Breaking News

Rendhagyó értékelés: The Last Stand of the New York Institute (A New York-i Intézet csatája)


Sziasztok!

Az Árnyvadász oldalra annak idején írtam véleményt néhány Bane krónikák novelláról. Nem pont olyan szemmel vizsgáltam őket, mint amilyen szemmel az itteni könyveket szoktam, nagyon sokszor inkább arra koncentráltam, hogy maga a történet és a belőle kiderülő részletek, apró információk hogyan kapcsolódnak a nagy egészbe - már nagy egész alatt az Árnyvadász krónikák világát értve.
Ezeket az értékeléseket annak idején csak az Árnyvadász oldalon tettem közzé, de most úgy döntöttem, itt is helye van. Viszont nem írom át őket, hogy jobban passzoljanak ehhez az oldalhoz, így egy az egyben abban a formában kerülnek fel ide, ahogyan annak idején a másik oldalamra. Fontos megjegyzés az is, hogy ezek a bejegyzések az angol olvasás után születtek, így ha idézet van benne magyarul, akkor az saját fordításom, nem pedig Kamper Gergely hivatalos fordítása.
Az is előfordulhat, hogy a megfigyeléseim ma már kicsit idejét múltak, a közben kiderült információk miatt.

Következzen a harmadik ilyen véleményem, a The Last Stand of the New York Institute c. novelláról!
(Az értékelést ekkor írtam: 2013.12.27.)


Én nagyon vártam annak idején a Bane krónikákat. Aztán amikor kiderült, hogy melyik miről fog szólni,
voltak, amiket jobban vártam: a Perust, a The Midnight Heirt, mert tudtam, hogy abban megtudhatunk dolgokat a TID szereplők későbbi életéről és a gyerekeikről. És nagyon vártam például a TMI idején játszódókat is, mert imádom Malecet.
De bevallom őszintén, a The Last Stand of The New York Institute elsőre nem hozott annyira lázba, legalábbis a tartalma alapján. Hát, jó nagyot tévedtem...

A novella két idősíkban játszódik. Az első rész 1989-ben, Valentine Körének ténykedése idején, a másik pedig 1993-ban, amikor is Jocelyn megejti azt a bizonyos első utat a kis Claryvel Magnushoz.

1989-ben Magnus még mindig New Yorkban él, és esze ágában sincs elköltözni onnan. Ám a levegőben már érezni, hogy valami baljós közeleg, ilyen múlttal pedig Magnus nyilván a dolgok közepébe kerül. Fiatal Árnyvadászok, generációjuk legjobbjai összeálltak egy Kör nevezetű csoportba, amelynek az élén Valentine Morgenstern áll. Ugrásszerűen megnő az Alvilági kivégzések száma, a Klávénak pedig esze ágában sincs lépni, szemet hunynak a dolog felett. Amikor azonban New Yorkba is elérnek, és egy érintett vérfarkas család Magnustól kér segítséget, rögtön a dolgok sűrűjébe kerül. Szembetalálja magát Lucian Graymarkkal, a Kör második emberével, Stephen Herondale-lal, Robert és Maryse Lightwooddal és magával Valentine-nal is!

Nagyon nehéz erről a novelláról úgy írni, hogy ne spoilerezzek. Egyszerűen azért mert két dolog adja az igazi szépségét. Az egyik az, hogy tényleg megtudunk belőle dolgokat, amelyekre régóta keressük a választ. A másik az, hogy valami elképesztően gyönyörűen fűzi össze az Árnyvadászok több generációját egyetlen történetbe, csupán a részleteket és a már általunk ismert tudást felhasználva. Edmund Herondale-től egészen a TDA főszereplőiig eljutunk! És nem viccelek!

Az egész tele van apró részletekkel, amelyeket igazán csak az fog érteni, aki olvasta a többi Cassie könyvet. A TID-re és a TMI-ra is vannak utalások sőt, már a TDA-ra is. Igazán az fogja élvezni ezt a novellát, aki tényleg ismeri Cassie regényeit, viszont az nagyon! És ami még plusz jó, hogy Magnus korábbi emlékeivel, tehát a többi Bane krónikák novellával is összefűzi Cassie ezt a novellát, így megtudjuk például, hogy Ragnor éppen Peruban van, mert Magnus nélkül szórakoztatóbbnak találja, de így kerül elő Raphael is. Illetve más apró visszautalások is vannak korábbi részekre. Például amikor Magnus megjegyzi, hogy ő nem Árnyvadász jótékonysági intézmény, vagy amikor kiderül, hogy a Felkelés alatt a kínai negyedben volt az Alvilágiak menedékhelye. (Emlékezzetek vissza! Itt van Luke falkájának búvóhelye is a TMI-ban!)

