Angolul olvasni vagy nem olvasni?
Sziasztok!
Elég sokszor kaptam már kérdést az
angol nyelven való olvasással kapcsolatban. A kérdések elég
vegyes képet mutatnak – XY könyv nyelvezete mennyire nehéz?
Melyik könyvet ajánlanám kezdő olvasóknak? Egyáltalán hogyan
lehet élvezni az idegen nyelven olvasást? Miért olvasom el
ugyanazt a könyvet sokszor angolul és magyarul is? És még hosszan
sorolhatnám –, de összességében valahogy mindig ugyanazt érzem
a háttérben: a bizonytalanságot. Most akkor igen vagy nem?
Ha valaki nem akarja végigolvasni az
egész hosszú okfejtésem a rengeteg beépített anekdotámmal, a
válaszom: igen!
Az első pont, ahol általában
megakadok, amikor olyasvalakivel beszélgetek, aki nem szokott idegen
nyelven olvasni, én meg elkezdem győzködni, hogy olvasson, a
következő szokott lenni: Könnyű neked, te jól tudsz angolul! És
ezután hosszú percekig magyarázom, hogy az angoltudásom nagy
százalékát nem az iskolapadban ücsörögve szedtem magamra, hanem
pont azzal, hogy például olvastam. Szerintem a nyelvtanulásnak nem
olyasminek kellene lennie, amit úgy képzelünk el, hogy hosszú
hónapokig görnyedünk egy padban, a tanár meg magyaráz, mi meg
várjuk, hogy elérjünk egy szintet, amikor már esetleg használni
is tudjuk. Miért ne lehetne már rögtön belevetni magunkat a mély
vízbe?
Én az idegen nyelv tanulását annak
idején nem az angollal kezdtem. Még általános iskolában a német
lett a szüleim által választott idegen nyelv, amit tanultam, és
még a második idegennyelv, amivel nagyon kezdetleges módon
ismerkedni kezdtem sem az angol volt, hanem a latin. Angolul
középiskola második évében kezdtem el tanulni, előtte az
angolul még annyira sem tudók táborát erősítettem, hogy sokszor
az angol nyelvű dalok címének helyes kiejtésekor is komoly
gondokba ütköztem. (A családban senki nem tanult angolul.)
Mivel az első idegennyelvem a német
volt, nem mondhatni, hogy a nyelvtanulással a gyakorlatban
ismerkedtem meg. Tisztelet a kivételnek, de a németesek körében
valahogy gyakrabban találkozom azzal a problémával – szerintem
probléma, aztán nyilván erről lehetne vitatkozni –, hogy a
tanároknak nincs motivációja vagy anyaga ahhoz, hogy a diákokat
az iskolán kívüli tevékenységekben a nyelv gyakorlására
biztassák. Persze, találkoztam én is egy-egy német nyelvű
újsággal, egyszer-egyszer német szinkronos filmmel vagy német
nyelvű könyvvel, és lelkesen szervezték a cseretáborokat is –
amiknek én mindig az itteni végén kötöttem ki –, de
összességében akkor tárult ki számomra a világ, amikor angolul
kezdtem tanulni.
Mert aki angolul tanul, a lehetőségek
szinte végtelen tárházával találkozik. Hatalmas szerencsém
volt, mert a rendes órai tanáromon kívül megadatott nekem, hogy a
legjobb barátnőm nővére angoltanár, és azok közül is az
elhivatott fajta, így vállalta, hogy foglalkozzon velünk. De még
mielőtt idáig eljutottam volna, már olyan tanácsot és segítséget
kaptam tőle a nyelvtanulásban, amit soha nem fogok tudni
meghálálni. Még alig néhány hete tanultam csak angolul, és
mivel órai keretek között meglehetősen lassan haladtunk az
anyaggal, gyakorlatilag még az a és an közötti szabályon és a
do és does használatán is alig voltam túl, amikor az első
könnyített olvasmányt a kezembe nyomta.
