Duba Gábor: Szabadon foglak
Kettős érzéseim vannak
Duba Gábor: Szabadon foglak
A blogturnéról
Vadonatúj kiadó tűnt fel a könyvpiacon a WOW Kiadó, ráadásul a magyar olvasók által nagyon várt, külföldön már óriási sikerű new adult könyvek mellett rögtön egy magyar szerző művét is megjelenteti a könyvhétre időzítve. Duba Gábor: Szabadon foglak regénye egy 18 éves lány viszontagságos útkeresése, teli mély és magasrepüléssel egy izgalmas, érdekfeszítő érzelmi hullámvasúton. A Blogturné Klub három bloggere felnőtt női szemmel ült fel erre a hullámvasútra, tartsatok velünk, és a turné végén egy szerencsés olvasó megnyerheti a könyv egy példányát, a kiadó felajánlásában.
Kiadó: WOW
Oldalszám: 328
ISBN: 9789631219975
Sorozat: -
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Megrendelési linkA nevem tudták, az arcom ismerték. De csak én tudtam, ki és mi van mögötte.
Csak azért illeszkedtem be mindenhol, hogy ne lássák, valójában kilógok a többiek
közül. Másként gondolkodtam és másként láttam a világot, mint a többi 18 éves.
Egy nap mégis rátalált valaki a hozzám vezető útra. Mindent nekem adott, és aztán el is vette tőlem.
A sokkból megértettem, hogy minél több olyan pillanatot kell megélnem, amely éppen akkor jó, eltalál, felráz vagy rendbe tesz.
Minden ajtón benyitottam.
Fű, pia, menekülés, bulik és új barátok az életemben: egy domina, egy leszbikus lány és egy díler. Feszíteni akartam a húrt, nem féltem semmitől. Hajtott a kíváncsiság, meg akartam tudni, ki vagyok igazán.
És most itt van ez a férfi. Ideküldték nekem valahonnan, hogy elvegye az önkontrollomat, és cserébe megkapjam önmagamat.
Szinte az apám lehetne, és mégis… Tudok annyit róla, ami ahhoz kell, hogy még többet akarjak.
Az első mondat:
"Az egyik lop."
Véleményem
Viszonylag ritkán fordul elő, hogy ennyit ülök egy értékelés fölött, mint most. Rettentően örültem, amikor meghallottam, hogy érkezik a WOW kiadó, és milyen könyvekkel érkezik. Az meg hab a tortán, hogy hazai szerzőkkel is dolgoznak, már a kezdetektől. Csupa-csupa öröm. Aztán az első WOW könyv, amit elolvastam, rögtön meglehetősen nagy kihívás elé állított: hogyan fogalmazzam meg azt rengeteg érzést, ami bennem kavarog a Szabadon foglak olvasása után? Ugyanis meglehetősen ambivalens érzéseim vannak. Vehetném sorban a szereplőket, a cselekményt, a stílust, de csak a felszínét kapargatnám annak, ami bennem van a könyv elolvasása után. Úgyhogy végül úgy döntöttem, szóljon ez az értékelés inkább azokról az érzésekről, amelyeket bennem hagyott a történet. Lesz, ami kifejezetten pozitív, lesz, ami kevésbé.
A Szabadon foglak főszereplője egy fiatal, 18 éves lány, aki egészen addig valamiféle burokban élt. Nem azért, mert mások kitaszították, vagy mert a szülei voltak túl szigorúak. Egyszerűen csak ő akarta így. Inkább a könyvekbe merült, és valamiképpen távolról figyelte csak a környezetét. Máshogyan gondolkozott, talán érettebb is volt, mint a kortársai, és nem találta meg azt az embert, akinek megnyílhatna. Aztán a történet elején meglehetősen gyorsan érkezik valaki, Dávid, akinek mégis megteszi - aztán csalódnia kell. Ez a csalódás pedig elindít benne valami furcsa sodrást. Tudatos döntést hoz: változtatni fog, sodródik az árral. Így tehát adott nekünk egy budapesti lány, aki belekeveredik mindenbe, ami vérzlázítót az ember csak el tud képzelni egy tinédzser számára. Ahogyan a fülszöveg sorolja: fű, pia, bulik, egy domina legjobb barátnő, egy több, mint kétszer olyan idős szerető, egy leszbikus kaland, van itt minden, mint a moziban.
