KönyvKulinária - Vajsör recept

Ennek a rovatnak az ötlete már jó ideje érik bennem, hiszen ki ne gondolt volna már rá, hogy megcsinálja egy-egy olvasmányélményének jellegzetes ételét-italát? Hiszen még olyan könyvek is vannak, amikben rögtön olvashatjuk a receptet is a regényhez.

Persze vannak, akik ezt a profizmusig emelték - ajánlom mindenkinek KönyvParfé blogját, nem fogtok csalódni.

Én ilyen messzire nem fogok elmenni, már csak azért sem, mert nem vagyok olyan profi, mint ő, de egyszer-egyszer elkészítek majd valami könyves finomságot, és olyankor nektek is beszámolok majd róla!

Mivel mással kezdhetnénk, mint a Harry Potter vajsörével?

Töredelmes vallomás következik: ittam a palackban kapható vajsörből, de bevallom, nekem az óriási csalódás volt. Művanília íze van, furán szénsavas és semmit sem nyújtott nekem abból az őszi-melengető-habos érzésből, amit vártam tőle.

Ezért is fontolgattam már egy ideje, hogy el kéne készíteni itthon is a vajsört. Viszont a receptek nagy százaléka cread sodát használ - ez nehezen is beszerezhető, ráadásul kicsit félek is tőle, hogy hasonló lesz majd, mint az üveges csalódás. (Ezzel együtt majd egy ilyen receptet is kipróbálok majd.)

Találtam viszont egy receptet, ami nagyon izgalmasnak ígérkezett.

A vajsör ugyanis nem Rowling találmány. A vajsör létezését már 1594-ben lejegyezték, és bizony több évszázada létező dolog, a Tudor korszakban állítólag nagyon is elterjedt ital volt. 

A lány, akinek a receptjét kipróbáltam, egészen régre nyúlt vissza a receptért, és ezt az 1500-as éveknek megfelelő italt készítette el.

RECEPT

Az eredeti receptet, a bővebb leírást és jó sok GYIK-et a recept kapcsán itt találjátok.

Ami kelleni fog:

• 1 üveg British Ale (ez az egyetlen nehezen beszerezhető összetevő, de azért nagyobb üzletekben és gazdag sörválasztékű kisboltokban találni ilyet)
• 1 teáskanál pumpkin spice fűszerkeverék (nálunk ezt én még nem láttam sehol készen, én most már jó ideje Kozári Dorka receptjét használom)
• 1/3 csésze barnacukor (kb. 65 gramm)
• 2 tojássárgája
• 2,5 evőkanál vaj

A folyamatot itt tudjátok megnézni:

ÍGY KÉSZÜLT

Azért hogy lássátok, az enyém hogy nézett ki, én is csináltam két kis videót arról, hogy nézett ki a tűzön - azért kevergetem ilyen szorgosan, hogy belássatok a habréteg alá:

És akkor még néhány fotó a folyamatról, láthatjátok azt is, én milyen sört használtam:

És akkor a végeredmény:

ÉRTÉKELÉS

Én alapvetően nem szeretem a sört, ezt szeretném rögtön tisztázni. Szerintem még nagyjából sosem ittam élvezetből sört, hacsak nem számítjuk a gyümölcsös söröket, mert azok között azért van olyan, amit szeretek.

Így kicsit féltem a recepttől. 

A végeredmény viszont szerintem azért összességében finom lett. Egyszerre volt édes a cukortól (abból mondjuk én lehet, hogy kicsit kevesebbet használnék) és keserű a sörtől. A fűszerek hozták az őszi érzést, és meleg volt és természetesen habos, amit én elvárok a vajsörömtől. Illetve ami még fontos: mivel ez alkoholos sörből készül, hiába a főzés, valamennyi alkohol így is marad benne, ezt azért lehet érezni a kóstolásnál is. 

Amit még megjegyeznék, hogy ezt a mennyiséget a recept 1 főre írja, de mi szétosztottuk 3 kb. egyforma részre, a fent is látható poharak kb. tele is lettek, és nekem ennyi elég is volt, szóval szerintem 1 főre ez nagy mennyiség.

Összességében nem csalódtam, pozitív élmény volt a készítése és a fogyasztása is, bár azért minden nap nem fogok iszogatni.