Sarah Dessen: Álom két keréken
Pattanjatok bringára!
Álom két keréken
Egy nyár, ami tökéletes arra, hogy kicsit felszabaduljunk, elengedjük a múltat és átgondoljuk, hogyan is szeretnénk élni. Audennak sikerül, nem is akárhogyan!
A blogturnéról
Újabb Sarah Dessen könyvvel örvendezteti meg az olvasókat a Könyvmolyképző Kiadó. Az Along for the Ride - Álom két keréken igazi nyári olvasmány, valódi tengerparti környezetben játszódik. Ismerkedj meg Auden történetével, aki úgy dönt, az egyetem előtti utolsó nyarat apja új családjával tölti. Komoly, egyben szórakoztató kikapcsolódást ígérünk! Ha velünk tartasz, szokás szerint meg is nyerheted a kiadó által felajánlott 3 könyv egyikét!
Eredeti cím: Along for the Ride
Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633736562
Fordító: Benedek Dorottya
Sorozat: -
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (4,10)
Megrendelési link
Mióta a szülei elváltak, Auden képtelen aludni. Olyan rutint alakított ki, aminek a segítségével átvészeli az éjszakákat. De amikor úgy dönt, hogy a nyarat a tengerparton tölti apjával és új családjával, megpróbál felhagyni régi életmódjával.
A nyaralás több kihívást tartogat a számára, mint képzelte. Nem csak apja új családjába kell beilleszkednie, de a környékbeli pletykás lányokkal is meg kell találnia a közös hangot. És ott van még Eli is, aki szintén álmatlanságtól szenved, és aki állandó éjszakai partnere lesz. A hosszúra nyúlt nyáréjszakákon szinte bármi megtörténhet…
Véleményem
A többiek a blogturnéban már biztosan rengeteget áradoztak Sarah Dessenről meg a könyveiről, mert hát mégiscsak Sarah Dessenről beszélünk! Közismerten aranyos romantikus történetek ír, amelyekben valahogy mindig eltalálja az egyensúlyt a nehéz témák és a románc között úgy, hogy könnyed és befogadható maradjon a regénye.
De én most nem is igazán Sarah Dessen méltatásával szeretném kezdeni az értékelésem, már csak azért sem, mert nekem összességében ez még csak a harmadik Dessen könyvem. (Meg még egy-kettő vár a a polcomon.)
Én valami még ennél is személyesebbel indítanám az értékelésem, és nagyon remélem, nem fogtok haragudni érte, de mielőtt az egész értékelésembe belekezdenék, emellett nem tudok elmenni.
Vannak történetek, amelyeket valamiért különösen magáénak érez az ember a cselekmény miatt.os "papírélőlényben", ami magára emlékezteti, amiről úgy érzi, mintha belőle nyisszantottak volna ki egy darabot, hogy a szereplőnek adják.
Aztán vannak olyanok is, ahol csodálatos módon valamelyik szereplőben lát meg olyasmit, ami okot ad a plusz kötődésre. Nem feltétlenül olyan értelemben, hogy az olvasó azt érzi, úristen, ez én vagyok, de legalábbis felfedez valamit abban a bizony
Aztán vannak olyanok is, ahol csodálatos módon valamelyik szereplőben lát meg olyasmit, ami okot ad a plusz kötődésre. Nem feltétlenül olyan értelemben, hogy az olvasó azt érzi, úristen, ez én vagyok, de legalábbis felfedez valamit abban a bizony
Gyakran kapok kérdést azzal kapcsolatban, hogy melyik könyvszereplőre hasonlítok. És mindig kényelmetlenül fészkelődöm, mert hát legyünk őszinték: egyikre sem, közben meg annyi mindenkire. De az utóbbi időben több olyan hősnőről volt szerencsém olvasni, akikhez valamiért különösen tudtam kötődni, és akiknél azt éreztem, hogy ha nem is pont olyanok, mint én, az a bizonyos darabka bennük van belőlem.
És hogy miért írtam most erről ilyen hosszan, amikor már rég azt kellene értékelnem, hogy milyen is az Álom két keréken? Nos, Audenban is van egy darabka belőlem.
