Hugh Howey: Kivetve


Hugh Howey: Kivetve 

Fülszöveg:
A siló újonnan felesketett seriffjének, Juliette-nek bőséggel akad tennivalója, főként őt azonban elődje, Holston hivatalosan már lezárt ügye izgatja: mi vette vitte rá a férfit arra, hogy három évvel felesége halála után önként eldobja magától az életet? És ott van a nyilvánvalóan gyilkosság áldozatává vált Jahns ügye is, és hiába tudja, ki a tettes, nemhogy bizonyítékot nem talál, de ellentámadásnak van kitéve. Munkája során segítséget kér és kap egy fiatal technikustól, aki rejtélyes betű- és számsorokat bányász ki a halott seriff számítógépéről, s Juliette nem is sejti, mekkora veszedelembe sodorta ezzel munkatársát. A silóban életre kelő lidércnyomás azt sejteti: semmi nem az, aminek látszik…

Véleményem:
Én az eddigi két részt is nagyon szerettem, de szerintem ez a harmadik kétségtelenül a legjobb mind közül. 

Találtam egy nagyon jó kis illusztrációt a silóról,
szerintem érdemes meglesni nagyban is
Juliette-et már amúgy is nagyon érdekes karakternek tartottam az előző részben is, de ebben egyszerűen imádtam! Igazán határozott, kemény csaj, kezébe veszi az irányítást, bármi zajlik is körülötte, és addig nem nyugszik, amíg minden úgy nem alakul, ahogyan azt szeretné. És most seriffként a polgármester halála után különösen nehéz helyzetbe kerül. Egyrészt egyedül kell szembenéznie az új pozícióval, mivel Marnes, a helyettese nincs olyan állapotban, hogy segítsen neki, másrészt a sok rejtélyes eset, ami az utóbbi időben a silóban történt, arra ösztökéli, hogy megpróbáljon rájönni, mi a probléma. Végtére is ahhoz szokott, hogy megjavítsa a dolgokat! 
Közben újabb halálesetek történnek, és az IT-ről érkező Bernard kifejezetten sötét alaknak tűnik, és nem is igazán próbálja elrejteni a szándékait. 

A nagy katyvasz közepén azonban Julie-nak még arra is jut ideje, hogy megismerjen valakit, egy csillagokat leső férfi személyében. És el kell mondanom, hogy Lukas nem szerepelt sokat, de amikor igen, akkor imádtam. Hihetetlenül higgadt és megfontolt, közben pedig a cselekedeteiből látszik, hogy egy igazi álmodozó, akinek valahogy a siló keretei között kellene élnie. Nagyon szimpatikus, alig várom, hogy még többet olvashassak róla. 

Na de lényeg a lényeg, Julie beleássa magát a siló rejtélyébe, és kutatni kezd, hogy vajon mi lehetett az oka annak, hogy Holston önként vállalta a takarítást. Ez pedig olyan kérdésekhez és válaszokhoz vezeti őt, ami veszélyezteti az életét is. 

Ennek a résznek egyébként ez is a különlegessége. Ugyanis gyakorlatilag úgy indítjuk a történetet, hogy megtudjuk hogy mi történik majd, de azt nem, hogy pontosan hogyan, miért és mikor és hogy egyáltalán ez tényleg a kötet vége-e vagy ennél többet kapunk. Ez ad egy plusz feszültséget, ami szintén nagyon jót tett. Az előző filozofálósabb rész után ebben sokkal több az izgalom és az akció, és ebben nagyon nagy szerepe van Julie-nak, aki az előző két szereplővel ellentétben igazi cselekvő, fiatal és energikus. Olyan típus, aki képes a világot is kifordítani a sarkából, de a silót mindenképpen. 

Talán nem okoz nagy meglepetést, ha azt mondom, hogy újfent kapunk egy függővéget, de én egyszerűen imádtam! Legszívesebben nyúlnék is a következő részért, annyira kíváncsi vagyok és annyira tetszett ez a rész! 

Le a kalappal az író előtt, nagyon ügyesen mozgatja a szálakat és a szereplőket, és látszik, hogy egy nagyon jól átgondolt világot alkotott. 

NAGYON AJÁNLOM 

Könyvelőzetes:
 

Rendeld meg a képre kattintva!