Jessica Sorensen: The Destiny of Violet & Luke – Violet, Luke és a sors {Értékelés + Nyereményjáték}
Jessica Sorensen: The Destiny of Violet & Luke – Violet, Luke és a sors
a Rafflecopter giveaway
- 06.04. - Dreamworld
- 06.06. - Kristina blogja
- 06.08. - Sorok Között
- 06.10. - Deszy könyvajánlója
A blogturnéról
Jessica Sorensen, a tragikus múltú szerelmesek nagy szakértője, aki az új regényében is két sanyarú sorsú fiatalt állít a középpontjában, akiket talán megmenthet a szerelem.
Kövesd velünk végig a Blogturnét, ismerd meg az értékeléseket, és ha szerencsés vagy, egy példányt nyerhetsz is a könyvből.
Kapcsolódó bejegyzések:
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 384
Fordító: Komáromy Zsófia
ISBN: 9789634574071
Sorozat: Véletlen 3.
Kezelhető-e standalone-ként? Nem
Nézőpont: váltott E/1
Függővég: van
Bechdel-teszt: megbukott
Moly link
Goodreads link (4,12)
Megrendelési linkA Callie, Kayden és a megváltás nagy sikerű szerzőjének új története sebhelyekről,
bátorságról és új lehetőségekről…
Luke Price élete mindig is a rendről, az önfegyelemről és a kemény külső látszatának fenntartásáról szólt. A futó kalandok csak figyelemelterelésként szolgálnak a számára: így próbálja elhessegetni magától gyermekkora gyötrelmes emlékeit. Kétségbeesetten szeretne megfeledkezni a múltjáról, de az egyre csak kísérti, bármit tesz is.
Violet Hayesnek nehéz élete volt. A szüleit gyerekkorában meggyilkolták, semmi mása nem maradt utánuk, csak a szörnyű emlékei az azóta is megoldatlan esetről. Úgy nőtt fel, hogy egyik felelőtlen, drogos, elhanyagoló nevelőszülőtől a másikhoz került, miközben képtelen volt feldolgozni annak az éjszakának a rettentő emlékét, amikor elvették tőle a szeretteit. Egy lezáratlan ügyet nehéz elfelejteni, és Violet álmait még mindig kísérti az a tragikus éjjel. Csak úgy tud megbirkózni az élettel, hogy senkihez sem kerül közel, és semmiféle érzelmet nem enged meg magának.
Aztán Violet megismerkedik Luke-kal. Azonnal összeütközésbe kerülnek, mégsem bírják távol tartani magukat a másiktól. Hiába is próbálnak ellenállni egymásnak, mindketten elkezdenek kitárulkozni, és egyszeriben olyasmiket éreznek, mint azelőtt még soha. A két fiatal fölfedezi, mennyire hasonlítanak egymásra. De valami másra is rádöbbennek: a múlt mindig utoléri az embert…
„Lebilincselő és szívszorító… Lehetetlen letenni.”
– ReviewingRomance.com
Az első mondat:
"Utálok futni, mégis mintha folyton csak azt csinálnám."
Véleményem
A Callie és Kayden sorozatnak annak idején - ahogy azt ti is láthattátok - rögtön nekiálltam, amikor érkeztek a könyvek.
Kicsit bizonytalan voltam a folytatást illetően, ugyanis bár az első részt nagyon szerettem, a másodiknál már kicsit éreztem, hogy "folytatásszagú volt" - amilyen kerek volt az első kötet, annyira sokallottam a másodikat.
Szerencsére a harmadik részről tudtam, hogy már nem Callie és Kayden története lesz, hanem egy új párost kapunk: a már korábban megismert szobatársakat, Violetet és Luke-ot. Viszont nem fogok hazudni: azzal, hogy az ő történetüket is három részen keresztül olvashatjuk, van benne némi bizonytalanság még most is.
Mindenesetre most az első résszel foglalkozunk - oké, oké, sorozat szempontjából a harmadikkal.
A regény elején gyorsan megismerhetjük Violet és Luke tragikus sorsát. Előbbinek kislány korában meggyilkolták a szüleit, a halott szüleire pedig ő maga talált rá. Utóbbit sem kímélte a sors: még egész kicsit volt, amikor az apjuk ott hagyta őket - az anyját, a testvérét és őt -, az anyja pedig kemény drogfüggő, amibe a kisfiát is bevonta.
Nem különösebben meglepő tehát, hogy két elég defektes főszereplőt kapunk. Violet és Luke is kemény dolgokat éltek át, és a nyakukba kaptak egy jó nagy adag cinizmust, menekülési mechanizmust, távolságtartást és még lehetne hosszan sorolni. Ami biztos, érzelmileg egyikük sem teljesen ép, és bár ezt ők maguk is tudják, nem igazán akarnak változtatni rajta.
Így találkoznak össze, egy igazán meglepő pillanatban - persze eddigre már Callie-nek és Kaydennek köszönhetően futólag persze ismerik egymást.
Bevallom, arra számítottam, hogy Violet és Luke párosának furcsa, távoltartást megcélzó beszólogatása-huzakodása nagyon beránt majd, de nekem kicsit már túl sok volt. Szeretem az ilyen civakodó párokat, de ők ketten annyira mesteri szinten csinálták ezt, hogy számomra sokszor már inkább ártott, mint használt a kémiának, amit kettejük között éreztem.
Azt ezzel együtt határozottan pozitívan éltem meg, hogy nem kattantak rá egymásra egyből, hanem előbb megismerték egymást, és utána kezdték csak felmérni, hogy amúgy vonzódnak a másikhoz.
