Jennifer A. Nielsen: The Runaway King – A szökött király
Még izgalmasabb, mint az első rész!
Jennifer A. Nielsen: The Runaway King – A szökött királyA blogturnéról
Jaron visszatér! Megszerezni egy koronát egy dolog, de megtartani azt és irányítani egy országot már egészen más. Nem kis kihívás ez, még egy olyan talpraesett embernek sem, mint a főszereplőnk. De mi vele tartunk, május 5-e és 11-e között három állomáson keresztül! Ugye Ti is kíváncsiak vagytok, milyen bonyodalmakra számíthat még? Mert abból bizony nem lesz hiány.
De ha ügyesen sakkoztok a kalózok között, egy példány ütheti a markotokat a könyvből!Kapcsolódó posztok:
Eredeti cím: The Runaway King
Kiadó: KönyvmolyképzőOldalszám: 360Fordító: Szujer OrsolyaISBN: 9789633992784Sorozat: A Hatalom trilógia 2.Függővég:Bechdel-teszt:Goodreads link (4,23)A királyság a pusztulás szélén áll. A király eltűnt. Ki éli túl?Alig pár héttel az után, hogy elfoglalta a trónt, egy gyilkossági kísérlet veszélyeshelyzetbe kényszeríti Jaront. A készülődő háborúról szóló pletykák beszivárognak a kastély falain belülre, Jaron pedig érzi a Carthyára lassan rátelepedő feszültséget. Hamarosan rá kell jönnie, csak akkor mentheti meg királyságát, ha lemond a trónról. De minél távolabb kényszeríti a sors a palotától, annál többet gondol arra, hogy vajon nem megy-e túl messzire?Visszatérhet-e valaha? Vagy fel kell áldoznia saját életét, hogy megmentse országát?A Hatalom-trilógia második része igazi hullámvasút, tele árulással és gyilkossággal, izgalommal és veszéllyel.Kövesd a hős királyt!
Véleményem
A hamis herceg első részét imádtam! Egyszerűen azért, mert meglepett. Elhitette velem, hogy mindent tudok, hogy biztos lehetek benne, mi fog történni - és aztán jó kis fricskát mutatott. A második részt épp ezért nagyon vártam, és elég magas volt a léc - de szerencsére bőségesen megugrotta a folytatás.
Ugyanis annak ellenére, hogy emiatt az első rész végi csavar miatt gyakorlatilag az egész kötetet újraértelmezhetjük, azt nem tudom elfelejteni, hogy a könyv nagy részét afféle kicsit keményebb Koldus és Királyfi sztoriban töltöttem. Ezt viszont a második kötetre magunk mögött hagyjuk, és nagy örömömre az új cselekmény sem arra épít, hogy Jaronnak bizonygatnia kell a személyazonosságát. Ennél sokkal komolyabb problémái vannak: nem tudja, kiben bízhat - még a saját menyasszonyában és főparancsnokában sem képes. Az udvarában lévő hatalmasságok ellene áskálódnak, és mindent megtesznek, hogy aláássák a hatalmát. A nép ugyan elfogadta királyának, de nem tudnák követni őt, ha a szükség úgy hozná. Magányosnak érzi magát, olyan magányosnak, mint még soha. És mindennek a tetejében háború közeleg, és ő az egyetlen, aki tenni akar és tenni tud ellene.
Szóval igen, ebben a részben Jaronnak rengeteg dolgot kellene elvégeznie, ennek tükrében kifejezetten érdekes, hogy az egész könyv gyakorlatilag (az utolsó fejezet kivételével) két hét történetét meséli el. De milyen két hét az! Jaronnak újfent el kell hagynia az udvart, és mindenkit maga mögött hagyva indul el, hogy megmentse népét. Ehhez pedig nem kisebb személlyel kell szembenéznie, mint a Kalózkirállyal, aki amellett, hogy hatalmas fenyegetés, a szülei halálában is felelős - nem is beszélve az évekkel korábban ellene megkísérelt gyilkosságról.