Kiderül egy dolog, amire már nagyon régóta születtek elméletek, nevezetesen a Bukott angyalok városa óta. Ott ugyebár Jocelyn elárulja Clarynek, hogy rajta is elvégezték a védővarázslatokat, egy Néma testvér és Vasnővér helyett egy női boszorkánymester közreműködésével. Nos, jelentem, ebben a novellában derül ki, hogy mi történt, nem a Mennyei tűz városában! (Lehetséges, hogy ott is lesz róla szó, ezt nem tudom, de a lényeget itt megtudjuk.)

Nagyon jó bepillantást nyerni kicsit ebbe a "sötétebb" Árnyvadász korszakba, és különösen érdekessé teszi az, hogy egy Alvilági szemén keresztül nézzük a dolgot. Ahogy ugyanis ezt a novellát olvassuk, Luke, Robert és Maryse tulajdonképpen ellenségek számunkra! Számomra például sokkoló volt Luke-ot így látni, de azt hiszem, segített abban, hogy összeálljon a teljes kép, hogy micsoda borzalmas dolgokat tettek ők tulajdonképpen. A TMI-ban már mint szülőket ismerjük meg őket, és akármilyen bűnöket is követtek el a múltban, egyrészt ezeket nem látjuk teljes valójukban, másrészt mindig ott van az, hogy valamelyik gyerek szemén keresztül látjuk őket, azok pedig nyilván szeretik őket. Nem tudnak rájuk gonoszként gondolni. Itt viszont a legrosszabb pillanataikat látjuk egy kívülálló szemével.

Visszatérve Luke-ra, nagyon tetszik, hogy pont egy olyan pillanatban kaptuk el, amikor egyszerre küzd benne a két oldal. Egyrészt Valentine parabataia, és feltétel nélkül meg akar bízni benne. Másrészt látja a borzalmakat is, és elkezd felnyílni a szeme. De még mindig inkább a szívére hallgat, hiszen az nem lehet, hogy a legjobb barátja könyörtelen gyilkos!

Nagyon tetszett a Whitelaw család megjelenése is, nyilvánvalóan semmilyen érzelem nem fűzött hozzájuk, mert egy Whitelawt sem ismerünk, de komolyan meggyászoltam őket.  (Ezeket azért merem leírni, mert a TMI-ból már kiderültek.) És imádtam, ahogyan Magnus búcsúzott!

A történet másik feléről, ami 1993-ban játszódik, csak spoilerekkel tudok írni, szóval...

Innentől sajnos nem tudok nagyobb spoilerek nélkül írni a történetről. Szóval egyrészt spoileres lesz a novellára nézve, másrészt spoileres lehet annak is, aki még nem olvasta végig A hercegnőt, harmadrészt mivel minden összefügg, az sem rossz, ha a TMI köteteket olvastátok!

A történet második fele tehát 1993-ban játszódik, amikor is Magnus és Tessa nyugodtan tévéznek, egészen pontosan a Büszkeség és balítéletet nézik, amikor csengetnek. Kiderül, hogy Jocelyn az, aki azért jött, hogy könyörögjön Magnus segítségéért. A kis Clary ugyanis a Látás képességével született, Jocelyn viszont nem akarja, hogy köze legyen az Árnyvilághoz. Tessa meggyőzi Magnust, hogy segítsenek neki. Részletek később, addig is a többi érdekes apróság.

Akkor kezdeném a TMI-hoz képesti múlttal.

