



a Rafflecopter giveaway


A blogturné állomásai

- 2014. augusztus 16. – Media-Addict.Hu
- 2014. augusztus 17. – Zakkant Olvas
- 2014. augusztus 18. – Deszy Könyvajánlója

Rendeld meg a képre kattintva!