Kulisszák mögött... - Egyszer régen így kezdődött a Kötelék értékelés


Sziasztok!

Ma közzétettem a Kötelék értékelésemet, és csak most vettem észre, hogy egyszer, régen, még az első olvasás után már nekiálltam. Nem sokáig jutottam, el is felejtettem, hogy belekezdtem, de most, hogy posztoltam a végleges értékelést, véletlenül ráleltem a vázlatok között. Ha már kétszer belekezdtem, gondoltam, érdekességképp ezt is megmutatom. Ez lett volna az első, amit még hirtelen felindulásból kezdtem írni, és leginkább csak odáig jutottam, hogy elmeséljem, hogyan indult a kapcsolatom a könyvvel.

Minden. Szavát. Imádtam.
Kötelék

Eredeti cím: On the Island
Kiadó: Pioneer Books
Oldalszám: 332
Fordító: Dörnyei Julianna Katalin
ISBN: 9789638964847
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: megbukott
Moly link
Goodreads link (4,15)
Megrendelési link

Amikor a harmincéves tanárnőnek, Anna Emersonnak nyári munkát ajánl a Callahan család, hogy tanítsa a fiukat a Maldív-szigeteken bérelt nyaralójukban, gondolkodás nélkül rábólint a trópusi munkanyaralásra. T.J. Callahannek viszont semmi kedve elutazni. Már majdnem tizenhét éves, és ha a súlyos betegsége nem lett volna elég, az első tünetmentes nyarát a szüleivel és rengeteg tanulnivalóval kell töltenie.
Anna és T.J. egy hidroplánon közelítenek az úti céljuk felé, hogy csatlakozzanak a szülőkhöz, amikor a pilóta végzetes szívrohamot kap, ők pedig az Indiai-óceánba zuhannak. Szerencséjükre, kisodródnak egy sziget partjára. De bármennyire is idillikusnak tűnik a hely, gyorsan kiderül, hogy lakatlan, nincs ivóvíz és élelem, sem menedék. Csupán egyetlen céljuk lehet, hogy életben maradjanak, amíg megmentik őket.
A napokból azonban hónapok, sőt évek lesznek, s miközben megtanulják, hogyan gondoskodjanak magukról, Anna rájön, bármilyen veszélyek leselkednek is rájuk a szigeten, az a legnagyobb, hogy T.J. időközben kamaszból férfivá érett.


Véleményem

Az ember lánya lefekvéshez készülődik, de még nem tud elaludni, meg egyébként is, hideg a paplan, kell egy kis idő, amíg felmelegszik, addig pedig nyilván szükség van egy kis olvasnivalóra. Az ember lánya feláll, átböngészi a könyveket a polcon, aztán megakad a szeme az egyiken. Visszafekszik és olvasni kezd. És olvas, és olvas, és képtelen abbahagyni, és az lesz a vége, hogy már fáj a szeme, de képtelen abbahagyni, egész a végéig kell olvasnia, mit számít, ha közben eljön a hajnal?

Na igen, nekem ez ilyen könyv volt. És az benne a különösen érdekes, hogy már nagyon régóta szemeztem vele, és már egy-két hónapja ott is ücsörgött a könyv a polcomon, de valahogy még egyszer sem jutottam odáig, hogy nekiálljak. Most pedig mintha kiáltozott volna, hogy őt emeljem le a polcról. Ami már csak azért is érdekes, mert épp az egyik "olvasási válságomat" éltem, valahogy semmihez sem volt kedvem. De ez a könyv visszahozott! Szerintem a sors akarta, hogy annyi szemezés után éppen most olvassam.

Rendeld meg a képre kattintva!