Kezdjük a legrégebbre való utalásokkal!
Először is Magnusnak van egy ilyen gondolata:
"Így ért körbe a kerék, gondolta Magnus, egyik generáció a következő ellen. Aloysius Starkweathertől, aki vérfarkas fejeket akart a falára, Will Herondale-ig, aki próbálta elrejteni a nyílt szívét, de sohasem sikerült neki."
Ugye ezt Magnus Stephen Herondale-lal kapcsolatban jegyzi meg, hiszen ő az, aki szembeszáll a szülei generációjával, akik viszonylagos békében éltek az Alvilágiakkal. A dolog pikantériája, hogy mi már ismerjük a jövőt, és tudjuk, hogy a következő generáció megint "szembeszáll" a szülők generációjával. Valentine Morgenstern, Robert és Maryse Lightwood és Stephen Herondale üldözték és gyilkolták az Alvilágiakat. Ezzel szemben a következő generációban Clary legjobb barátja egy vámpír, és mindkét Lightwood gyerek Alvilágival jár.

Aztán szintén még a múlttal kapcsolatban van egy gondolata Magnusnak:
"Szemét a kislányon tartotta, és a fiatal vérfarkas lányra gondolt, akit Valentine megvakított, és Edmund Herondale-ra, akit megfosztottak a Jeleitől egy évszázaddal korábban, és Tessa Jamie-jére és Lucie-jára, és mindarra, amit nekik ki kellett állniuk. Ő maga sem adna át egy gyereket az Árnyvadászoknak, akiknek a Törvény előrébb való az irgalomnál."
Ez is egy olyan gondolat Magnustól, ami összefűzi a generációkat. De ennél is érdekesebb az a megjegyzése, amit Tessa gyerekeiről mondott, és arról, amit nekik ki kellett állniuk. Ez nyilvánvalóan a TLH története lesz, de érdemes össezgyűjteni minden apró morzsát, amit Cassie elhint a jövőbeni sorozatokról.

És akkor jöjjön a Kör időszaka!

Amit érdemes még megjegyezni: Robert Lightwood volt az első, aki Árnyvadászt ölt. Ez érdekes lehet a jövő szempontjából, nem kizárt, hogy ez kicsit előrevetíti Robert esetleges halálát. A köpönyegforgatók a fantasykben a legritkább esetben maradnak életben... Ráadásul Robert a családját védte, tehát nyilvánvalóan hajlandó megtenni bármit értük. Kérdés, hogy ennek lesz-e majd szerepe a CoHF-ben.

És még egy érdekesség a Lightwoodos részben. Magnus és Maryse párbeszéde:

"- Egy jobb világért harcolok a magam és a fiam számára - mondta a Maryse nevű nő.
- Nem érdekel a világ, amit akarsz - felelte Magnus. - Vagy a kétségtelenül visszataszító kölyköd, jegyzem meg."

Igen, igen, itt bizony Alecről van szó. Hát nem tök vicces? 

Aztán ott van Stephen Herondale. Az aranyhajú, kék szemű fiú, aki úgy néz ki, mint egy angyal. Ismerős valahonnan? Bizony ám, Jace tőle örökölte a külsejét! És ezek alapján hasonlít Edmund Herondale-re, hiszen Magnust Edmundra emlékezteti a fiú.
Az ő néhány megjegyzéséből is össze lehet rakni az egész képet. Amikor Magnus megjegyzi, hogy ismert Herondale-eket, Stephen megijed. Aztán kiderül, hogy az egyik oka annak, hogy Stephen Valentine mellé állt az, hogy szégyellte a pletykákat, amiért nem tiszta a vérvonaluk. És bizony, itt Tessáról van szó, hiszen Tessa volt az a családban, aki démonvért hozott, és még tudjuk is, hogy ennek a hatása öröklődött, hiszen Jamie-nek és Lucie-nak még különleges képessége is volt.

Érdekes az is, hogy Magnusnak lett volna lehetősége megölni Stephent, de nem tette, mert eszébe jutott, hogyan nézne akkor Tessa szemébe. Márpedig ha megölte volna, nem csak Stephen halt volna meg, hanem Jace sem születhetett volna meg...

Stephen Herondale-lal kapcsolatban pedig muszáj idéznem Tessa szívszorító monológját, amit Jocelynnak mond:

