Krystal Sutherland: A ​szerelem kémiája {Értékelés + Nyereményjáték}

Krystal Sutherland: A ​szerelem kémiája

A blogturnéról




A Maxim Kiadó gondozásában jelent meg decemberben Krystal Sutherland első könyve, A szerelem kémiája. A Young Adult könyvben a végzős középiskolás Henry Page és az új lány Grace Town történetét ismerhetitek meg. A blogturné keretében 3 blogger meséli el véleményét a könyvről, és természetesen játszhattok is 1 példányért.

Kiadó: Maxim
Oldalszám: 288
Fordító: Őri Péter
ISBN: 9789632618562
Sorozat: -
Nézőpont: E/1
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (3,85)
Megrendelési link
Henry Page még sohasem volt szerelmes… Reménytelen romantikusnak képzeli magát,
de az általa vágyott szerelem, amely olyan, mint a lassított felvétel, szapora szívverést okoz, és sem enni, sem aludni nem hagy, eddig nem bukkant fel az életében, legalábbis még nem. Henry inkább a tanulásra koncentrál, hogy bekerüljön egy közepesen jó egyetemre, és minden vágya, hogy végre ő legyen az iskolai újság szerkesztője. Aztán a végzős évében, a harmadik kedden Grace Town besétál egy délutáni órájára, és a fiú azonnal tudja, hogy minden meg fog változni.
Miután Grace-t és Henryt együtt felkérik az iskolai újság szerkesztésére, a fiú hamarosan azon kapja magát, hogy végzetesen beleszeretett a lányba. Nyilvánvaló, hogy Grace valamiképpen sérült, de úgy tűnik, Henry ettől csak szebbnek látja őt, és semmi mást nem akar, mint segíteni neki újra összerakni a széttörött darabokat. Ám aki azt gondolja, hogy ez egy átlagos szerelmi történet, az nagyon téved!

Az első mondat:


"Mindig is úgy képzeltem, hogy amikor találkozom életem nagy szerelmével, az egész olyan lesz, mint a filmekben."

Véleményem


Egy nagyon érdekes élményem kapcsolódik ehhez a könyvhöz, amit talán életemben először éltem át: nem szurkoltam a főszereplő párosnak. 

Oké, ez így azért nem teljesen igaz, mert a könyv elején még igen. Ahogy a történetet mesélő Henry, én is kezdtem bízni a szerelem erejében. Sőt, eleinte még egészen jól éltem meg Henry abszolút nem romantikus romantikus pillanatait is. Sőt, még örültem is nekik, mert a könyvekben nagyon gyakran olvasni epic love storykról epic romantikus jelenetekkel epic szerelmi vallomásokkal. A való életben viszont azért nem minden olyan, mint a könyvek lapjain. A romantikus pillanatok könnyen csapnak át viccessé, és ez így van jól. A cuki, rózsaszín vallomások a való életben már inkább a too much kategóriába esnek. Viszont sok olyan pillanat, ami egyáltalán nem rózsaszín és egyáltalán nem cuki, valahogy... mégis megmagyarázhatatlan módon romantikus, pusztán azért, akivel vagy. 

Szóval az eleje ilyen szempontból kifejezetten jól indult. Már önmagában az is nagyon tetszett, ahogy Henry felvezeti, hogy az ő szerelmi története, amit majd megismerünk, egyáltalán nem volt szerelem első látásra. Nagyon nem. 

Ezzel együtt viszont rá kellett jönnöm, hogy sok minden nem Henry pasis-nem is annyira romantikus hozzáállása miatt van úgy, ahogy, hanem egyszerűen... valahogy nem passzol egymáshoz a két szereplő. 

Hű, leírtam. 

És ezt csak részben rónám fel a könyv hibájának, egyetlen okból, más szempontok alapján ugyanis úgy érzem, ez bizony direkt volt. Azt hiszem, ez a könyv nem igazán akart romantikus sztori lenni a szó klasszikus, YA értelmében - sokkal inkább azt akarta megmutatni, hogy a szerelem milyen sokféle lehet, hogy a szerelemnek bizony ára van (nem is kicsi), és tetszik, nem tetszik, el is múlhat, vagy legalábbis átalakulhat. 

Ehhez pedig elég széles palettát használ a könyv. Nem csak egy szerelmet ismerünk meg, nem csak Henry és Grace kapcsolata bontakozik ki a szemünk előtt, hanem sok-sok mellékszereplő szerelmi életét is megismerhetjük. És bár ezek egyikét sem bontjuk ki túlságosan, hiszen Henry szemszögéből nézve ezek nem személyesek, ezzel együtt megmutatják, ami fontos. Van leszbikus kapcsolatunk. Van nyögvenyelős kapcsolatunk, az a tipikus szakítunk-szétmegyünk fajta. Van közös gyerekben végződött, aztán véget ért kapcsolatunk. Van olyan kapcsolatunk, ami lángolt, aztán átalakult, és már inkább barátság. Van fájdalmas, közömbös és felemelő. Ezek persze inkább csak a regény végi nagy tanulságnál válnak nyilvánvalóvá, közben annyira a háttérben mozognak, mi meg annyira el vagyunk foglalva Henryékkel, hogy mindez nem is biztos, hogy tudatosul, de ettől még ott vannak. 