Egy Easy Starterös, nagyon kis
szókinccsel és nyelvtani anyaggal operáló olvasmány volt,
valójában Shakespeare Viharjának képregényes feldolgozása, de
megváltoztatta az életemet. Hogy értettem-e belőle mindent
elsőre? Ó, hát persze, hogy nem. De élveztem, hogy valami újat
fedezek fel. Az oldalak alján az olvasó számára nagy eséllyel
idegen szavakat megmagyarázták angolul. Sokszor előfordult, hogy
még ez alapján sem tudtam kihámozni egy-egy szó jelentését,
akkor persze maradt a szótárazás, de már itt nagyon sokat
tanultam arról, hogyan lehet angolul olvasni.
Tehát első számú lecke: idegen
nyelven olvasni bármikor lehet! Lehet, hogy épp csak
nekikezdesz az adott nyelv tanulásának, de ha már az első
pillanattól kezdve használod, sokkal könnyebb lesz minden. Mert
egyszerűbben tanulsz gyakorlatban, rájössz, hogy haszna van, hogy
tanulod az adott nyelvet, ráadásul ha minden jól megy, még
szórakozol is közben.
És rögtön itt a kettes számú lecke
is, ezzel szoros összefüggésben: válaszd meg ügyesen, hogy
mit és mikor olvasol! Mindenkit arra biztatok, hogy a
nyelvtanulás első pillanatától kezdve olvasson az adott nyelven,
de nyilván senkitől sem várható el, hogy két nyelvlecke után
nekiugorjon angolul egy Dickens regénynek. Nem mondom, hogy totál
megoldhatatlan probléma lenne, de hogy nem lenne szórakoztató és
élvezetes, és sok küzdelemmel járna, arra elég nagy az esély.
A nagyobb nyelvekhez már találni
könnyített olvasmányokat a piacon. Különböző szinteken
jelennek meg ezek a könyvecskék, általában 4-5-6 különböző
nehézséggel találkozik az ember. A könyvek hátulján
megmagyarázzák, hogy ez konkrétan hány szóból álló szókincset
jelent, és a szókincs nagyságához igazítva nehezedik a
könyvekben a nyelvtani szint is, és egyre hosszabbodnak is a történetek. Ráadásul nem csak a nyelvtudásnak
megfelelően széles a szórás, hanem az egyes zsánerekben is.
Rengeteg könnyített klasszikussal találkozik persze az ember, de
szórakoztató irodalomból sincs hiány. Szóval még csak attól
sem kell tartani, hogy csak valami száraz, unalmas klasszikust
olvashat az ember. (Elnézést kérek minden klasszikustól!)
Ráadásul a könnyített
olvasmányokban a nyelvtudás fejlődését tovább segítik a könyv
végén található feladatok is, és nagyon sok könyvhöz kaphatunk
hangoskönyvet is, amivel a kiejtésünket és a hallás utáni
megértésünket is fejleszthetjük.
Ezen a ponton már érezhetitek, hogy
itt a saját tapasztalataimról írok, ahogyan velem megesett,
ahogyan nekem működött, működik – ez nem olyasmi, amit
mindenki egyformán él meg, így könnyen lehet, hogy a tanácsaimmal
valaki nagyon nem ért majd egyet. Nem vagyok nyelvtanár, soha nem
tanultam ennek a módszertanát. Arról tudok mesélni, nekem mi vált
be.
Na de visszatérve a könnyített
olvasmányra, az egyik legfontosabb lecke az volt, hogy nem kell
minden szót érteni. Nyilván eddigre már volt mögöttem jó
pár magyar óra, szerénytelenség nélkül mondom, hogy elég jó
volt a szövegértésem magyarul is, és németből sem voltam rossz.
Így volt már némi tapasztalatom abban, hogy mi történik, ha
egy-egy szó teljesen idegen számomra egy szövegben. De az igazi
leckét az angolul olvasás adta meg. Lehet, hogy hihetetlenül
hangzik, de valóban nem kell minden szót érteni. Nagyon sokszor
elég minden mást érteni. Tegyük fel, hogy adott egy
szövegrészlet, amelyben érted azt, hogy valamiféle harc folyik,
hogy férfiak egymással küzdenek, és mondjuk tudod, hogy A három
testőrt olvasod angolul. Lehet, hogy éppen nem tudod, hogy a
szövegben felbukkanó sword szó mit jelent. (Azért ezt hozom
példának, mert ez az egyik első angol szó, amit így tanultam
meg.) De van egy szövegkörnyezeted, egy előzetes tudásod arról,
hogy mégis mit olvasol – és igen, rá fogsz jönni, hogy a sword
szó kardot jelent. Anélkül, hogy kiszótáraznád.
