Könyvolvasási és könyvvásárlási szokások, 2020 - Itt a TÁRKI felmérése

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, én szeretem az érdekes statisztikákat, és természetesen az olvasással kapcsolatos statisztikák különösen érdekelnek.

Az MKKE osztotta meg a TÁRKI felmérését, ami a 2020-as olvasási és könyvvásárlási szokásokról szól.

Sajnos az összkép nem túl biztató.

Mint írják:

2005. évi kutatási eredményekhez viszonyítva 12 százalékponttal esett vissza a könyvolvasó felnőttek aránya; 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13%-a olvas rendszeresen (legalább hetente), míg 2005-ben 25%-uk olvasott rendszeresen. A vizsgált időszak egészét tekintve 2020-ban a legalacsonyabb mind a rendszeresen, mind az alkalomszerűen olvasók aránya. Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18-39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a budapestiek és az aktívkorú inaktívak, azaz a munkanélküliek, a tanulók, valamint a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők.

 

Hozzáteszem, a blog szempontjából érdekes lehet, hogy sokat emlegetett "A mai fiatalok nem olvasnak." frázissal azért eléggé szembemegy, hogy a fiatal felnőttek az átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen. Ez azért olyasmi, aminek örülni lehet szerintem.

A ki mennyit olvas kérdés is izgalmas:

Az eleve csak a könyvolvasókra fókuszáló online kérdőív kitöltői átlagosan 37 könyvet olvasnak egy évben, ez az átlagérték azonban nagy eltéréseket takar. A könyvolvasást hobbiként űzőklegfeljebb 10 könyvet olvanak évente (az online válaszadók 21%-a), míg a válaszadók hatoda (18%-a) ötvennél is több könyvet olvasnak el egy év alatt. A kitöltők között kissé nagyobb arányban vannak azok, akik egyszerre egy könyvet (54%) olvasnak azokhoz képest, akik egyszerre több könyvet is olvasnak (46%).

Ti fölötte vagy alatta vagytok a 37 könyves átlagnak? 

Én még egyelőre elérem az 50 könyvet, habár a kitűzött céljaimtól messze elmaradtam idén - mondjuk nekem ebben az újraolvasások nincsenek benne, arról nem vezetek pontos statisztikát. 

Fájó viszont, hogy mi van a "nemolvasókkal".

Ahogy az összefoglaló írja:

A tejes felnőtt magyar társadalmat reprezentáló kutatás szerint a könyvet sohasem olvasók közül a legtöbben azt említették okként, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni (45%), míg a második leggyakrabban említett indok az időhiány (33%). Említésre méltó, hogy 2002-ben és 2005-ben a nem olvasó népesség jóval kisebb arányban mondta azt nyíltan, hogy nem szeret olvasni (22%, illetve 17%); a korábbi felmérések alkalmával inkább az időszűkére hivatkoztak elsősorban (2002-ben 39%, 2005-ben pedig 46%).

Tehát szomorú, hogy egyre többen vannak azok, akik nyíltan vállalják, hogy nem szeretnek olvasni. Azt gondolom, ha valaminek a megváltoztatására jól jönne valamilyen széles körű, állami program, akkor az ez.

 

Ennek a problémának nyilván sok oka van, de a magam részéről az egyik nagy kiváltójának a nem kielégítő általános iskolai irodalomoktatást tartom - egyrészről az elavult kötelező olvasmányokkal, amik végképp megutáltatják az olvasást a gyerekekkel. 

De emellé társul még az, hogy sajnos a tanulmányok szerint egyre rosszabbul olvasnak a gyerekek, ha pedig alsóban nem tanulnak meg rendesen olvasni, akkor onnan nagyon nehéz az olvasássá nevelés. 

Szintén hatalmas problémának érzem, hogy ha egy pedagógus lelkesedése nem terjed idáig, akkor semmilyen módon nem próbálnak a lurkóknak kortárs, nekik való olvasmányokat ajánlani, amik túlmutatnak a kötelezők körén. Ebben a korban döntő lehet, hogy találkoznak-e az iskolában nekik való könyvekkel - engem például pont egy lelkes pedagógus tett könyvmollyá, aki elérte, hogy kb. mindenki elolvassa az osztályban Louis Sachar regényeit és együtt kezdtünk könyvtárba járni. Apropó, könyvtár! Iskolás keretek közötti könyvtári programok, könyvklubok szervezése is segíthetne, rendhagyó irodalomórák meghívott előadókkal és még lehetne sorolni. 

Sokat lendíthetne az irodalom népszerűségén szerintem az is, ha a kicsiknél szakítanánk a hagyományos, lexikális tudásra építő tananyaggal, és esetleg ehelyett tematikus úton indulnánk el - például érdekes lehet a görög mitológia elemzése, ha mellé társul például a Percy Jackson sorozat, de populárisabb téma lehetne például az általános iskolai irodalomoktatásban akár az adaptációk kérdése, regények és filmek összehasonlítása.

Na és akkor a hosszú kitérő után vissza a felmérésre!

Ami a könyvvásárlási szokásokat illeti:

2020-ban a magyarországi felnőtt népesség több mint fele (58%) soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet. A lakosság negyede (25%) évente néhány alkalommal, 9%-a legalább félévente, 7%-a legalább negyedévente vásárol könyvet, és csupán 1% azoknak az aránya, akik havi rendszerességgel teszik ezt. Ugyanakkor a könyvolvasó felnőtt népesség több mint kétharmada (69%) legalább egy alkalommal vásárolt könyvet az elmúlt egy évben, vagyis némi csökkenést figyelhetünk meg az évezred eleje óta, mivel ekkor 74-76% között mozgott ez az arány.

További részleteket a teljes dokumentumban találhattok, amit ide kattintva tölthettek le pdf formátumban.