Amit tutira lehetetlen a könyv olvasása közben: unatkozni. Állandóan történik valami, ráadásul egyszerre két fronton is leköti az embert a sztori. Egyrészt vannak akciójelenetek, mindenféle kardpárbaj, szökési kísérletek, betörések, szóval mindenféle fizikai állóképességet kívánó dolog. De ezzel párhuzamosan megy végig az agyalás is, mert nagyon sok minden Jaron fejében dől el.
Már az első részben is nagyon szerettem Sage-et, de akkor még sok cselekedetét nem értettem, ezért néha még akár ellenszenvesnek is tűnt. Ráadásul be volt zárva, így nem láthattuk teljesen kibontakozni a stratégiai és manipulációs képességeit. Most viszont szabadon, mindenféle befolyás nélkül indul el a veszélybe, és ő maga dönt. A döntései hol jól, hol rosszak, viszont ami sokkal fontosabb, az a gondolkozása. Kicsit úgy érzem, mintha sokkal több időt töltöttem volna el Sage-dzsel ebben a kötetben, mint az előzőben. Valahogy sokkal közelebb éreztem magamhoz, a motivációit, a gondolatait sokkal jobban megértettem, és ezzel együtt sokkal szimpatikusabb is lett. Ahogy az első részben, itt is tesz olyasmiket, ami furcsának tűnik - de a legtöbb esetben, még ha fájdalmas is, el kell ismernem, brilliáns, ami ennek a fiúnak a fejében zajlik. Egy csomó mindent átlát, a hatalmi játszmákat, elég hatékonyan tudja megjósolni, ki hogyan reagál majd bizonyos dolgokra, és így bár jó nagy adag kockázattal, de játszik az emberekkel. Ilyen szempontból nagyon hasonlít Calderonra On Sai könyveiből - kicsit olyan, mint egy YA Calderon.
És én ezért egyszerűen imádom! Komolyan mondom, Sage/Jaron az egyik legkülönlegesebb YA főszereplő, akiről olvastam. Félelmetesen intelligens, nagyon bátor, sokszor talán inkább vakmerő, de azt senki sem vitathatja el tőle, hogy fiatal kora ellenére róla elhisszük, hogy képes egy országot vezetni, és elhisszük olvasóként, hogy végre jogosan kerül a világ sorsa egy tinédzser kezébe.
Visszatérnek a korábbi mellékszereplők is. Az előző rész végén Roden eltűnt, nyilvánvaló volt, hogy látjuk még - és így is lett. De nem szeretnék spoilerezni, olvassátok el, konkrétan hogyan is. Aztán ott van Amarinda, a menyasszony, valamint Mott és Tobias. Mind visszatérnek, de különösebben sokat egyikük sem szerepel. Róluk kicsit átkerül a hangsúly Erickre, aki egy tolvajbanda vezetője, és teljesen önző okokból ő segít eljutni a céljához Jaronnak. Valamint egy újabb árva utcakölyök szereplőt is kapunk, Finket, akit kifejezetten imádtam - határozottan ő a legviccesebb szereplő Jaron mellett, nagyon illenek egymáshoz. A nagy kerék és a kis kerék. Szórakoztató volt kettejükről olvasni. Valamint egy új felnőtt szereplő is érkezik Harlowe személyében, aki valamiféle apafigurává válik, még ha nem is szerepel túl sokat. Viszont a következő kötetben még nagy jelentősége lesz, legalábbis én erre számítok.
Aztán persze ott van még Imogen. Na, őt még mindig nagyon szeretem, igazán talpraesett lány, még ha bizonyos szempontból Jaron gyengesége is. De nem kell megijedni, nem kerül át a hangsúly a szerelmi szálra, sőt... Azért persze ott van, a romantikus lelkűek szerethetik, de nem sok időnk lesz ilyen "apróságokkal" foglalkozni a rengeteg esemény közepette.
