Breaking News

Thomas Wheeler: Cursed – Átkozott {Értékelés + Nyereményjáték}

Thomas Wheeler: Cursed – Átkozott

A blogturnéról




A Libri Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Thomas Wheeler nagysikerű regénye, a Cursed - Átkozott, amiből Netflix sorozat is készült. Ennek örömére a Blogturné Klub nyolc bloggere bemutatja Nimue különleges, izgalmakkal teli történetét, melyben minden új megvilágításba kerül.




Kiadó: Libri
Oldalszám: 460
Fordító: Szilágyiné Márton Andrea 
ISBN: 9789633108406 
Sorozat: nem
Nézőpont: E/3
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (3,2)
Megrendelési link
Nimue számkivetettként nő fel. A fekete mágiával való kapcsolata miatt druida falujában rettegnek tőle, így a kétségbeesett lány el akar menekülni…
Azonban a vörös paladinok lemészárolják az egész falut, és Nimue élete örökre megváltozik. Haldokló anyja felszólítja, hogy vigye el az ősi kardot egy legendás varázslónak, így Nimue lesz népének egyetlen reménysége. Küldetése során aligha van ideje bosszút állni, mégis, a benne egyre növekvő erő miatt semmi másra nem tud gondolni.
Nimue szövetséget köt Arthurral, a jóképű zsoldossal, valamint Britannia menedéket kereső tündérnépeinek tagjaival. Megforgatja a kardot, amely az egyetlen, igaz királyt illeti, lekaszabolja a paladinokat és egy romlott uralkodó seregét is. Küzdelme során megpróbálja egyesíteni a tündérnépeket, igyekszik bosszút állni a családjáért, és felfedezni a sorsát övező titkot.
És talán egyvalami változtathatja meg a sorsot: az, ami a penge végén található.

Az első mondat:


"A szalmakazalban megbújó, könnyes szemű Nimue úgy érezte, Carden atya maga a fény szelleme."

Véleményem


Én is, ahogy valószínűleg a legtöbben, a tévésorozat miatt találtam rá a Cursedre. Mondjuk még jóval azelőtt, hogy ekkora lett volna körülötte a láz, mint a premier környékén, mert már a könyvek jogainak elkelése idején foglalkoztam vele. Az angol olvasásig nem jutottam el, mert addigra már tudtam, érkezik magyarul is. 

Rendhagyó módon most nem a történettel fogom kezdeni, hanem magával a könyvvel. Ugyanis a Cursed magyar kiadása sok szempontból eltér a szokásos YA kötetektől, meg úgy alapból a legtöbb  hazai regénytől. Először is a mérete szempontjából: direkt összemértem másik regénnyel, nem csak optikai illúzió, amit látok, de nem. A könyv magasabb és szélesebb is, mint a legtöbb puha kötésű regény. Ami szintén rögtön feltűnik, hogy igazából két borítója van a könyvnek: van egy envelope rajta, ami a sorozat designjával fut, alatta viszont ott az eredeti borító is. (Utóbbin ráadásul a kard és az ág az ezüstösen nyomott és nagyon szép.) Ezzel kapcsolatban szintén érdekesség a méret, ugyanis az envelope kisebb, mint maga a könyv, tehát kilóg alóla az eredeti, pirosas borító is. Engem ez nem zavart, érdekes megoldásnak tartom, bár mindenképp rendhagyó. Ráadásul az envelope alatt egy füles kartonált kötet bújik meg, szóval mindezeken felül még két belső füle is van a könyvnek. Szintén rögtön feltűnő lehet, hogy a regényt elég jó minőségű papírra nyomták. Nem csak vastag a papír, de hófehér is, egyértelmű, hogy ez nem újrahasznosított papír.

Ezzel együtt ezeknek a szépségeknek megvan a böjtje: kényelmetlenül nehéz ez a könyv. Többször vettem a kezembe, hogy futólag elolvasok belőle csak pár oldalt az ágyban, az éjjeli lámpámmal, de rövid úton rá kellett jönnöm, hogy az már kész izomgyakorlat. Maradt tehát a felülve olvasás, de ahhoz meg az éjjeli lámpás fényviszonyok nem voltak ideálisak - értsd: kitakartam a fényt a könyvről. 

Szóval bármilyen szép is a kiadás, sajnos nekem ezt a kényelmetlenséget nem érte meg a hőfehér papír. 

Na de még mindig nem értünk a végére annak, amit a kiadásról szeretnék mondani. Ugyanis hatalmas piros pont jár az illusztrációkért. A két belső borítőn, a fülek alatt is nagyon szép illusztrációk vannak, de ezek magát az egész regényt is végigkísérik. A szöveget ugyan nem szakítják meg, de utánuk mindig jön egy vagy akár kétoldalas illusztráció, időnként némi szöveggel, bár ez nem állandó. Bevallom, nekem az illusztrációk stílusa nem igazán vált kedvencemmé, de maga a gondolat tetszett - időnként már-már úgy éreztem, mintha csak egy idősebb gyerekeknek szóló regényt olvasnék, amit tudatosan pakoltak tele rajzokkal, hogy segítség az olvasást, az elképzelést és kicsit kevésbé legyen rémisztő a szövegtömeg. 

És persze ha már ilyen illusztrációk vannak, akkor az egyes fejezetek kezdése sem csak szöveges, minden fejezet elején van egy kis faág a számozásnál - bizony, visszaköszön az eredeti borítón is látható faág.

Na, ennyit a kivitelezésről, lehet, hogy így is túl sokat írtam róla, de semmiképp sem szerettem volna mindezt kihagyni, mert nagyban befolyásolták az olvasási élményt - a könyv szépsége a könyvmoly énem simogatta, a nehézsége a karomat viselte meg, az illusztrációk pedig hozzátettek az olvasási élményhez.

