Breaking News

Lopott a Sóvárgás ötlete? - Perel egy ismeretlen szerző, szerinte az ügynök, a kiadó és a szerző az ő ötletét dolgozták át!

Tegnap a TikTokon találkoztam néhány videóval azzal kapcsolatban, hogy egy szerző azt állítja, a Sóvárgás eredetileg az ő ötlete volt, és ellopták tőle. A sztori nagy port kavart, mind TikTokon, mind Twitteren sokan foglalkoznak vele, nem véletlenül, ugyanis elég sok jel mutat arra, nem légből kapottak a vádak.




A magam részéről az ilyen típusú vádakat mindig fenntartásokkal kezelem, mert már sokszor láttam olyat, hogy ismétlődő klisék, fordulatok és lények mentén állít valaki alaptalanul ilyesmit. És olyat is sokszor hallottunk már, hogy a világ két különböző pontján ugyanaz az ötlet eszébe jutott két különböző embernek. (Gondoljunk csak arra, hány kommentet kapott Andy Weir A bohémiai űrhajósból készült film első előzetese után - miközben a másolásnak esélye sem volt, mert A bohémiai űrhajós hamarabb megjelent, mint a Hail Mary-küldetés, és Weir nem olvashatta a könyvet akkoriban, mert nem volt elérhető angolul.)

Ám ezúttal elég gyanús dolgokat mondtak ahhoz a videókban, hogy azt érezzem, hűha, ennek jobban utána kell néznem. 

Kezdjük a sztorit a Sóvárgás megjelenésével!

A sorozatot én magam is olvastam, és minden hibájával együtt nagyon szerettem, itt írtam is róla. Azt hiszem, az értékelésemben is emlegettem, hogy olyan érzésem volt a sorozat olvasása közben, mintha a szerző vette volna az elmúlt évek legnépszerűbb sorozatait (Twilight, Vámpírnaplók, Tüskék és rózsák udvara stb.), és mindenhonnan beemelt volna egy-egy olvasói kedvenc elemet, hogy valami új mixet hozzon össze belőle. 

Aztán a sorozatnak jobban utánanézve láttam, olvastam egy-két interjút a szerzővel, hogy az egész sorozat ötlete valójában nem Tracy Wolff-tól származik, hanem a kiadója/ügynöke/szerkesztője javasolta neki, és kvázi felkérték ennek az ötletnek a megírására. 

És akkor most ugorjunk az időben! 

Lynne Freeman az a szerző, aki azt állítja, az ő ötletét lopták el, és ebből született a Sóvárgás sorozat. A dokumentáció is felkerült az internetre, itt olvashatjátok ti is. 

Én a főbb részeket elolvastam, a hosszabb, idézetekkel alátámasztott részt pedig átfutottam. És ez brutális!

Freeman azt állítja, teljes bizalmát fektette Emily Sylvan Kim ügynökbe, akivel éveken keresztül együtt dolgozott a kézirata javítgatásán. Amikor Freeman megkereste Kimet, már kapcsolatban volt egy brit kiadóval, ők javasolták neki, hogy keressen magának egy ügynököt. A kiadónál dolgozó jogokkal foglalkozó vezetőnek, fantasy szerkesztőnek, gyerekkönyves szerkesztőnek és az előolvasóknak is tetszett a kézirat (erről e-mailek vannak), de arra az évre megtelt a YA könyves kvótájuk, ezért végül nem vették meg a könyvet, de az ügynököknek javaslatokkal látták el, hogyan javíthatnának a könyvön, mert úgy éreztük, el lehetne adni. 

Itt jött a képbe Kim, mivel Freeman úgy érezte, egy amerikai ügynökkel jobban járna. 

Kim azzal győzte meg Freemant, hogy vele szerződjön, hogy ő volt az, aki egy rakat kézirat között megtalálta a Twilightot!

Kim azt mondta Freemannel, nagyon tetszik neki a kézirat, az írói stílus, és hogy csak néhány kisebb változtatást kell eszközölni, mielőtt elküldhetnék kiadóknak.