A visszahúzódó és magát kereső lánnyal persze mindenki könnyen tud azonosulni. Pont ez a szép a nyári történetekben, amikor a szereplőnk a szabadságát feszegeti. Ezt szeretem legjobban ezekben a napmelegtől átitatott sztorikban. Sokkal többről szólnak - már ha jól vannak megírva -, mint egyszerű nyári románcról. Mert valahol a szerelmi szál alatt ott lapul valami sokkal több: az önfelfedezés, a határok feszegetése, a kalandozás, a felszabadulás. Amikor az ember szinte úgy érzi, kitör a maga által alkotott kis burokból, és olyasmiket is meg mer tenni, amit talán máskor nem. Olyasmiket is felfedez magában, amiket máskor nem. Valamiért az ilyen életesemények nagyon sokszor a nyárhoz, a nyaraláshoz kapcsolódnak, és szerintem a legtöbben már tapasztaltunk is hasonlót. Ha meg olvasunk róla, elképesztően inspirálóak, legalábbis számomra mindenképpen. Nyáron mintha a fénnyel együtt kitárulna az ember lelke, hogy minden izgalmasat befogadjon. Auden nem tervez semmi ilyesmit, mégis pontosan ez történik vele. Perfekcionista, nagyon határozott nézetei vannak mindenről, és esze ágában sincs ezen változtatni. Aztán valami mégis megváltozik, és szép lassan felreped az a bizonyos burok, és elkezd előbújni az igazi Auden. Aki persze megmarad intelligensnek és sokszor még akár előítéletesnek is, de aki mindeközben felfedez és kutat és mer élni. Na, ezt szerettem én legjobban ebben a történetben, és ezért mondom azt, hogy egy tökéletes nyári történet.
És mégis hol van benne az a bizonyos darabka, amit a magaménak érzek? Nem, nem a burokból kibújásra gondoltam, és nem is a tökéletességre törekvésére és pontosságára. (Ó, ha fizetnének a lustaságomért!) Viszont nem véletlenül az a történet címe, ami: Álom két keréken. Már a borítóra nézve is elég egyértelmű, hogy valami biciklis dologra számíthatunk. És tényleg! Auden a nyarát az édesapjával, a mostohaanyjával és újszülött kistesójával tölti. A tengerparti városkában pedig a legnagyobb buli a fiatalok körében a bringázás: ugratás, forgás, mindenféle extrém mutatvány, amit csak el tudtok képzelni.
Auden pedig nem tud biciklizni. Na, itt a pont! Az a plusz kis kötődés, ami miatt annyira magaménak éreztem Audent. Az írónő ugyanis a biciklizést használja fel eszközként - egyébként zseniálisan -, hogy megmutassa Auden kinyílását. És igen, nem tudok biciklizni. Még jó, hogy könnyen tudtam azonosulni a helyzettel! És bár én magam nem tudok biciklizni, imádtam erről a sok bringás srácról olvasni, és abszolút átéreztem az egésznek a varázsát. Tapsot Sarah Dessennek!
És ha már bringázás, akkor muszáj szót ejtenem ezekről a bizonyos bringásokról is. A legfontosabb szereplőnk persze Eli, aki a maga démonaival küzd. Eleinte csak azt látjuk, hogy visszahúzódó és titokzatos, de aztán szép lassan megismerjük a történetét, a küzdelmét, és képtelen nem megszeretni. És az a legjobb benne, hogy nem tökéletes, sőt... De ennek ellenére is tökéletes pasialapanyag a románchoz, vagy tán pont ezért. Mert abszolút hihető.
Aztán ha már a bringások szóba kerültek... Kifejezetten megkedveltem Maggie-t, aki eleinte üresfejű libának tűnhet, de ahogyan Auden átértékeli magában a dolgokat, rá kell jönnie, hogy teljesen rosszul ítélte meg. Egyrészt eszköz ahhoz, hogy átalakuljanak a nézetei, másrészt pedig pont az átalakulásnak köszönhetően kedveljük meg igazán Auden szemén keresztül. Mi is Audennal együtt fedezzük fel a benne rejlő értékeket, és a végén hiába a csini rucik, minden feminista felsőbbségérzésünk repül a kukába.
