J. R. R. Tolkien: Karácsonyi ​levelek {Értékelés + Nyereményjáték}

J. R. R. Tolkien: Karácsonyi ​levelek

A blogturnéról




A Cartaphilus Könyvkiadó jóvoltából hazánkban is megjelent J. R. R. Tolkien Karácsonyi levelek című könyve. Ennek örömére a Blogturné Klub hat bloggere kislánnyá szellemült, hogy kényelmes fotelébe kucorodva, ugyanolyan gyermeki hittel és kíváncsisággal olvassa a kötetben található aranyos leveleket, mint azok a gyerekek, akiknek íródott.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg A Gyűrűk Ura és A hobbit szerzőjének bensőséges hangulatú történeteit! 


Eredeti cím: Letters from Father Christmas
Kiadó: Cartaphilus
Oldalszám: 192
Fordító: M. Szabó Csilla
ISBN: 9789632665535
Sorozat: -
Nézőpont: -
Függővég: -
Bechdel-teszt: -
Moly link
Goodreads link (4.21)
Megrendelési link
Tolkien gyermekei számára nem csupán az ajándékok miatt volt fontos és érdekes
Karácsony apó, ők ugyanis minden évben képekkel illusztrált levelet is kaptak tőle: mesélt nekik a házáról, a barátairól és az északi-sarki eseményekről, mulatságosakról és ijesztőekről egyaránt.
Az első levél 1920-ban érkezett, majd jöttek az újabbak húsz éven keresztül, minden egyes karácsonykor. A havas borítékot - amelyen persze északi-sarki postabélyegző volt - néha a házban találták meg a gyerekek, máskor a postás hozta. Az idő előrehaladtával Karácsony apó háztartása egyre nagyobb lett. Eleinte csak a Jegesmedvéről esett szó, ám később felbukkannak Hómanók, Vörös Törpék, Hóemberek, barlangi medvék is, no meg Jegesmedve unokaöccsei, Paksu és Valkottukka, akik látogatóba érkeztek, de aztán ott ragadtak. Mindvégig Jegesmedve maradt Karácsony apó legfőbb segítőtársa, ugyanakkor a legfőbb okozója is azoknak a szerencsétlen eseteknek, amelyek nyomán zűrzavar keletkezett az ajándékok körül. Végül Karácsony apó maga mellé vett egy manót, aki titkárként sokat segített neki. A későbbi levelekben fontos szerep jut a manóknak, amikor meg kell védeni az apó házát és raktárait a koboldok támadásaitól.               A szívmelengetően kedves kötet bemutatja Karácsony apó reszketeg kézírását, egyúttal a levelekhez mellékelt szinte valamennyi képet is. Nem marad ki persze az ábécé sem, amelyet Jegesmedve szerkesztett a koboldrajzok alapján, ahogy az a levél sem, amelyet ezzel a különleges írással küldött a gyerekeknek.

Véleményem


Néhány hónappal ezelőtt érdekes dologra jöttem rá, és most kicsit messzebbről indítom az értékelést, ha megengeditek. Még általános iskolás voltam, amikor a film miatt először találkoztam a Gyűrűk urával - akkor még, a plázás mozi előtt törte a fenekünket a film a három órás film alatt, és társaságnak se a legjobb választás volt a két nővérem, akik közül az egyikről azóta kiderült, hogy ő tulajdonképpen utálja a fantasyket, a másiknál meg egy három órás film harakirihez vezet és legjobb esetben is bealvás a vége. Így hát a végén inkább negatív élményekkel távoztam a moziból, de szerencsére nem ez volt az utolsó találkozásom a Gyűrűk urával. Évekkel később, már a hatalmas elvárások, a kényelmetlen mozis székek és lehúzó társaság nélkül, viszont pár évvel érettebben vágtam neki a filmeknek - immáron egyszerre a háromnak, és ha már lúd, legyen kövér, rögtön a bővített változatoknak. Hosszú nap volt, a vége fenéktörő, még a kényelmetlen mozis székek nélkül is, mégis abszolút lelkes voltam. Imádtam: a színészeket, a zenét, a szereplőket, a sztorit, a látványt, és úgy összességében, a világot. Azt hittem, innentől egyenes út vezet a rajongásig, csakhogy nekiálltam a könyveknek. És bevallom őszintén, azóta is hideg-meleg a viszonyom a sztorival. Lenyűgöz, milyen elképesztő részletességgel alkotta meg Tolkien a világát. Imádom a történeteket önmagukban, elmesélve. Imádom a karaktereket, akiket megalkotott. De maga a könyv valahogy még mindig nem kapott el, hiába minden kitartó próbálkozásom. 
Így alakulhatott úgy, hogy rájöttem arra bizonyos dologra néhány hónappal ezelőtt, ami igazából nem mostani, de most tudatosult bennem: engem sokkal jobban foglalkoztat a Gyűrűk ura háttértörténete, mint maga a könyv. Érdekel, hogyan alkotta meg Tolkien a világát. Vajon milyen élete volt, ami végül egy ilyen remekműben csapódott le? Ki volt ez az ember, aki komplett nyelveket alkotott meg a fantasykönyvéhez? 