És ez egyrészről nagyon tetszett. Igazán bátor ez a könyv, olyan dolgokat mer kimondani, amikre az olvasó nem feltétlen számít. Még amikor a fülszöveg elolvasása után nekiáll az ember a könyvnek, akkor sem. Azt hihetnénk, hogy érintjük a kérdéseket, de csak felületesen. De nem: Saci, a főszereplőnk valóban belesodródik mindezekbe, és tudatosan a szabadságot választja. Ha úgy érzi, kipróbálja. Ebben a történetben nem cél az ítélkezés, egy pillanatig sem. Részegre issza magát a főszereplőnk, füvezik, lefekszik olyanokkal is, akiket aznap ismer meg. Azt várnánk, hogy megteszi ezeket, aztán majd jön egy nagy adag nevelő célzatú tanulság: nehogy ezt csináld, hiába teszik sokan, mert meg fogod bánni. De itt nincs ilyen. Saci cselekszik, és pont. Érez, hol ezt, hol azt, de megy előre, és nem ítélkezik és fölötte sem ítélkeznek - maga a könyv sem.
Bizonyos szempontból ez olvasóként is felszabadító. Hasonló őszinteséggel én Szalai Vivien Hamis gyönyörében találkoztam. Nem kívánom a kettőt összehasonlítani, nem ezért említem. De ott is egy lány mesélte el kíméletlen őszinteséggel, kendőzetlenül az összes kalandját. Másról szól a két könyv, de nekem maga a narráció azt az őszinteséget és nyitottságot idézte.
Másrészről viszont az olvasó is csak ember, nem tudunk kibújni a bőrünkből. És esetemben igen érzékeny pontokat érintett néhol a történet, és ilyen szempontból konzervatív gondolkodóként Saci minden indoklása ellenére sem voltam képes teljesen ítélkezés nélkül haladni vele az úton. Vannak az ember életében tabuk, számomra a házasságtörés, a megcsalás ilyen tabu. Így nem egy ponton szaladt egészen magasra a szemöldököm olvasás közben. Itt van ez a lány, aki füvezik, bulizik, szexel, ahogy a legtöbb fiatal teszi. És ez felszabadító. De akkor sem tudok szemet hunyni Saci olyan tettei felett, amelyekkel egyszerűen nem tudtam azonosulni, bármennyire is el kellett volna hinnem, hogy elfogadóak vagyunk, és nincs semmi probléma. Viszonyt kezdeni egy negyvenes pasival nem gáz. Viszonyt kezdeni egy házas pasival az. Lefeküdni egy lánnyal nem gáz. Lefeküdni egy lánnyal, miközben elvileg kapcsolatban vagy, az. És ezen sajnos nem tudok változtatni, nekem ezek nem férnek bele a kódexembe. Így bármennyire azt kellene gondolnom Saciról, hogy egy igazi okos, életerős, szabad fiatal lány, nem tudom nem hibáztatni a szerintem helytelen cselekedeteiért, akár épp most fedezi fel a világot, akár nem.
Szóval ezek miatt a dolgok miatt Saci nem tudott maradéktalanul a szívemhez nőni. A könyv már az elejétől kezdve sulykolja belénk, hogy Saci milyen okos lány. És érezzük is, hogy az. Rendkívül érdekes gondolatai vannak, nagyon egyedi módon látja a világot, ezek pedig kifejezetten érdekes mesélővé teszik. De számomra ez még nem mentség. (Még akkor sem, ha mindenki el van tőle ájulva, minden pasi fel akarja szedni, ami mellesleg nekem már kicsit sok volt.) Minden okossága ellenére Saci nagyon sokszor hoz túl hirtelen döntéseket, vagy egyszerűen csak nem számol a következményekkel, vagy ha igen, akkor meg... nem érdeklik. Nem volt tipikus idegesítő főhősnő, de megszeretni sem tudtam.
Saci mellett ott van a másik főszereplő, ha lehet annak nevezni. Ő az a bizonyos "több, mint kétszer annyi idős" fickó, Zola. Zolát kifejezetten szerettem, nagyon egyedi társ a főszereplő mellé. A legtöbb szerelmes sztoriban kapunk egy jóképű rosszfiút, aki után epekedhetünk, kérdés nélkül. Zola nem ilyen. Persze, jó pasi, hiszen annak kell lennie. De olyan... hétköznapi módon. Jól szituált, korához képest fiatalos, rendkívül figyelmes és udvarias, félszavakból is megérti Sacit. De nyilvánvalóan vannak hibái, és nem olvashatunk oldalas leírásokat a szeme színéről meg a gödröcskékről az arcán. Ez kifejezetten üdítő.