A könyv végéről nem szólnék, körülbelül erre számítottam, az viszont biztos, hogy nagyon-nagyon izgalmas harmadik kötetet várhatunk.
Összességében imádtam ezt a könyvet, még jobban is, mint az elsőt, pedig azt is nagyon szerettem. Nagyon okos, tele akcióval, az ember ide-oda kapkodja a fejét, mert mindig történik valami. És közben az agyunkat is megmozgatja, mert a fizikai erő mellett legalább ilyen nagy szerep jut a logikának és a stratégiaalkotásnak.
Ugyanis annak ellenére, hogy emiatt az első rész végi csavar miatt gyakorlatilag az egész kötetet újraértelmezhetjük, azt nem tudom elfelejteni, hogy a könyv nagy részét afféle kicsit keményebb Koldus és Királyfi sztoriban töltöttem. Ezt viszont a második kötetre magunk mögött hagyjuk, és nagy örömömre az új cselekmény sem arra épít, hogy Jaronnak bizonygatnia kell a személyazonosságát. Ennél sokkal komolyabb problémái vannak: nem tudja, kiben bízhat - még a saját menyasszonyában és főparancsnokában sem képes. Az udvarában lévő hatalmasságok ellene áskálódnak, és mindent megtesznek, hogy aláássák a hatalmát. A nép ugyan elfogadta királyának, de nem tudnák követni őt, ha a szükség úgy hozná. Magányosnak érzi magát, olyan magányosnak, mint még soha. És mindennek a tetejében háború közeleg, és ő az egyetlen, aki tenni akar és tenni tud ellene.Szóval igen, ebben a részben Jaronnak rengeteg dolgot kellene elvégeznie, ennek tükrében kifejezetten érdekes, hogy az egész könyv gyakorlatilag (az utolsó fejezet kivételével) két hét történetét meséli el. De milyen két hét az! Jaronnak újfent el kell hagynia az udvart, és mindenkit maga mögött hagyva indul el, hogy megmentse népét. Ehhez pedig nem kisebb személlyel kell szembenéznie, mint a Kalózkirállyal, aki amellett, hogy hatalmas fenyegetés, a szülei halálában is felelős - nem is beszélve az évekkel korábban ellene megkísérelt gyilkosságról.
Amit tutira lehetetlen a könyv olvasása közben: unatkozni. Állandóan történik valami, ráadásul egyszerre két fronton is leköti az embert a sztori. Egyrészt vannak akciójelenetek, mindenféle kardpárbaj, szökési kísérletek, betörések, szóval mindenféle fizikai állóképességet kívánó dolog. De ezzel párhuzamosan megy végig az agyalás is, mert nagyon sok minden Jaron fejében dől el.
Már az első részben is nagyon szerettem Sage-et, de akkor még sok cselekedetét nem értettem, ezért néha még akár ellenszenvesnek is tűnt. Ráadásul be volt zárva, így nem láthattuk teljesen kibontakozni a stratégiai és manipulációs képességeit. Most viszont szabadon, mindenféle befolyás nélkül indul el a veszélybe, és ő maga dönt. A döntései hol jól, hol rosszak, viszont ami sokkal fontosabb, az a gondolkozása. Kicsit úgy érzem, mintha sokkal több időt töltöttem volna el Sage-dzsel ebben a kötetben, mint az előzőben. Valahogy sokkal közelebb éreztem magamhoz, a motivációit, a gondolatait sokkal jobban megértettem, és ezzel együtt sokkal szimpatikusabb is lett. Ahogy az első részben, itt is tesz olyasmiket, ami furcsának tűnik - de a legtöbb esetben, még ha fájdalmas is, el kell ismernem, brilliáns, ami ennek a fiúnak a fejében zajlik. Egy csomó mindent átlát, a hatalmi játszmákat, elég hatékonyan tudja megjósolni, ki hogyan reagál majd bizonyos dolgokra, és így bár jó nagy adag kockázattal, de játszik az emberekkel. Ilyen szempontból nagyon hasonlít Calderonra On Sai könyveiből - kicsit olyan, mint egy YA Calderon.