Freeman ezután három éven keresztül tartotta a kapcsolatot Kimmel, hosszú telefonbeszélgetéseik voltak, folyamatosan e-mailt váltottak, Kim részletes kérdéseket intézett Freemanhez, aki ezek mentén folyamatosan átírta és javítgatta a kéziratot, illetve újabb részleteket írt hozzá.

Kim a nőtől részletes információkat kért ahhoz, hogy el tudja adni a kéziratot: ötleteket, amikkel pitchelni lehet a könyvet, fejezetvázlatokat, fejezetösszefoglalókat, szinopszisokat, kiadók megkeréséhez szánt leveleket, Freeman jegyzeteit, amik mentén megszületett a kézirat, terveket a folytatást illetően. 

Freeman ez alatt az időszak alatt, ami 2010 és 2014 között volt, több mint 45 verziót küldött a kéziratból Kimnek. 

Freeman 2012-ben Kim kérésére maga is találkozott Tracy Wolff-fal, egy romantikus íróknak rendezett konferencián. Kim és Wolff egy hotelben laktak. Amikor bemutatta őket egymásnak, Kim azt mondta Freemannek, hogy Wolff erotikus könyves szerző, aki előad az eseményen, nagyon büszke rá és jó barátok. Kim biztatására Freeman részt is vett Wolff előadásán, aztán együtt tértek vissza a hotelbe - a kocsiúton, amin ott volt Kim, Wolff és Freeman, Kim több kérdést is intézett a Blue Moon Rising című kéziratról Freemannek, amit Wolff is hallott. 

2013 végén Kim azt állította Freemannek, hogy nincs olyan kiadó, akinek elküldhetné a kéziratot, azokon kívül, akiknek már amúgy is elküldték korábbban. Kim azt kérte Freemantől, állítson össze egy listát azokról a kiadókról, akiket szerinte még érdemes lenne megkeresni. Ugyanebben az időben Kim megpróbálta rávenni Freemant, hogy írjon kortárs romantikus könyveket, akár erotikusokat. Freeman ezt nem szerette volna, így végül 2014-ben Kim azt mondta Freemannek, ha nem ír ilyen könyvet, nem tudnak előrébb lépni, így végül elváltak útjaik. Azzal búcsúztak, hogy a kézirat remek, és hogy néhány év múlva próbálkozzon vele újra. 

2020. április 7-én aztán megjelent a Sóvárgás. Freeman teljesen véletlenül talált rá a könyvre egy helyi könyvesboltban, és teljesen sokkolta, mennyire hasonló az ő könyvéhez.

Freeman könyve egy YA paranormális fantasy romantikus könyv volt, ami egy alaskai gimiben játszódott. A főszereplő San Diego-ból költözik Alaskába, miután a családja tragikus módon meghal. A tinilány azt hiszi magáról, hogy ember, és hirtelen egy paranormális lényekkel teli világban találja magát, aminek a létezéséről nem tudott. Beleszeret egy veszélyes és sötét titkokat rejtegető fiúba, eközben a természetfeletti világban háború dúl a különböző lények között. 

Ez még így elég általános, a dokumentumban viszont Freeman hosszan sorolja, milyen hasonlóságok vannak az ő kézirata és a Sóvárgás között - tényleg megdöbbentő a lista, a leírásoktól kezdve a mellékszereplőkön és a történetszálakon keresztül rengeteg a hasonlóság, olyan apróságokig, hogy a főszereplő párosnak fontos az északi fény. Helyenként még a nevek is egyeznek, 7 szereplő neve is ugyanaz, és nem gyakori nevekről van szó, tehát nem Jessica és John ismétlődnek, hanem például a Marise, Collin és a Bloodletter név.

Freeman elolvasta a gyors ütemben megjelent folytatásokat is, és ez még inkább meggyőzte róla, a hasonlóságok nem véletlenszerűek. 

2022. február 7-én aztán Freeman jogi képviselője levelet írt Tracy Wolffnak (a Sóvárgás írójának), Kimnek (az ügynöknek, akivel együtt dolgozott Freeman is), az Entanglednek (a kiadónak, ahol megjelent a Sóvárgás), a Macmillannek (a Sóvárgás sorozat terjesztőjének) és a Universalnak (a stúdiónak, aki a filmes jogokat megvette). 