Szintén ilyen szempontból érdekes Auden életének két felnőtt nőalakja. Tökéletes ellentétei egymásnak. Auden anyja hasonló, csak még keményebb dió, mint amilyen a főszereplőnk maga a sztori elején. Állandó tökéletességre törekszik, mindenhol és mindenkiben észreveszi a hibákat, sokszor kifejezetten antipatikus, annak ellenére, hogy tudjuk, félelmetesen intelligens, talán már túlságosan is. Heidi, a mostohaanya ezzel szemben elsőre annak a nőnek tűnik, akit minden értelmes feminista küldene a fenébe. Csini, mindene rózsaszín, önsegítő könyveket olvasok és ruhaboltot vezet. De a történet során rájövünk, hogy talán nem is ez különbözteti meg őket igazán, és úgy egyáltalán, sok szempontból nem is olyan mások. És talán nem is baj az a sok rózsaszín, ha vele együtt érkezik a melegség. A sok papírlap között viszont talán túl nagy a ridegség.
Akivel viszont képtelen voltam dűlőre jutni, és őszintén mondom, ezerszer kívántam a fenébe: Auden apja. Ő az a fajta pasi, akit péklapáttal... Félelmetesen önző, egysíkú,
semmit sem vesz észre maga körül. Semmi más nem érdekli, csak ő maga
meg az ő karrierje. Egyébként író, és én megértem, hogy a művész, de őt
inkább bezárnám egy szobába, írogasson kedvére valahol az Antarktisz közepén, de emberek közelébe senki ne engedje! Se a lányával, se az újszülött csecsemőjével, se a gyönyörű és fiatal párjával nem foglalkozik. Szóval nyelje le a könyvét...
Na de inkább hagyjuk is! Szóval milyen ez a könyv? Tele van érdekes szereplőkkel, ebből gyökerezik az egész történet. Persze leginkább Audenból és az ő önmegismeréséből és átalakulásából, és nem, nem külső átalakulásról beszélek, ez nem a Betty, a csúnya lány. Eközben igazi, élő, hihető, esendő és hibázó szereplők viszik előre a sztorit, elgondolkoztatnak arról, hogyan is érdemes élni az életet. Felelőtlenül, mint Auden bátyja? Vagy mindent megszervezve és megtervezve, mint Auden? Elvonulva és magunkba temetkezve, mint Eli?
Ó, és ami a legjobb, és amit imádok az ilyen kis romantikus sztorikban, mert meggyőződésem, hogy ez teszi őket élővé és lélegzővé: az apró részletek, amik akár évekkel később is az ember eszébe jutnak. Mint a biciklizés, az éjszakai csavargások - ó, nem is írtam még róla, mennyire tetszett az a gondolat, hogy az éjszaka valamilyen módon felszabadít -, a rózsaszín és az a bizonyos képkeret... Egy szóval: wow!
NAGYON AJÁNLOM
Blogturné extra
Extrának ezúttal egy kis videót hoztam, amiben Sarah Dessen mesél arról, hogyan született meg az Álom két keréken. Kiderül például, hogy miközben írt, a férje valóban bringás trükköket hajtott végre az udvarban, hogy Sarah mindig nyugalmat lel a tengerparton, ahogyan az is, hogy neki is meg kellett tanulnia, akárcsak Audennak, hogy a tökéletesség nem minden.
Közben pedig láthattok képeket, amelyek a könyvekhez kapcsolódnak, de Sarah életéről is: a férjéről, a kislányáról.
Nyereményjáték
Három nyereménykönyv kerül kisorsolásra azok között, akik minden állomáson megfejtik a különböző kerékpár fajtákat a kiemelt betűk segítségével. Pl: BMX
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! Sok szerencsét!
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! Sok szerencsét!
A blogturné állomásai
08/05 Kelly & Lupi Olvas
08/07 MFKata Gondolatai
08/09 Always Love a Wild Book
08/11 Zakkant Olvas
08/13 Roni Olvas
08/15 Deszy Könyvajánlója
08/17 Media Addict
08/19 Dreamworld
Ohh, de jó tudni hogy vannak mások is akik nem tudnak biciklizni...:)
VálaszTörlésAmúgy nem hiányzik véletlen egy n betű? mert akárhogy nézem át, valahogy nem jön ki a megfejtés...