Szerettem őket együtt. Szurkoltam nekik, akartam, hogy együtt legyenek. A kapcsolatuk tényleg nagyon különleges, és nagyon más, mint amit megszokhattunk az NA történetekben. De ettől még volt ott egy harmadik fél, amit soha nem tudtam maradéktalanul elfelejteni.
Kapunk egy sor érdekes mellékszereplőt is. Egyrészt ott vannak Saci szülei, akik már hosszú évek óta házasok, és épp ennek következményeit nyögik. A nagy kérdés az, hogy összetartja-e még őket valami, érdemes-e küzdeniük. Kicsit mindketten sarkítottak voltak, de abszolút hihetőek, a történetükkel pedig kifejezetten könnyű azonosulni - túl sokszor történik ilyen a való életben is, igazán életszagú történetszál, még ha csak mellékszál is.
Rajtuk kívül ott van még Saci legjobb barátnője, a domina Kyra. Kifejezetten kedveltem, bár sajnálom, hogy mi lett ennek a történetszálnak a vége. Picit olyan érzésem volt, hogy elmismásolta a szerző a testét eladó lány történetszálát és nehézségeit. Picit... túl könnyűnek éreztem ezt. (Nem akarok spoilerezni, ezért részletesebben nem megyek bele.)
Szintén hasonló módon mellékpályára kerül a leszbikus lány is. Érdekes a története, néhány jelenet erejéig fontos szereplő is, aztán eltűnik a színről, és mellékmondat marad a nagy egészben. Persze, ilyen az élet - emberek jönnek és mennek, de akkor is hiányérzetem maradt.
És épp ilyen hiányérzetem maradt kicsit Dávid miatt is. A regény meghatározó elejét töltjük el Dáviddal, az első szerelemmel. Aztán kapunk egy hirtelen, magyarázat nélküli eltűnést. Nyilván tudni akarjuk, mi történt. Nyilván nem fog túl hamar kiderülni. De ez egy magaslabda, amit le kell csapni. És ha már lecsapjuk, akkor vártam volna, hogy igazán beleüssünk, ne pedig csak megsimogassuk. Vártam, vártam, aztán... kicsit pofára estem. Pont az volt a teóriám, ami kiderült - de ennél azért picit nagyobb bonyodalmat vártam volna körülötte. Így, ezzel a lezárással kicsit azt éreztem, hogy a könyv első 50 oldala felesleges volt. Az instant szerelem amúgy sem rázott meg különösebben, Saci szerelmi bánatát pedig elfogadtam volna 10 oldallal is.
Ami viszont határozottan tetszett végig: a könyv egyedi stílusa. Nem hiszem, hogy olvastam volna már ehhez hasonlót. Ahogy már említettem, félelmetesen őszinte, és tele van elgondolkodtató kérdésekkel az életről, a döntésekről, a szabadságról... Saci azért is más, mert annyira máshogy gondolkozik. És ezeket a gondolatokat meg is kapjuk, folyamatosan. Pirospont érte.
És ha már más stílus, muszáj megemlítenem az erotikus jeleneteket is. Először meglepően más volt, de aztán rájöttem, hogy kifejezetten tetszik. Nagyon sok elolvasott erotikus jelenet van már a hátam mögött, és egy idő után az ember már tudja, mire számítson: visszaköszönnek ugyanazok a kifejezések, ugyanazok a klisék, újra meg újra. Itt nem. Ezek az erotikus jelenetek üdítően különbözőek voltak. Néhol már-már nyersek is, ha épp azt kívánta a helyzet. Újabb jó pont.
Szóval ahogy mondtam, ambivalens érzések: nagyon szerettem Saci és Zola kapcsolatát, de nem tudtam elhessegetni a rossz érzéseimet. Nagyon tetszett az őszinteség, de pl. Kyránál hiányoltam a húsbavágó igazságot. Nagyon tetszett, hogy nem lett tipikus szerelmi háromszög Dáviddal, mégis hiányoltam a kezdetben induló szál részletesebb lezárását. Imádtam a rengeteg filozofikus gondolatot, szinte minden oldalon van legalább néhány mondat, ami idézhető önmagában is, mégis sokszor megkérdőjeleztem, hogy valóban olyan bölcs-e Saci.
