Simone Elkeles: How ​to Ruin a Summer Vacation – Tönkretett vakáció {Értékelés + Nyereményjáték}

Simone Elkeles: How ​to Ruin a Summer Vacation – Tönkretett vakáció

A blogturnéról

A Könyvmolyképző Kiadó jelenteti meg Simone Elkeles  Hogyan tegyük tönkre sorozatát, máris itt az első rész a Tönkretett vakáció. Ez volt a szerző első regénye, mely 2006-ban jelent meg eredetileg és egy különleges Izraeli nyaralást mesél el. Nyolc  blogger véleményét olvashatod a turné során, kövesd az állomásokat  és esélyed lesz megnyerni a három nyereménykönyv egyikét a kiadó felajánlásában. 

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 224
Fordító: Sándor Alexandra Valéria
ISBN: 9789634572855
Sorozat: Hogyan tegyük tönkre 1.
Kezelhető-e standalone-ként? Igen
Nézőpont: E/1
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (3,97)
Megrendelési link

Forró nyár.
Amikor Amynek az egész nyári szünetet az otthonától távol kell töltenie, minden
vakációs terve kútba esik. Egészen addig, amíg meg nem ismerkedik a jóképű és kemény kötésű tizennyolc éves Avival – az egyetlen sráccal, akinek talán nem tud ellenállni. Gyorsan felforrósodik a hangulat közöttük, de mi van, ha Avi csak egy nyári kalandot akar, Amy pedig többet?

Az első mondat:

"Hogyan ragad benne egy viszonylag okos tizenhat éves lány egy ciki helyzetben úgy, hogy nem tud kimászni belőle? "

Véleményem

Simone Elkeles Tökéletes kémia sorozata az egyik nagy kedvencem a kortárs YA sztorik közül, és az biztos, hogy a Fuentes tesókat nehéz lenne elfelejteni. Emellett abban a szerencsében volt részem a Könyvmolyképző jóvoltából, hogy nem csak találkozhattam, hanem együtt is vacsorázhattam annak idején az írónővel, ami életre szóló élmény volt. 

De eddig mást még nem olvastam tőle, így nagy várakozással álltam a Tönkretett vakáció elébe - sajnos nem minden vágyamat sikerült valóra váltania, bár az is igaz, hogy a Fuentes tesók miatt a léc is elég magasan volt. 

Történetünk főszereplője, Amy nyara hirtelen a feje tetejére áll, amikor vér szerinti apja, akivel minden szökőévben csak egyszer találkozik, bejelenti, hogy magával viszi Izraelbe, hogy még találkozhasson beteg nagyanyjával. Ez minden szempontból kiveri a biztosítékot nála: egyrészt megvoltak már a tervei a nyárra, másrészt nem izgatja Izrael (no és persze attól, hogy az apja zsidó, ő még nem az), harmadrészt nem érzi magát igazán közel az apjához sem, sőt... Hamar kiderül, hogy Amy kapcsolata tulajdonképpen mindkét szülőjével elég gyatra. 

Megmondom őszintén, egy dolog vitt előre a könyv elejétől kezdve, ez pedig pont Izrael volt. Mert hát legyünk őszinték: a sztori felvezetése alapján is sejthető, nagyjából merre tart a történet, és nem fogok hazudni, amikre számít az ember, azok szépen, sorban be is jönnek. Szóval a cselekmény, bár laposnak azért nem nevezném, elég kiszámítható. 

A jó karakterek persze sokat dobhatnak a sztorin, és még csak azt sem állítom, hogy itt hiányoztak. Kiemelném Amy alig látott idős, beteg nagyanyját - nem tudom, miért, de olyan karizma lengte körül az öreglányt (már elnézést), hogy akárhányszor szóba került vagy szerepelt, figyelnem kellett rá. Persze az Amy-nagyanya kapcsolat kicsit instantra sikeredett, na de legyünk őszinték: az igazi, klasszikus nagyanyák bárki szívét megmelengetnék, főleg, ha előtte nagyanyából hiánnyal is küzdött. 

Aztán ott volt az apa karaktere, akit ki lehetett volna dolgozni ennél jobban, és nem mondom, hogy teljesen szimpatikus volt, viszont az előtörténete, abból a kevésből, amit megtudtunk róla, nagyon izgalmas. Nem lövöm le a poénokat, de elég bonyolult élete volt, az az érdekes, hogy hiába YA a történet, valójában jobban izgatott az ő sorsa és az ő története, mint a lányáé. 

És akkor ha már újfent szóba került Amy, róla is szót kell ejtenem - nyilván. És be kell valljam, nálam ő jelentette a sztori mélypontját. Kicsit érteni vélem, miért olyan, amilyen: egyrészt tini, szóval borítékolható, hogy a hormonok miatt esetleg hisztizik, ráadásul ott van ugye, hogy akarata ellenére teljesen máshogy alakul a nyara, mint ahogy eltervezte; másrészt persze teljes joggal vannak indulatkezelési problémái és lelki bajai, hiszen kiderül, hogy a szülei nem a legjobban nevelték, bizonyára ráférne egy kiadós beszélgetés egy pszichológussal arról, hogy nem az ő hibája, amiért a szülei nem törődtek vele úgy és annyit, amennyit és ahogy kellett volna; harmadrészt nyilván írói okai is vannak annak, hogy ilyen, hiszen ennek a nyárnak és ennek az utazásnak Amy egész életét és életszemléletét meg kell változtatnia, magyarul egy komoly fejlődésen kell átesnie, márpedig a fejlődéshez az kell, hogy eljusson A pontból B pontba. Vagyis kicsit az az ok, hogy a fejlődésregényhez kell egy ív, ehhez pedig viszonylag egyszerű útnak tűnik venni egy idegesítő, hisztis és makacs főszereplőt, aki aztán a könyv végére persze szerezhet barátokat, családot, szerelmet meg még ki tudja, mennyi élettapasztalatot és bölcsességet. 