Míg a könyvbe beletörött a bicskám, újra meg újra azon vettem észre magam, hogy valami cikket olvasok Tolkienról, érdekességeket gyűjtök a világról meg a megalkotásáról. Egyszerűen csodálom a történetet, ami a történet mögött van. 

És így jutottunk el az okig, amiért ezt ilyen hosszan leírtam. Ugyanis az egyik ilyen olvasótúrámon olvastam először Tolkien karácsonyi leveleiről, és ez egy újabb mosolyt csalt az arcomra, meg egy újabb ok volt, hogy csodáljam Tolkient. Az olvasásig nem jutottam el, sőt, bevallom, nem is gondoltam, hogy ennek létezhet kiadott változata. De maga az ötlet szerintem imádnivaló. Így hát amikor kiderült, hogy érkezik magyarul is a könyv, rögtön kíváncsi lettem. 

És nem is csalódtam. A levelek önmagukban is aranyosak, kedvesek, a kidolgozottságuk pedig Tolkienhoz mérten elképesztőek - rajzokkal, történetekkel, levélhez passzoló bélyeggel, különböző betűtípusokban megírt levelek. Látszik, mennyi időt és energiát fordított rájuk, és már csak attól mosolygok, hogy belegondolok, milyen kedves már csak a gondolat is, hogy egy apuka ilyesmivel kedveskedjen a gyerekeinek karácsonyra. Csodálatos! 

Ebbe az egészen személyes dologba nyújt bepillantást ez a könyv. És azért is írom így, mert a kötetben nem csak a levelek szövegének fordítása olvasható - persze az is. Ami ennél sokkal érdekesebb, hogy a konkrét levelek beszkennelt változata is látható a színes-fényes lapos oldalakon. Megvannak a levelek és a borítékok, nem beszélve az illusztrációkról! Olvasás közben nem egyszer arra lettem figyelmes, hogy abbahagyom a magyar változatot, és helyette inkább elböngészgetem az eredeti, angol szöveget. Megnézegettem, hogyan írt remegő kézzel a Télapó és milyen egy jegesmedve kézírása, és jókat mosolyogtam, mennyire részletgazdag az egész. Jó néhányszor elmerengtem a képeket nézegetve, hogy vajon mennyi tervezés előzte meg őket, mennyi idő alatt készültek el, mennyi szeretet volt mögöttük. Szinte láttam magam előtt, ahogy Tolkien ellenőrzi, alszanak-e a gyerekek - mint maga a Mikulás -, majd félrevonul a titkos sarkába, hogy suttyomban megírja a leveleket. 

Tolkien a gyermekeivel


Szóval a levelek önmagukban is érdekesek és szórakoztatóak - Jegesmedve a bajkeveréseivel nagy kedvenc lett -, de számomra sokkal érdekesebb, hogy mit mond Tolkienról, az emberről. Azt, hogy hús és vér ember volt, akit átjárt a fantázia. Nem kényszeredetten leült, hogy kipréseljen magából egy-egy regényt. A mindennapjait szőtte át a varázslat, a történetek szépsége - már önmagában a levelek ötlete is ezt bizonyítja, hát még a kivitelezés. 

És így van az, hogy Tolkien újra meg újra eléri, hogy úgy imádjam és úgy ejtsen ámulatba, hogy tulajdonképpen a Gyűrűk ura stílusát még mindig nem tudtam legyűrni. 

NAGYON AJÁNLOM

Nyereményjáték


J. R. R. Tolkien neve összefonódott A Gyűrűk Urával és A hobbittal, így mostani játékunk során ezeké, és természetesen a Karácsonyi leveleké lesz a főszerep. 
Minden állomáson találtok egy levelet, melyet Tolkien egyik karaktere küld a másiknak. Nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni, ki küldi kinek. (Érdemes figyelni az apró jelekre!)
Amennyiben teljesítitek az összes állomást, esélyetek nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott regény egy példányát.



a Rafflecopter giveaway


A turné menetrendje


12/19 Always Love a Wild Book
12/21 Szembetűnő
12/23 Dreamworld
12/25 Könyvvilág
12/27 Bibliotheca Fummie
12/29 Deszy könyvajánlója
J. R. R. Tolkien: Karácsonyi ​levelek {Értékelés + Nyereményjáték} J. R. R. Tolkien: Karácsonyi ​levelek {Értékelés + Nyereményjáték} Reviewed by Deszy on 12/29/2016 Rating: 5

Nincsenek megjegyzések:

.

Üzemeltető: Blogger.