Karen Akins: Időhurok


Időutazós... és azért szerelmes is
Karen Akins: Időhurok

A blogturnéról




A Gabo kiadó jóvoltából megjelenik Karen Akins időutazós sorozatának első kötete, az Időhurok. Ennek örömére, öt blogger teszi közzé véleményét a könyvről és néhány érdekességet is megtudhattok a történettel kapcsolatban.
Sőt, ha játszotok, akkor nagy eséllyel megnyerhetitek a kiadó által felajánlott három példány egyikét!

Eredeti cím: Loop
Kiadó: Gabo
Oldalszám: 332
Fordító: Heinisch Mónika
ISBN: 9789634060772
Sorozat: Időhurok 1.
Függővég: van
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (3,78)
Megrendelési link
A tizenhat éves Bree Bennis olyan iskolába jár, ahol az időutazás kötelező tantárgy, és
szó szerint veszik a történelmi kirándulásokat. Miután háromszor is kudarcot vall a XXI. századba tett félévi küldetésén, mert véletlenül túszul ejt egy fiút, már az ösztöndíja forog kockán.
Amikor visszaszökik a múltba, hogy hallgatásra bírja a fiút, nem megy elég messzire: Finn közben három évvel idősebb lett, ráadásul meg van róla győződve, hogy szerelmesek egymásba Bree-vel, vagyis a lány jövőbeli énjével, aki közel sem tartja olyan elviselhetetlennek. Még tovább bonyolódik a helyzet, amikor Bree akaratán kívül magával viszi Finnt a XXIII. századba, majd rájön, hogy valaki üldözi, aki nem csak őt akarja tönkretenni, hanem a múltat, a jelent és a jövőt is.



Véleményem


Kicsit nehéz nekiállnom ennek az értékelésnek, mert még mindig próbálom eldönteni, hogyan is állunk mi ketten pontosan. (És ilyenkor örülök nagyon, hogy nem számosítottam az értékeléseimet csillagozással.) Egyrészt nagyon tetszett a történet, viszont a végét kicsit elkapkodottnak és hirtelen bonyolultnak éreztem az előzményhez képest. 

Na de akkor mielőtt "ítéletet mondanék", vissza az elejére! Imádom az időutazós sztorikat, ha pedig még valamilyen tiltott szerelem is társul mellé, akkor biztosak lehettek benne, hogy én olvasni akarom. Persze abban, hogy olvasni akartam ezt a könyvet, nagy szerepe volt az eredeti borítónak is, ami egyszerűen gyönyörű. Vannak ötleteim, miért döntött a kiadó a váltás mellett, és már egész tűrhetően meg is barátkoztam a magyar borítóval, de azért mindig sajnálni fogom az eredetit. Így valószínűleg több emberhez eljut, mert Gabo, sci-fi és nem csókólózó pár van a borítón, nem húzzák le annyian "á, gagyi YA" alapon, de azért mint a "gagyi YA" könyvek és a szerelmi szálas sztorik nagy rajongója, siratom az eredetit. 

Szóval időutazás, szerelmi szál, nekem ez a könyv kell. Valahogy most ilyen időutazós korszakot élek megint, mert az utóbbi időben ez már a második hasonló történet, ami a kezem közé került (a másik a Tempest, ami végül Könyvhétre érkezik), közben pedig fut az Outlander sorozat, amiben bár nincs ennyi időutazás, egy kicsi azért akad. De azt kell mondanom, akármennyi ilyen sztori is jut el hozzám, képtelen vagyok megunni. Imádom az állandó filózást azon, hogy vajon egy-egy esemény megváltoztatása mennyire változtatja megy a nagy egész sodrását. (Alapból imádom azt a gondolatot, hogy egy apró, jelentéktelennek tűnő dolog - mint például, hogy hol veszed le a cipőd, vagy hogy két centivel arrébb teszel-e le egy tárgyat - mennyit változtathat az események folyásán.) Aztán persze ott a klasszikus kérdés is: vajon tudnak-e egyáltalán változtatni az időutazók az eseményeken, vagy ami megtörtént egyszer, az szükségszerűen megtörténik újra meg újra, maximum kicsit másként. 

Ezek a kérdések elkerülhetetlenül előkerülnek az időutazós sztorikban, és hol így, hol úgy állnak hozzá. Az mindenesetre biztos, hogy az időutazás roppant izgalmas téma, és nem hiszem, hogy lesz olyan kor, amiben nem lesz valamilyen aktualitása, valami oka, hogy szeressék az emberek. Nyilván izgulhatunk azon, hogy az időbeli utazgatások hogyan befolyásolják a főszereplők sorsát, esetleg láthatunk olyasmiket a múltban, amikre nem számítunk, nagyon jó kis csavarokat lehet behozni a "mi van, ha valójában így történt?" gondolatokkal...


Ez mind-mind megvan ebben a könyvben is. Feszegetjük a múlt megváltoztatásának kérdését, szabályrendszere van a világnak arra, hogy az ugrók (így hívják itt az időutazókat) mennyire régre tudnak visszautazni, hogy ha ott eltöltenek bizonyos időt, akkor annyival később érkeznek vissza a saját korukba. Még az időutazás "árát" is megkapják a szereplőink a bongás formájában, ami gyakorlatilag kínzó fejfájást jelent. Szóval a világ szabályai adottak, eleinte kicsit figyelni is kell, hogy belerázódjunk, és mindent megértsünk - a szereplőknek vannak segédeszközeik, egy chip a fejükben segíti az ugrás irányítását, szükségük van úgynevezett transzporterekre (ők nem időutazó emberek), akik felügyelik és levezénylik az ugrásokat... Nem szeretnék mindent elmondani, a könyvben úgyis le van írva, és bár izgalmas, szerintem senkinek sem lenne jó, ha én most felvázolnám, hogy egészen pontosan hogyan is működik a világ. 