Erre a levélre az Entangled jogi képviselője válaszolt, ebben azt állították, hogy Kim "nem emlékszik ilyen kéziratra" és nem volt "kreatív szerepe" a Sóvárgásban. A levél szerint a Sóvárgás sorozat alapötlete, a történet fő szálai az Entangled CEO-jától, Liz Pelletiertől ered, és ő kérte fel Tracy Wolffot, mert úgy érezte, passzol a szerzői hangjához. A levél szerint a Sóvárgás egy "kollaboratív projekt", amiben Pelletier elküldte Wolff-nak a történet fő vonalát, a helyszínt, a karaktereket, jeleneteket, és ezután aktívan részt vett a könyv írási és szerkesztési folyamatában. Állításuk szerint "sem Pelletier, sem Wolff nem hallottak még Freemanről, nem olvasták a több mint 10 éves kéziratot és nem voltak tisztában Freeman semmilyen munkásságával". 

A levélre Freeman képviselője válaszolt, kifejtette, hogy a hasonlóságok túlmutatnak az alapötleten és a történet folyásán, és kifejezték, érdekesnek találják a leírást az Entangled szerepéről a könyv megírásában, ugyanis Kim azt mondta Freemannek, az Entanglednek is elküldte a kéziratot annak idején. 

Erre válaszul az Entangled jogi képviselője elismerte, hogy megkapták Kimtől Freeman kéziratát, és hogy Freeman levelét, amelyben próbálja eladni a kéziratot, Liz Pelletier kapta meg. 

További érdekesség, hogy a kéziratot magát Kim Stacy Abrams-nek küldte el, aki vezető szerkesztő volt az Entanglednél. És mit ad isten, a Sóvárgás és a második könyv, a Vonzódás szerkesztője Pelletier mellett pont Stacy Abrams!

Tényleg érdemes belenézni a részletes dokumentumba, ami jó hosszan firtatja a hasonlóságokat, ezeknek a felsorolásába a fentieken túl én már nem mennék bele. 


A helyzet további pikantériája, hogy az Entangled nem olyan régen hozott létre egy új imprintet, ami többek között Tracy Wolff új könyvét és a nagy sikereket arató Fourth Winget is publikálja, nem titkolva, hogy komoly piackutatás eredménye az imprint létrejötte. 

Az üggyel egyre többen foglalkoznak.

Többek között állást foglalt benne Courtney Milan szerző is, de többen rámutattak, hogy nem elfogulatlan, és maga is elismerte, hogy vannak Wolff-fal közös barátai és az Entangled terjeszti e-könyveit. Bár azt tagadja, hogy ez befolyásolná, és ahogy írja, Liz Pelletierrel is csak egyszer beszélt. 

Ezt a Twitter kommentfolyamot itt találjátok:



És néhány TikTok videó a témában:

@dianarodriguezwallach Booktok Drama- Entangled publishing controversy and lawsuit involving the Crave series bu Tracy Wolff. #booktok #booktokdrama #cravebooks #tracywolff @Diana Rodriguez Wallach Author ♬ original sound - Diana Rodriguez Wallach Author


@charmaine.reads More reasons why I won’t ever read Crave 🙅🏻‍♀️ #Crave #CraveBooks #TracyWolff #ParanormalRomance #CopyrightInfringement #RomanceBookTok #RomanceBooks #BookTokRomance #BookTokDrama #AuthorDrama #BookTok #BookishNews #Theft #BookTokRomance ♬ original sound - Charmaine 📚📖


@danisbookish Never thought having one of my book reviews printed could be a bad thing 🤦🏻‍♀️ #booktokdrama #lawsuit #bookish #paranormalbooks ♬ original sound - Wing-Nut


@meganjaureguieccles In case you were wondering why everyone was freaking out about entangled and manuscripts being stolen. #bookdrama #authorlife #entangledpublishing #writingcommunity ♬ original sound - Megan Jauregui Eccles



Nincsenek megjegyzések