Ez persze csak egy példa a sok közül,
de nagyon sokszor így működik ez. Az olvasásban az az ideális,
ha az embert viszi előre a képzelete, a kíváncsisága. És ha
nagyon sokszor megtorpansz egy hosszabb szövegben, mert minden egyes
idegen szónál rögtön nyúlsz a szótárhoz, ez a dinamika törik
meg. Ráadásul elveszíted annak lehetőségét, hogy gyakorold,
hogyan reagálsz, ha idegen szóval találkozol egy olyan helyzetben,
amikor egyszerűen nem tudsz szótárat használni. (Példa:
nyelvvizsgán sem használhatsz szótárat az olvasott
szövegértésnél, és szinte garantált, hogy beleütközöl majd
legalább néhány olyan szóba, amelynek a jelentését nem fogod
ismerni. Nekem például most a felsőfokú nyelvvizsgán az egyik
feladatomban szívbetegségekről, elektronáramlásról is szó
volt, erre pedig nyilvánvalóan nem készülhettem fel teljes
mértékben. Mégis értettem a lényeget, és jól sikerült a
szövegértés feladatom. Mert nem ijedtem meg az idegen szavaktól.)
Egyszer álltam neki így – mármint
szótárazva – regényt olvasni – a Harry Potter hatodik része
volt az első igazi idegen nyelvű könyvem, németül. Nekiálltam,
külön szótárfüzetet szereztem hozzá, mert elhatároztam, hogy
minden idegen szót ki fogok szótárazni. Nem akarok hazudni, másfél
oldalig jutottam. Ez egy nagyon lassú és unalmas folyamat, és
elveszett annak a bája, hogy olvasok. Hiába a Harry Potter volt a
kezemben, az érzés semmiben nem különbözött attól, amit akkor
éltem át, amikor házi feladatnak feladtak egy olvasott szövegértés
feladatot. Ha pedig önként a kezedbe veszel egy idegen nyelvű
könyvet, az esetek többségében nyilván nem ez a cél.
Szóval amikor beszélgetni szoktam az
angolul olvasásról, ez szokott az első tanácsom lenni: ne
akarj görcsösen mindent kiszótárazni! Az esetek többségében
ki lehet következtetni a szavak jelentését a szövegkörnyezetből,
főleg ha egy bizonyos szó újra meg újra visszatér. (A barátnőm
kedvenc példája a gorgeous szó. Angolul olvasta a Twilightot, és
újra meg újra ezzel a szóval találkozott, amikor Bella meglátta
Edwardot. Nem volt nehéz rájönni, körülbelül mit jelent.)
Aztán ha már elolvastad a könyvet, természetesen pontosíthatod
az ilyen szavak jelentését szótárazással, de a lényeget addigra
már megtanulod. És ezzel nem azt mondom, hogy soha ne használj
szótárat. Nyilván lehetnek olyan helyzetek, amikor
szembetalálkozol egy olyan szóval vagy kifejezéssel, amelynek a
jelentését az istennek nem tudod kikövetkeztetni, pedig fontos
lenne – akkor persze, vedd elő a szótárat, vagy ha nincs jobb,
pötyögd be a netes szótárba! De az olvasás maga ne arról
szóljon, hogy folyamatosan ugrálsz a szótár meg a könyved
között.
És ez akármilyen könyvnél érvényes.
Az Easy Starterös könnyített olvasmánynál éppúgy, mint a
felnőtt regényeknél. A könnyített olvasmányoknál ezt hivatott
elősegíteni az egynyelvű szószedet is, általában kezdetben a
lap alján, aztán később az ilyen könyvek legvégén.