Ahogy minden időutazós sztorinál van, azért a történet egy-egy pontján nagyon kell koncentrálni, hogy követni tudjuk, hogy most akkor ki, mikor, merre és mit csinált... Van a főszereplőnk jövőbeli énje, aki ugrál ide-oda, és már találkozott emberekkel, akikkel a jelenbeli főszereplőnk, Bree még nem. Mindenféle üzeneteket és nyomokat hagy hátra múltbeli énjének, miközben vajmi keveset tudunk arról, hogy mit is jelentenek ezek az üzenetek pontosan és mi a célja velük. Némileg vicces az, hogy Bree nem tud megbízni a "másik Breeben". Miközben teljesen jogos a bizalmatlansága, hiszen jövőbeli Bree annyi érthetetlen nyomot hagy, ráadásul sokszor úgy, hogy megnehezíti jelenbeli Bree életét, hogy néha már mi sem tudjuk eldönteni, hogy biztos jó-e, amit jövőbeli Bree akar. (Ugye hogy ez már így is bonyolult? Pedig csak a felszínt kapargatom.)

Na de ha már belemásztunk jövőbeli és jelenbeli Bree problematikájába, kapunk mellé egy Finnt is, aki a bizonyos tiltott szerelmi szál másik tagja. Ez a szerelmi szál pedig gyakorlatilag egy lehetetlen szerelmi háromszög, és mégsem az - Finn ugyanis még fiatal fiúként találkozik először jelenbeli Breevel, amikor több év korkülönbség van köztük. Ám amikor jelenbeli Bree másodszor ugrik Finnhez, a fiú már annyi idős, mint ő, és láthatóan ismeri - a jövőbeli énjét, és igen, meglehetősen intim közelségből. Szóval Finn szereti jövőbeli Bree-t, jövőbeli Bree szereti Finnt, jelenbeli Bree pedig ettől sík ideg, és próbálja elhajtani a fiút a csudába. Ez kifejezetten vicces, jó kis párbeszédek alakulnak ki belőle, bár legtöbbször csak azt éreztem, hogy Finn nagyon cuki, Bree pedig egy idióta. 

Bree-vel kapcsolatban elég ambivalens érzéseim vannak. Nem utáltam. De néha félelmetesen hülyén viselkedett. Elvileg egy talpraesett csaj, és a rengeteg bonyodalom közepette tényleg viszonylag jól lavíroz, de ha csak néha hallgatna a körülötte lévők teljesen logikus megfigyeléseire és tanácsaira, sokkal egyszerűbb élete lenne és sokkal szerethetőbb karakter lenne. 

Ennek ellenére élveztem a sztorit - szurkoltam, hogy legyen már valami Finn és jelenbeli Bree között, közben pedig nagyon jól lekötött a cselekmény is. Próbáltam rájönni, mi van a chippel, ki a gonosz és ki nem az, hogy vajon mi történt pontosan Bree édesanyjával... Sok-sok kérdés, némelyik megválaszolható elég hamar, némelyik nem. 

Viszont amikor jön a végén a nagy feszültség, az izgi, a tetőpont. Igen, izgalmas volt. Igen, sok olyasmi megtörtént, amit reméltem, vagy legalábbis számítottam rá. De valahogy nekem a történet egésze után a vége kicsit túl gyors volt, túl sok minden történt egyszerre. Mivel spoilerezni nem akarok, ennél jobban nem mennék bele, de bennem maradt egy kis hiányérzet. 

Ennek ellenére szerettem olvasni ezt a könyvet. A világ felépítése nagyon tetszett, Finn cuki volt, Bree-t bár nem szerettem annyira, azért Finnel együtt jók voltak, volt mellékszereplő is, akinek a sorsa érdekel(t) - Wyck és nem akarok belemenni, mert vannak benne spoilerek -, a végét sajnálom csak egy kicsit. És külön pirospontot érdemel az a bizonyos múltból felbukkanó művész, akit az írónő beleszőtt a sztoriba - jót mosolyogtam rajta (haha, majd megértitek, miért írom ezt), még úgy is, hogy rettentő könnyen kitalálható volt, mi következik. Ó, és nagyon tetszett az a gondolat, hogy milyen viszonyban vannak az emberek az idővel, és miért és hogyan tudnak mozogni az időben az ugrók. Merthogy utazni mind utazunk az időben. És tényleg.

AJÁNLOM


Nyereményjáték


Bree imádja a filmeket és ha tehetné, egész nap filmeket nézne. Ráadásul az időutazás igen érdekes dolog, ezért hát, utazzunk együtt az időben, méghozzá úgy, ahogyan Bree is szeretné. Filmekkel!
A feladatotok nem más, mint jellegzetes kép és egy a filmet összefoglaló mondat alapján kitalálni, melyik filmről van szó. Egy közös vonása mindegyikben van, valamelyik szereplő utazott az időben.
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére a megküldött e-mailre válaszolni, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

Szerelem téren és időn át


a Rafflecopter giveaway


A blogturné menetrendje


04.23 Insane Life
04.25 Media Addict
04.27 Deszy könyvajánlója
04.29 Bibliotheca Fummie
05.01 Dreamworld

Rendeld meg a képre kattintva!