Érdekes olvasmány, nagy hatással volt rám, valószínűleg el fogom olvasni még egyszer, vagy akár többször, mert gyanítom, minden olvasással más érzéseket hagy majd bennem. (És nem mellesleg a filozofikus részek megrágása sem utolsó szempont.) De valami kis sötét érzés így is maradt bennem. Talán a konzervatív énemet kellett volna kikapcsolnom olvasás közben, és következmények nélkül sodródni Sacival. Na, talán majd másodszor.
AJÁNLOM
Blogturné extra - A szerzőről
A habitusa szerint 30, az igazolványa szerint 47 éves (az agya szerint meg olykor 5).
Barcelonát a kreativitásáért szereti. A OneRepublicot a pörgéséért, a Quimbyt a gondolatokért.
Kitalált sok száz reklámkampányt, megírt sok száz dalszöveget (például a Valami Amerikát, a Jól vagyok és pont-ot), látott közel ezer filmet, elolvasott több ezer könyvet, és nem szégyelli, hogy ezek java része bestseller.
Rajong Lawrence Blockért, az I'm Sam és a Nikita című filmekért, a Masters of sex c. sorozatért. Szerinte Clooney jobb pasi, mint Brad Pitt, Natalie Portman jobb nő, mint Angelina Jolie. Imádja a kávét és a tavaszi zuhogó esőt.
Nem szereti az arroganciát, a kivagyiságot és az erőszakot.
Két 23 éves és két 10 éves gyereke van.
Nemcsak Einsteint tartja zseninek, hanem Messit is.
Ha megkérdezik, mi a három legjobb tulajdonsága, akkor azt válaszolja, hogy az empátia, az emberismeret és a türelem.
Ha a rosszakról kérdezik, inkább bele sem kezd a felsorolásba.
Mindig későn fekszik, és csak nagyon ritkán kel korán.
A bélyegek és a barátok helyett élményeket és gondolatokat gyűjt.
A világ egyik legérdekesebb dolgának a női gondolkodás- és érzésvilágot tartja.
Ez az első regénye. És lesz még.
Barcelonát a kreativitásáért szereti. A OneRepublicot a pörgéséért, a Quimbyt a gondolatokért.
Kitalált sok száz reklámkampányt, megírt sok száz dalszöveget (például a Valami Amerikát, a Jól vagyok és pont-ot), látott közel ezer filmet, elolvasott több ezer könyvet, és nem szégyelli, hogy ezek java része bestseller.
Rajong Lawrence Blockért, az I'm Sam és a Nikita című filmekért, a Masters of sex c. sorozatért. Szerinte Clooney jobb pasi, mint Brad Pitt, Natalie Portman jobb nő, mint Angelina Jolie. Imádja a kávét és a tavaszi zuhogó esőt.
Nem szereti az arroganciát, a kivagyiságot és az erőszakot.
Két 23 éves és két 10 éves gyereke van.
Nemcsak Einsteint tartja zseninek, hanem Messit is.
Ha megkérdezik, mi a három legjobb tulajdonsága, akkor azt válaszolja, hogy az empátia, az emberismeret és a türelem.
Ha a rosszakról kérdezik, inkább bele sem kezd a felsorolásba.
Mindig későn fekszik, és csak nagyon ritkán kel korán.
A bélyegek és a barátok helyett élményeket és gondolatokat gyűjt.
A világ egyik legérdekesebb dolgának a női gondolkodás- és érzésvilágot tartja.
Ez az első regénye. És lesz még.
A szerzővel találkozhattok is most szombaton, május 23-án a Szabadon foglak könyvbemutatóján!
Nyereményjáték
A történetben fontos szerepet játszik a korkülönbség. A játékunk most ehhez kapcsolódik, minden állomáson egy híres színész képét láthatjátok. A kérdésünk az, hogy hány évvel fiatalabb az épp aktuális feleségük? Tehát csak egy számot kérünk beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Plusz mínusz egy évet elfogadunk!
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz. A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére az e-mailünkre válaszolni, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.
a Rafflecopter giveaway
A blogturné menetrendje
05.18. Deszy könyvajánlója
05.20. Zakkant olvas
05.22. Kelly és Lupi olvas
Nincsenek megjegyzések