Persze idővel a helyzet egyre jobb
lesz, mert szerencsés esetben egyre nagyobb lesz a szókincsed és
egyre ritkábban szorulsz majd rá, hogy szótárazz.
A következő kérdés az, hogy mégis
honnan tudja az ember, mikor elég jó ahhoz, hogy áttérjen a
könnyített olvasmányokról a „rendes” regényekre, és akkor
is, milyen könyvekkel érdemes kezdeni. Erre a válasz nem egyszerű,
szerintem mindenkinek magának kell próbálgatnia a határait, aztán
úgyis megérzi, hogy valami megy vagy nem megy. Ha nem megy, nem
kell erőltetni, lehet, hogy várni kell még néhány hetet vagy
hónapot, aztán visszatérni rá, és akkor már gond nélkül menni
fog.
A magam részéről az Oxfordos
könnyített olvasmányok hármas nehézségénél tartottam, amikor
áttértem a regényekre. Igazából nem a nyelvtanulás járt a
fejemben, egyszerű kényszer szülte. Akkoriban álltam neki a Percy
Jackson sorozatnak magyarul, de még nem jelent meg csak az első két
rész, így nem tudtam folytatni. Ráadásul a második rész nem
volt meg a könyvtárban, így csak vártam, de tudtam, hogy nem
fogom kibírni, míg minden rész megjelenik. Úgyhogy gondoltam egy
nagyot, és megpróbáltam angolul olvasni őket. Aztán kiderült,
hogy a dolog működik, elég hamar elolvastam a teljes sorozatot –
közben olyan roppant hasznos szavakat tanulva, mint például a
chariot. (Apropó! Az idegen nyelven olvasás ilyen érdekességeket
szülhet az ember szókincsében. Én előbb tudtam angolul a kard,
párbaj, boszorkány és kínzókamra szavakat, mint azt, hogy taps
és létra. De ezzel nincs semmi gond.)
Aztán a Percy Jackson után már nem
is nagyon tértem vissza a könnyített olvasmányokra, úgyhogy a
mai napig nem olvastam például 5-ös, 6-os nehézségűt.
A Percy Jackson sorozat egyébként
több szempontból jó példa. Nagyon sokszor az embert az viszi rá
az angolul olvasásra, hogy egy szeretett sorozatát szeretné végre
folytatni, és magyarul nincs rá lehetősége – vagy mert nem
jelent még meg a könyv, vagy mert nem is tervezik kiadni. Ilyenkor
sokan rajongói fordításokhoz nyúlnak, de ezek sokszor annyira
szörnyűek, hogy még angolul olvasni is sokkal könnyebb a könyvet,
mint kihámozni a fordításból, hogy egy-egy mondat vajon mit is
akart tulajdonképpen jelenteni. (Komolyan, ha valamennyire tudtok
angolul, inkább angolul olvassátok ezeket, mint rajongói
fordításban. És nem csak azért, mert a rajongói fordítás nem
legális.)
Másrészt ha az ember a könnyített
olvasmányokról teljes regényekre tér, érdemes lehet könnyebb
olvasmányokkal kezdeni – magyarul ifjúságival, esetleg valami
nagyon könnyű nyelvezetű felnőtt művel, romantikus-erotikus
könyvekkel, ezeknek a nyelvezete általában könnyebben
fogyasztható. (Nem elfelejtendő azonban, hogy nyilván a könyv műfaja hatással lehet a szókincsedre is.)
Minél többet olvasol angolul, annál
könnyebben fog csúszni, és egy idő után már észre sem veszed majd, hogy idegen nyelven van a történet – ugyanúgy folyik majd
a fejedben filmszerűen, mint amikor magyarul olvasol. Nyilván ehhez
idő kell és gyakorlás, de ha mindig csak várakozik az ember az
angolul olvasással, amíg majd jobb lesz, akkor várhat napestig –
ráadásul paradox módon pont a fejlődés folyamatát lassítja
vele.
Számomra az igazi meglepetést az
okozta tavaly, amikor rádöbbentem a legaktívabb BTK-s időszak
közepén, hogy hiányzik, hogy végre angolul olvashassak.