Ehhez kapcsolódik az is, hogy new adult könyvhöz képest egész visszafogottan áradoznak egymás szépségéről a szereplők. Nem mondom, hogy nem kerül szóba, főleg Luke fantáziájában halljuk, mennyire kívánatosnak tartja Violetet, de azért így is sokkal kevésbé volt központi kérdés a kapcsolatukban a "jó nő-jó pasi" áradozás, mint a legtöbb NA regényben.
Ugyanez igaz a szexjelenetekre is - nem vitte túlzásba a szerző őket, és amikor vannak is erotikusabb részek, akkor sem megy túlságosan bele a részletekbe, elég ízléses marad.
A történet egyik legnagyobb ereje a benne rejlő csavar - és ezt úgy mondom, hogy nagyon-nagyon hamar rájöttem arra, mire kell számítani, az első nyomnál rögtön a fejemhez kaptam. Ezzel együtt tetszett a tálalás, bár nem mondom, hogy nem gurultam be nagyon a regény lezárásán. Készítsétek fel magatokat!
Összességében nem volt rossz a Violet, Luke és a sors, de nekem még valami kis esszencia hiányzott ahhoz, hogy igazán beszippantson. Talán ha kevésbé szélsőségesen érzelemmentes Violet, jobban csúszott volna. Mert meglepő módon sokkal-sokkal könnyebben tudtam azonosulni a férfi főszereplővel.
Kicsit bizonytalan voltam a folytatást illetően, ugyanis bár az első részt nagyon szerettem, a másodiknál már kicsit éreztem, hogy "folytatásszagú volt" - amilyen kerek volt az első kötet, annyira sokallottam a másodikat.
Szerencsére a harmadik részről tudtam, hogy már nem Callie és Kayden története lesz, hanem egy új párost kapunk: a már korábban megismert szobatársakat, Violetet és Luke-ot. Viszont nem fogok hazudni: azzal, hogy az ő történetüket is három részen keresztül olvashatjuk, van benne némi bizonytalanság még most is.
Mindenesetre most az első résszel foglalkozunk - oké, oké, sorozat szempontjából a harmadikkal.
A regény elején gyorsan megismerhetjük Violet és Luke tragikus sorsát. Előbbinek kislány korában meggyilkolták a szüleit, a halott szüleire pedig ő maga talált rá. Utóbbit sem kímélte a sors: még egész kicsit volt, amikor az apjuk ott hagyta őket - az anyját, a testvérét és őt -, az anyja pedig kemény drogfüggő, amibe a kisfiát is bevonta.
Nem különösebben meglepő tehát, hogy két elég defektes főszereplőt kapunk. Violet és Luke is kemény dolgokat éltek át, és a nyakukba kaptak egy jó nagy adag cinizmust, menekülési mechanizmust, távolságtartást és még lehetne hosszan sorolni. Ami biztos, érzelmileg egyikük sem teljesen ép, és bár ezt ők maguk is tudják, nem igazán akarnak változtatni rajta.
Így találkoznak össze, egy igazán meglepő pillanatban - persze eddigre már Callie-nek és Kaydennek köszönhetően futólag persze ismerik egymást.
Bevallom, arra számítottam, hogy Violet és Luke párosának furcsa, távoltartást megcélzó beszólogatása-huzakodása nagyon beránt majd, de nekem kicsit már túl sok volt. Szeretem az ilyen civakodó párokat, de ők ketten annyira mesteri szinten csinálták ezt, hogy számomra sokszor már inkább ártott, mint használt a kémiának, amit kettejük között éreztem.
Azt ezzel együtt határozottan pozitívan éltem meg, hogy nem kattantak rá egymásra egyből, hanem előbb megismerték egymást, és utána kezdték csak felmérni, hogy amúgy vonzódnak a másikhoz.
Ehhez kapcsolódik az is, hogy new adult könyvhöz képest egész visszafogottan áradoznak egymás szépségéről a szereplők. Nem mondom, hogy nem kerül szóba, főleg Luke fantáziájában halljuk, mennyire kívánatosnak tartja Violetet, de azért így is sokkal kevésbé volt központi kérdés a kapcsolatukban a "jó nő-jó pasi" áradozás, mint a legtöbb NA regényben.
Ugyanez igaz a szexjelenetekre is - nem vitte túlzásba a szerző őket, és amikor vannak is erotikusabb részek, akkor sem megy túlságosan bele a részletekbe, elég ízléses marad.
A történet egyik legnagyobb ereje a benne rejlő csavar - és ezt úgy mondom, hogy nagyon-nagyon hamar rájöttem arra, mire kell számítani, az első nyomnál rögtön a fejemhez kaptam. Ezzel együtt tetszett a tálalás, bár nem mondom, hogy nem gurultam be nagyon a regény lezárásán. Készítsétek fel magatokat!
Összességében nem volt rossz a Violet, Luke és a sors, de nekem még valami kis esszencia hiányzott ahhoz, hogy igazán beszippantson. Talán ha kevésbé szélsőségesen érzelemmentes Violet, jobban csúszott volna. Mert meglepő módon sokkal-sokkal könnyebben tudtam azonosulni a férfi főszereplővel.
AJÁNLOM
Olvass bele a képre kattintva!
Nyereményjáték
Jessica Sorensen az egyik legtermékenyebb New Adult szerző, külföldön ötvennél is több könyve megjelent már. Itthon a Violet, Luke és a Sors az ötödik regénye.
A játék egyszerű: ismerd fel, hogy melyik Sorensen könyvből idéztünk, és írd be a címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
– Azt hiszem, talán jobban jársz, ha megpróbálod becsukni a szemedet – mondja.– Szó sem lehet róla – rázom erélyesen a fejemet –, egész álló nap csak téged óhajtalak bámulni.
A turné menetrendje
- 06.06. - Kristina blogja
- 06.08. - Sorok Között
- 06.10. - Deszy könyvajánlója
Nincsenek megjegyzések