Na de a fő szál mégis Henryéké, úgyhogy térjünk is vissza rájuk és arra, hogy nem szurkoltam. Van az ellentétek vonzzák egymást klisé. Félre ne értsetek, én ezt remekül el tudom fogadni. Ezzel együtt abban is hiszek, hogy nem mindenkinél így működik. És abban is, hogy vannak esetek, amikor nem vagy jókor jó helyen, és valahogy... nem akar összeállni a dolog.



Szinte a könyv elejétől az az érzés motoszkált bennem, hogy Henrynek nem jó értelemben véve Grace lesz a végzete. 

Teljesen nyilvánvaló, hogy Grace-nek problémái vannak, nem is kicsik - igaz, nem tudjuk, pontosan mi történt vele. És bár egyszer-egyszer sikerült elbizonytalanítania e hitemben, a könyv nagy részében nem éreztem, hogy ebből igazi kapcsolat lehet. És tragédia ide vagy oda, egyszerűen nem találtam kapaszkodót Grace karakterében. Henryt leginkább a furcsasága vonzza, és ez egy pontig érdekes is, de bevallom, én egy idő után beleuntam, és már kedvem sem volt felfejteni a felső rétegek alatt megbújó titkokat. Ezután Grace karakterét elengedtem kicsit, és sokkal inkább Henryre koncentráltam, neki szurkoltam. Neki, egyedül, nem kettejük párosának.

És ez önmagában szerintem nem is probléma. Mint írtam, ez a könyv nem akar klasszikus szerelmi sztori lenni, ebbe a céljába pedig ez, és a furcsa hangulat remekül passzol. 

Viszont sajnos itt-ott szó esik a rögtön beinduló kémiáról a két szereplő között. Bevallom, nekem ebből erős hiányom volt. Ha nem hivatkoznak rá, nem panaszkodnék miatta, mert betudnám annak, hogy mit éreztem végső tanulságnak. Így viszont nem nagyon tudok mit kezdeni azzal, hogy nem voltam képes igazán szurkolni.

Szóval ha valami a cím alapján arra gondol, hogy ez egy amolyan cuki, ölelgetnivalós, boldogságba huppanós szerelmi sztori, az csalódni fog, mert nem az. Viszont sok szempontból őszinte, őszintébb, mint az előbb emlegetett sztorik. 

És akkor még egy pár szó a cselekményről. Ez a sztori inkább lassan folyik, ott vannak a hétköznapok, de ennél nagyobb dolgok ritkán történnek. A legnagyobb izgit természetesen Grace múltja adja, ezenkívül kb. a suliújság szerkesztése még az, ami miatt lehet kicsit izgulni, de se körömrágós akció. Azért Grace szálába sikerült egy kisebb csavart tenni, amire nem voltam felkészülve, és egy-egy apró momentum is meg tudott lepni.

Összességében nem bántam meg, hogy olvastam, de azért az igaz, hogy egyik karakter sem nőtt úgy istenigazából a szívemhez, így pedig inkább érdekes élményként emlékszem rá, mint magába szippantós könyvként. 

EGYNEK ELMEGY/AJÁNLOM


Olvass bele a képre kattintva!


http://www.olvas.hu/uploads/media/file/0001/05/3e9142a9b1331d1e32f535365dac478a23b40be3.pdf


Nyereményjáték


A történetünket a fiú szereplő, Henry meséli el, ami ritkább eset a Young Adult műfajban, mégis egyre több író él vele. A játékhoz is ez adta az ötletet, ugyanis a feladatotok az lesz, hogy a megadott fülszövegrészletek alapján kitaláljátok, mely könyvről van szó, és beírjátok annak a (fiú) szereplőnek a nevét, aki elmeséli az adott történetet. Tehát nem a könyv címét várjuk, hanem a szereplő nevét!
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk 


Hamarosan kiderül azonban, hogy vannak bizonyos nyomok, amelyek felderítése csak rá vár. Ezzel olyan csapongó kaland veszi kezdetét, amelynek során minél közelebb kerül, annál kevesebb tárul fel előtte a lányból, akiről azt hitte, jól ismeri. 

a Rafflecopter giveaway

A turné menetrendje



12.17. Könyvvilág blog
12.19. Kelly&Lupi olvas
12.21. Deszy könyvajánlója
Krystal Sutherland: A ​szerelem kémiája {Értékelés + Nyereményjáték} Krystal Sutherland: A ​szerelem kémiája {Értékelés + Nyereményjáték} Reviewed by Deszy on 12/22/2017 Rating: 5

Nincsenek megjegyzések:

.

Üzemeltető: Blogger.