Nem fogok senkit tovább győzködni,
hogy az angolul olvasás mennyire jó és hasznos – nagy eséllyel
már így is többet jártattam a számat, mint ildomos lett volna.
(Jó szokásomhoz híven.)
Viszont néhány praktikus tanács
azoknak, akik úgy döntenek, belevágnak:
Könnyített olvasmányokért nem kell
a fél világot bejárni, a legtöbb könyvesboltban, még ha
korlátozott mennyiségben is, de elérhetőek, nem is túlságosan
drágák. És érdemes kutatni utánuk a könyvtárakban is, én már
több könyvtárban találkoztam velük – mivel nagy eséllyel az
ember nem fogja túl sokszor olvasni őket (mert ahogy fejlődik a
nyelvtudás, ezeket úgy növi ki az olvasó), ezért érdemes lehet
akár utóbbit választani, vagy kutakodni, hátha valaki árulja a
saját régi példányait. Az sem rossz ötlet, ha többen
összefogtok, és csereberéltek egymás között.
Ha át akarsz térni könnyített
olvasmányokról rendes regényekre, akkor az eleinte nyilván kis
kockázattal jár, ugyanis nem kizárt, hogy egy-egy könyvbe még
beletörik a bicskád. Érdemes lehet nézegetni az Amazon ebook
akcióit, sokszor nagyon jó könyveket lehet ingyen letölteni
ekönyvként – sikeres sorozatok első részeit például, vagy
kiegészítő novellákat. (Legálisan. Nyilván nem legálisan sok minden elérhető ingyen.) Ezeken az ember jól tesztelheti, hogy
érdemes-e már angol nyelven könyvet vásárolnia, és megspórolja
magának a költségeket is az ingyenes letöltéssel.
Hasonló okokból érdemes nézegetni a
kedvenc írók honlapját is – sokszor találni kivágott
jeleneteket, extra novellákat, amelyeket teljesen ingyen elérhet az
ember egy-két kattintással, és amellett, hogy szórakoztatóak és
érdekességet nyújtanak a kedvenc sorozatokhoz, rövidek és
szintén alkalmasak arra, hogy lemérje az ember, érdemes-e eredeti
nyelven belevágnia az adott író könyveibe vagy még túl nehéznek
tűnik a nyelvezet.
Az idegen nyelvű könyvek beszerzése
sokak számára jelent gondot, mert sokszor a könyvesboltokban
drágábbak, mint a magyar nyelvű könyvek, akár több ezer
forinttal, miközben valójában hasonló árkategóriában mozognak
a kinti webáruházakban, mint amennyibe nálunk kerülnek a magyar
nyelvű könyvek. (Sőt, nagyon sokszor nem kizárt, hogy olcsóbban
beszerezhet egy könyvet angolul az ember, mint magyarul, ha kifog
egy jó akciót vagy olcsó kiadást választ.)
Viszont sokan nem mernek külföldről
rendelni, mert nem tudják, honnan lehet, félő, megérkezik-e stb.
Szoktam kapni kérdéseket, hogy én
honnan rendelem az angol nyelvű könyveimet. Én a Bookdepositoryról
szoktam rendelni, az egész világ területén ingyen szállítanak,
hozzánk is, és sokszor vannak jó akcióik is. Mivel a könyvek az EU-n belülről érkeznek, nincs különösebb probléma a
vámmal sem, nekem eddig gond nélkül megérkezett minden könyvem,
amit tőlük rendeltem. Általában kb. 2-3 hét, amíg kiszállítják
őket. Bankkártyával nagyon egyszerűen lehet rendezni az
anyagiakat, viszont sokan szoktátok kérdezni ezt is, utánvéttel
nem lehet rendelni, mivel nem futár hozza a könyveket, hanem a
postaládába fogják bedobni.