De térjünk is rá magára a történetre!



A Cursed egy alternatív Artúr-mondakör történet. Megvan nagyjából minden jellegzetes elem, amiket Artúr kapcsán ismerünk: a kard, a lovagok, Merlin... Én pedig nagyon szeretem az Artúr mondakört, így ezt a könyvet is nagyon vártam. 

De bevallom, elég vegyes érzéseim vannak, de olyan szerelem biztosan nem lett, mint amilyennek vártam.

Rögtön érdemes tisztázni, hogy az Artúr anyagot igencsak lazán kezelik a könyvben, inkább csak ihletője a történetnek, amolyan alap, amiből építkeztek, de nem követik a klasszikus sztorit pontról pontra. Ezt szerintem fontos tisztázni, mert ha valaki erre számít, az csalódhat. Ettől nem rosszabb a történet, csak nagyon más.

A főszereplőnk egyébként Nimue, aki a regényben egy tündérlány, egy kis druida faluban. De hiába nem titok a közösségben, hogy egyeseknek képességeik vannak, Nimue így is számkivetettnek számít. Furcsa látomásai-rohamai vannak, csak hogy egyet említsek a sok ok közül, amiért a falu népe rettegve gyűlöli őt. Ezzel együtt jön egy kinyilatkoztatás Nimue kiválasztottságáról, ennek viszont gyorsan véget is vet két dolog: Nimue szökése, majd a falu lemészárlása. Ezután Nimue kapja a feladatot, hogy a legendás kardot leszállítsa Merlinnek. Nyilván az út során sok kaland történik, meg sem próbálom ezt belesűríteni néhány mondatba, már csak azért sem, mert itt-ott bizony elég keszekuszává válnak a történések. 

A könyvben van egy sor kreatív ötlet, ami nagyon tetszett. Például a csaló és meglehetősen... khm... részeges Merlin nekem kifejezetten tetszett, érdekes ötlet, hogy a hatalmas, mindenhol óriási varázslóként kezelt Merlin itt élete mélypontján, megkeseredve, elhagyatva, terheket cipelve, ereje nélkül jelenik meg. Szeretem az ilyen csavarokat, és szerintem ez jól is működött. (Ettől függetlenül hozzá kell tennem, nagyon-nagyon nem volt szimpatikus ez a Merlin, szóval ha valaki szerethető Merlinre vágyik, hát...)




Szintén nagyon tetszett a vörös paladinos megoldás, elsőre talán lehetetlenül sötétnek tűnhet a szál, de ha jobban belegondolunk, sajnos egyáltalán nem mutat be semmi olyasmit, ami ne történt volna meg vagy történne meg a mi világunkban is. 

Hasonló módon érdekes megoldás, hogy egyes Artúr elemeket beleépített a regénybe a szerző, de teljesen máshogy, mint ahogyan megismerhettük és megszoktuk. Amikor ezeket az olvasó észreveszi, megvan az a bizonyos összekacsintás a szerzővel, miközben nem teljes egészében azt kapjuk tőle, amit már ismerünk.

És akkor itt kezdődtek a problémáim.

Azt már említettem, hogy a történet némileg keszekusza, és ez így is van. De számomra ennél is fájóbb, hogy igazából nem igazán tudtam megkedvelni a szereplőket. És tudom, nem kell mindenkit szeretni, de ha a szereplőkhöz nem tudok kötődni, akkor a sorsuk, a küzdelmeik sem érdekelnek annyira, és valahogy ellaposodik minden. Sajnos ilyen érzésem volt a Cursed esetében. És bevallom, a szexizmus vádját is vállalva, nem kizárt, hogy ennek az egyik oka, hogy kevésbé rezgek együtt a férfi szerzőkkel - tisztelet a kivételnek. Vannak, akik meg tudják ugrani azt az érzelmi szintet, ami már nekem kényelmes, de sajnos sokszor tapasztalom azt a férfi szerzők esetében, hogy a történéseket, az intrikákat és az akciójeleneteket az érzelmi építkezés fölé helyezik - és az érzelmi építkezés alatt itt most még véletlenül se a szerelmi szálat értsétek, mert ez ennek csak egy nagyon kis része a kérdésnek. 

Ez pedig pont az egyedi (és időnként nem egyedi, de kellemesen ismerős) megoldások miatt volt nagyon fájó a számomra. 

Azt hiszem, ez egy elég megosztó könyv lesz - aki számára kevésbé fontos az, hogy együtt tudjon érezni-élni a szereplőkkel, és fontosabb az érdekes háttérvilág és az akciójelenetek, azok valószínűleg nálam sokkal jobban fogják szeretni a sztorit, mint az én. Ezt már most is látom, ismerősi körben. De azért arra is készüljön rá mindenki, hogy kétesélyes, elkap-e a sztori vagy nem. 



A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Cursed könyvben is 🗡 #cursed

Deszy 📚 💕 📖 (@deszy_reads) által megosztott bejegyzés,



Nyereményjáték


Játékunk során az Arthur mondakör kap főszerepet. Minden állomáson találtok egy ehhez kapcsolódó kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a helyes választ beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Ki volt Morgana? 



A turné menetrendje


09/21 Kelly & Lupi olvas
09/23 Utószó
09/27 Spirit Bliss Sárga könyves út
09/29 Függővég
10/01 Readinspo
10/03 Olvasónapló
10/05 Deszy könyvajánlója
10/07 Dreamworld

Nincsenek megjegyzések