És én ezért egyszerűen imádom! Komolyan mondom, Sage/Jaron az egyik legkülönlegesebb YA főszereplő, akiről olvastam. Félelmetesen intelligens, nagyon bátor, sokszor talán inkább vakmerő, de azt senki sem vitathatja el tőle, hogy fiatal kora ellenére róla elhisszük, hogy képes egy országot vezetni, és elhisszük olvasóként, hogy végre jogosan kerül a világ sorsa egy tinédzser kezébe.
Visszatérnek a korábbi mellékszereplők is. Az előző rész végén Roden eltűnt, nyilvánvaló volt, hogy látjuk még - és így is lett. De nem szeretnék spoilerezni, olvassátok el, konkrétan hogyan is. Aztán ott van Amarinda, a menyasszony, valamint Mott és Tobias. Mind visszatérnek, de különösebben sokat egyikük sem szerepel. Róluk kicsit átkerül a hangsúly Erickre, aki egy tolvajbanda vezetője, és teljesen önző okokból ő segít eljutni a céljához Jaronnak. Valamint egy újabb árva utcakölyök szereplőt is kapunk, Finket, akit kifejezetten imádtam - határozottan ő a legviccesebb szereplő Jaron mellett, nagyon illenek egymáshoz. A nagy kerék és a kis kerék. Szórakoztató volt kettejükről olvasni. Valamint egy új felnőtt szereplő is érkezik Harlowe személyében, aki valamiféle apafigurává válik, még ha nem is szerepel túl sokat. Viszont a következő kötetben még nagy jelentősége lesz, legalábbis én erre számítok.
Aztán persze ott van még Imogen. Na, őt még mindig nagyon szeretem, igazán talpraesett lány, még ha bizonyos szempontból Jaron gyengesége is. De nem kell megijedni, nem kerül át a hangsúly a szerelmi szálra, sőt... Azért persze ott van, a romantikus lelkűek szerethetik, de nem sok időnk lesz ilyen "apróságokkal" foglalkozni a rengeteg esemény közepette.
A könyv végéről nem szólnék, körülbelül erre számítottam, az viszont biztos, hogy nagyon-nagyon izgalmas harmadik kötetet várhatunk.
Összességében imádtam ezt a könyvet, még jobban is, mint az elsőt, pedig azt is nagyon szerettem. Nagyon okos, tele akcióval, az ember ide-oda kapkodja a fejét, mert mindig történik valami. És közben az agyunkat is megmozgatja, mert a fizikai erő mellett legalább ilyen nagy szerep jut a logikának és a stratégiaalkotásnak.
KEDVENC LETT
Olvass bele a képre kattintva!
Blogturné extra - Borítók
 |
| Török |
 |
| Brit |
 |
| Lengyel |
 |
| Spanyol |
 |
| Indonéz |
 |
| Katalán |
Nyereményjáték
Jaron többek között a Kalózkirállyal is szembetalálja magát ebben a kötetben.
Ti sem érhetitek be kevesebbel! Minden állomáson találtok egy rövid leírást egy híres kalózról, a feladatotok az, hogy a leírások alapján kitaláljátok, melyik kalózról is van szó.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre szállít, a nyertesek jelentkezését pedig az értesítéstől számított 72 órán belül várjuk.
Lefejezés után hány lépés még a halálig és az életig? - Halálom után több emberem életét is megmentettem. A megállapodás szerint ugyanis akik előtt fej nélkül is képes voltam elfutni, kegyelmet kaptak. Sikerrel jártam, legalábbis a legenda így tartja.
a Rafflecopter giveaway
A blogturné menetrendje
05.05. - Deszy könyvajánlója
05.08. - Dreamworld
05.11. - Always Love a Wild Book
Nincsenek megjegyzések