"- Stephen Herondale megölt volna, ha valaha is találkozott volna velem - mondta Tessa. - Nem élhettem volna biztonságban az olyan emberek közelében, mint amilyen te is vagy, vagy amilyen ő volt. Egy harcos felesége voltam, és harcosok édesanyja vagyok, akik küzdöttek és meghaltak, és sohasem hoztak úgy szégyent magukra, mint te. Én magam is viseltem az Árnyvadászok ruháját, védtem magam pengékkel és öltem démonokat, és az volt minden kívánságom, hogy legyőzzük a gonoszt, hogy boldogan élhessek azokkal, akiket szeretek. Reméltem, hogy egy jobb, biztonságosabb világot teremtettem a gyermekeim számára. Valentine köre miatt a Herondale vérvonal, a vérvonal, ami a fiam gyermekeinek gyermekeié volt, véget ért. Ez miattad történt és a te Köröd meg a férjed miatt. Stephen Herondale gyűlölettel a szívében és más emberek vérével a kezén halt meg. El sem tudok képzelni rosszabb módot a Willel közös vérvonalunk kihalásához. Életem hátralévő részében a Valentine Köre által okozott sebeket hordozva kell élnem, és én örökké fogok élni."

Na, kinek tört még össze a szíve?

És akkor foglalkozzunk azzal a szereplővel is, akit már jól ismerünk! Luke! Már írtam róla, abba, hogy ő milyen ebben a novellában, nem szeretnék újra belemenni, de hozzá is kapcsolódik egy-két érdekes idézet.

Itt van például rögtön egy az elején: 
"Nem tehetünk semmit, hogy kijavítsuk az őseink megkérdőjelezhető döntéseit." 
Ezt Luke nyilvánvalóan teljesen más értelemben használja, de ez akár a TMI jelmondata is lehetne. Clary, Jace és a többiek a szüleik által hozott döntések következményeit nyögik. Különösen Clary és Jace küzdenek azzal, hogy ők maguk mennyiben felelősek azért, amit a szüleik elkövettek.

Na de visszatérve Luke-ra, még egy érdekes idézet:

"Te és én elmegyünk vérfarkasokra vadászni, ahonnan ma az igazi fenyegetés érkezik. Együtt levadásszuk a falkavezért.
- Együtt. De nem ma este. Ma este inkább gyere át! - kérte Valentine halkan. - Jocelyn mondani akar valamit."

Aki olvasta a TMI-t, az már sejtheti, hogy ezt miért emeltem ki. Tudjuk ugyanis, hogy Jocelyn itt már pont arról akar Luke-kal beszélni, hogy fél Valentine-tól. És egy nappal később, amikor elindulnak erre a bizonyos vérfarkasvadászatra, Luke-ot megharapják, mert Valentine nem védi a hátát. Mindketten hangsúlyozzák a fenti idézetben, hogy majd együtt vadásznak, de Valentine ott és akkor cserben hagyta a parabataiját, és ezzel Luke sorsa megpecsételődött: vérfarkas lett. (Ami tulajdonképpen sorsfordító volt a Felkelés szempontjából, mert ahogy Magnus később meg is jegyzi a novellában, Luke volt az, aki figyelmeztette az Alvilágiakat Valentine terveire, és ő szervezte meg a Valentine-nal szembeni ellenállást. Ha ő nincs, lehet, hogy Valentine győzelmet arat.)
Mindenesetre ennek tudatában különösen érdekes, mit gondol Magnus ebben a jelenetben, hiszen rendkívül jó megfigyelő. Észreveszi Valentine szemében a szeretetet Luke iránt, de a gyűlöletet is, ami erősebbnek bizonyul.

Ez volt a múlt és a jelen, és akkor néhány szó a jövőről. Magnusnak hála kiderül, hogy Tessa Los Angelesben él, hogy szemmel tartsa a leszármazottait, a Blackthornokat, akik az ottani Intézet vezetői. Ez azért lehet még nagyon fontos, mert ez a bizonyos Blackthorn család lesz a főszereplője a következő Árnyvadász sorozatnak, a The Dark Artificesnek, és könnyen lehet, hogy akkor abban majd felbukkan még  Tessa. (Különösen A hercegnő epilógusa után válik a kérdés érdekessé, hiszen ott azért jó néhány kérdés nyitott maradt Tessával és Jemmel kapcsolatban. Illetve azt is tudjuk, hogy Jem valószínűleg utolsó élő rokona, Emma Carstairs is Los Angelesben van, tehát még egy ok, hogy Jem és Tessa ott legyenek. Arról az apróságról meg már nem is beszélek, hogy Emma Carstairs és Julian Blackthorn a főszereplők, akik nagy eséllyel összejönnek, legalábbis ez várható. Tessa egyik leszármazottja Jem utolsó élő családtagjával! Yay!)