Nem először találkozunk ilyennel és nem is utoljára. De bevallom, én nem tartozom azok közé az olvasók közé, akik szeretnek idegesítő főszereplőkkel, ráadásul E/1-es sztorit olvasni. Eljutok ugyanis egy pontra, ahol ha már nem kedvelem a szereplőt, nem tudok igazán együtt élni vele, és úgy érzem, túl sok a rinya, túl sok a hiszti. Így voltam Amyvel is. Szerintem nagyon kevés szereplő mondhatja el magáról, hogy ennyit sajnáltatta volna magát, mint ő. Ennek egy része persze a fentiekkel indokolható, de ettől még nem lesz kellemesebb olvasni a regény első felét, annyira idegesítő. 

És pont emiatt a hirtelen jött tanulságok is kissé gyorsan jönnek, mire pedig Amy már tényleg egy fokkal élhetőbb karakter lesz (bár nem kevésbé hisztis, ez a sajátja marad végig), addigra már nem is nagyon tudtam igazán a szívembe zárni. 

Ami viszont felüdülést jelentett, és itt kanyarodnék vissza az értékelés elejére, az Izrael volt. Ezt a helyszínt és ezt a témát választani egy YA regényhez nagyon bátor választás, és szerintem még soha nem találkoztam ilyennel. Simone Elkeles úgy tűnik, szereti az ilyen rázós témákat, a bandák után most a zsidó-palesztin háborúhoz nyúlt hozzá, még ha nem is olyan szorosan, mint a bandaháborúkhoz a Tökéletes kémia sorozatban. Kifejezetten tetszett az a jelenet, amikor tényleg magáról az ellentétről beszélgetnek egy jelenetben, és arról, hogy ez mennyire a két nemzet, és nem feltétlenül a zsidó és palesztin emberek személyes konfliktusa. Ami még ezzel kapcsolatban nagy jelentőséget kapott, az az izraeli fiatalok kötelező besorozása - ugye tudjuk, hogy ez lányokat és fiúkat egyaránt érinti, mindkét nem kiveszi a maga részét a kiképzésből és a küzdelemből. Ez egyrészt nagyon előremutató, másrészt ebben a könyvben ezt végig is kísérhetjük. Odakerül Izraelbe Amy, akinek persze megvannak a maga gondjai, de mégis csak egy elkényeztetett amerikai ahhoz képest, ahogyan az izraeli fiatalok élnek. Nagyon érdekes volt látni ezt az ellentétet, még ha kicsit sarkított is. És bár nyilván Amy nem minden hisztijével tudunk azonosulni, azt azért mi is átérezhetjük itt, a relatíve békés Európában, milyen lehet ennél súlyosabb gondok sújtotta területen élni. (Egyébként talán ez az ellentét is rátett egy lapáttal arra, mennyire nem volt szimpatikus Amy, de persze erről azért nem ő tehet.)

Ezért sajnálom, hogy érzelmi vonalon nem volt annyira erős a sztori, mint amennyire lehetett volna. Leginkább a zsidó szál miatt kaptunk érzelmes jeleneteket, de a szerelmi szál szerintem nem volt igazán kiforrott. Volt kémia, voltak cuki jelenetek, filmben remekül szórakoztam volna rajta, viszont könyvben kicsit kevésnek éreztem, hirtelen váltottunk évődő csipkelődésből komolyabbá, és még hirtelenebb volt a váltás a kötet legvégén a tanulságra. Kapunk egy gyors összefoglalót arról, hol áll az életben Amy most, de nekem ez kevés volt, akartam volna több kifejtettséget. Persze igaz, ami igaz, rájöttem, hogy ez a sorozat nem olyan, amiben új szereplőt kapunk minden kötettel, szóval Amy élete folytatódik - arra számítok, ez a sztori a folytatásban a ritka kivétel lesz, ahol még jobb lesz, amit kapunk. Az érdekes zsidó téma megmarad, de a főszereplőnk talán már elviselhetőbb lesz. És úgy összességében, azért hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem foglalkoztatnak a szereplők. 

AJÁNLOM

Olvass bele a képre kattintva!

Nyereményjáték

Izrael nevezetességeit vesszük sorra az állomásokon. Egy-két mondat és a kép alapján találd ki a feladványt és írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába.  Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

Ebben a városban  élt a Biblia szerint József, Mária és Jézus.

a Rafflecopter giveaway

A turné menetrendje

12.16 Kelly és Lupi olvas

12.17 MFKata gondolatai

12.18 Insane Life

12.19 Dreamworld

12.20 CBooks

12.21 Sorok között

12.22 Deszy könyvajánlója

12.23 Könyvvilág