Ha a regényekben furcsa
kifejezésekkel, közmondásokkal-szólásokkal, káromkodásokkal vagy olyan szavakkal
találkoztok, amelyek nyilvánvalóan szlengnek minősülnek, akkor
ezeket nem biztos, hogy megtaláljátok a szótárakban, sőt... Elég
nagy esély van rá, hogy nem. Ilyenkor lehet segítség az Urban Dictionary, ami egy egynyelvű szótár. Én szinte mindig
megtaláltam benne, amit kerestem. Jó példa az Egy különc srác
feljegyzései c. könyv eredeti címe: The Perks of Being a
Wallflower. Ha a wallflower szót kikeresed a szótárból, kiderül,
hogy az egy virág – mégis mi a fenét keresne ennek a könyvnek a
címében? Ellenben ha rákeresel az urban dictionaryben, hamar
kiderül, hogy a wallflower – ahogy a magyar címben is láthatjuk
–, valóban valamiféle félrevonuló különcöt jelent.
Szóval összefoglalva: olvassatok
idegen nyelven! :)
Miért érdemes még angolul olvasni, azon kívül, hogy jó gyakorlás?
- Nem kell kivárni, amíg egy kedvelt sorozat következő része megjelenik magyarul.
- Akármilyen gyorsan dolgoznának is a magyar kiadók, nem lehet minden angolul megjelenő regényt lefordítani. Nagyon sok jó regény soha nem jelenik meg magyarul, így az ember nem tehet mást: angolul olvassa vagy sehogy.
- Sokszor előfordul, hogy még a legjobb fordító keze alatt is elvesznek bizonyos szóviccek, vagy legalábbis teljesen más szóviccekkel kell helyettesíteni őket, vagy esetleg változik az eredeti szöveg stílusa. Meglepő tud lenni, hogy mennyit változhat a szöveg a fordítás során. Érdemes például összehasonlítani a két legelterjedtebb magyar Rómeó és Júlia fordítást. Végig érezni, hogy közös volt az alap, de a konkrét viccek, a stílus mégis más. (És ez az oka annak, hogy sokszor elolvasok könyveket magyarul és angolul is.)
Tanácsok (összefoglalva), ha angolul olvasnál:
- Merj olvasni, akármilyen szinten állsz is!
- A szintednek megfelelő könyvet válassz!
- Nem kell minden idegen szónál rögtön szótárhoz kapni. Következtess! Próbáld kitalálni a szövegkörnyezetből, mit jelent a szó.
- Akkor térj át „rendes” olvasmányra, ha már kényelmesnek érzed! De itt is érdemes figyelni a nehézségre – nyilván nagy eséllyel könnyebb elolvasni egy ifjúsági regényt, mint egy klasszikust.
- Kiegészítő hasznos: Amazon akciók, Bookdepository – ingyen szállítás, írók-írónők ingyen kiegészítő történetei, kimaradt jelenetei
- Jó tanács: urban dictionary
Érdekes és hasznos cikk. Szerintem eredeti nyelven többnyire minden jobb, ha már csak a sorozatokból indulok ki. Angolul még sosem olvastam, de szeretnék majd nyáron, most jelebleg nincs időm rá. Mindenképpen meghoztad a kedvem.
VálaszTörlésEléggé régi a cikk, de azért hozzászólok a témához, inkább tapasztalatot, mint kiegészítést. Én csak nem rég kezdtem angolul olvasni, kivártam a szintet, amin megértek egy regényt, mert nem jönnek be igazán ezek a könnyített, meg segítő kiadások. Persze aztán rögtön "mélyvíz", mert belekezdtem egy YA fantasy-ba (chh... itt beszélek mélyvízről majdnem C szinten), közben könnyed kis Shakespeare drámákat olvasgattam, aztán meg pihenésképp Trónok Harcát :D. Egyébként én úgy szoktam angolul olvasni, hogy annak érdekében, hogy ne zökkenjek ki szótárazgatással, csak a fejezet végén nézem át újra, ha volt olyan, ami nagyon nincs meg, de fontos lehet.
VálaszTörlésKöszi a cikket! Sokat segített, eddig nem mertem belevágni, de a cikked után úgy gondoltam hogy érdemes lenne, mert ezzel fejlődök
VálaszTörlésKöszi a cikket. Én vegigjartam a bookworm letrat, most fogok elkezdeni eredetit is olvasni. Twilightot valasztottam , mert ismerem a sztorit.
VálaszTörlés