És akkor ugorjunk az izgi részre! Magnus, Tessa, Jocelyn és Clary (no meg Magnus macskája, Great Catsby, akinek imádom a nevét :D) egy szobában!

Az első, amiről nem szabad megfeledkezni, Tessa pólója. Nekem még mindig furcsa elképzelni Tessát pólóban, viszont a felirat nagyon tetszik. Tessa pólójának felirata: William babát akar
És ahogy azt Magnus megállapítja, ez egyrészt feminista üzenet (egy fiú is akarhat babázni, ahogy egy kislány is akarhat autóval játszani), másrészt viszont szerinte Will neve miatt választotta. *feelings*

Aztán ott van Tessa megjegyzése, amikor meglátja Jocelynt és meghallja a nevét.

"- Jocelyn Fairchild - mondta Tessa. - Henry Branwell és Charlotte Fairchild leszármazottja. (...) - Tudod, ismertem őket - magyarázta Tessa. - Nagyon hasonlítasz Henryre."

A kis Clary egyből megszereti Tessát, hihetetlen szívmelengető látni, ahogy a két sorozat főszereplői ebben a furcsa helyzetben találkoznak. Clary személyisége pedig már itt látszik, Magnus meg is jegyzi, hogy kíváncsi és igazi kalandor lehet majd belőle, amikor felnő. Megint csak hangsúlyozni tudom: Magnusnak nagyon jó szeme van.

És végül Tessának hála a kis Clary biztonságba kerül. Nem csak Magnus egyezik bele, hogy elzárja az emlékeit, de Tessa még azt is elintézi, hogy megkapja a védőbűbájokat, amelyeket minden Árnyvadász. 

"- Segítek a ceremóniában - ígéri. - Ismerek egy Néma Testvért, aki titokban tartja, ha megkérem."

És a szálak ismét körbefutnak... Zakariás! Tehát itt a válasz a teóriára, ami régóta kering, egészen pontosan a Bukott angyalok városa óta. Abban Jocelyn elmondja Clarynek, hogy megkapta a védővarázslatokat, egy Néma Testvérnek és egy Vasnővér helyett egy boszorkánymester nőnek hála. És a válasz tehát: igen, Tessa és Zakariás voltak azok!

Tessa pedig ugyebár szerepelt futólag az Üvegvárosban, és Clary ismerősnek találta. A teóriák már fejtegették a dolgot, és sokan össze is fűzték a védővarázslatokkal, de eddig nem lehettünk biztosak benne, hogy valakire emlékeztette Tessa Claryt, vagy tényleg találkoztak már korábban, csak Clary nem emlékszik rá. Hát, bizony találkoztak! Legalább kétszer!

És ha az ember már azt hiszi, hogy ennél több már nem jöhet, mégis jön! Jocelynnak nevet kell választania, hogy ne találjanak rá. Mi már tudjuk, hogy mit választott, de azt eddig senki sem sejtette, hogy pontosan miért. 

"- Olyan nevet kell választanod, ami illik hozzád. Mindig is azt mondtam, hogy a szavaknak nagy ereje van, és ez igaz a nevekre is. A név, amit magadnak választasz, elmondhatja, mi lesz a végzeted és kivé szeretnél válni.
- Hívjatok Fraynek. Engedd meg, hogy összevonjam a Fairchildok nevét, az elveszett családomét a Grayek nevével. Mert te... családi jóbarát vagy - mondta Jocelyn."

Ó, igen! Nem csak visszautalnak az egyik leghíresebb Pokol szerkezetek idézetre, de még az is kiderül, hogy a Fray név félig Tessától származik. Na, számított erre bárki is?

A végén már nincs több meglepetés, viszont Magnustól szeretném idézni a lezáró gondolatokat, mert ez is annyira ironikus a TMI olvasása után.

"Talán a következő generáció egyik gyerekének - beleértve a kis makacs vöröshajú lánykát, vagy a félig tündér Helen és Mark Blackthornt a Los Angeles-i Intézetből, de még Maryse Lightwood gyerekeit is, akik New Yorkban nőnek majd fel, messze az Üvegvárostól - sem kell megtudnia a teljes igazságot a múlt szörnyűségeiről."

Hát, igen. Magnus sem tévedhetetlen...


Tehát mi újat tudtunk meg? (fontossági sorrendben)
  • Tessa és minden bizonnyal Zakariás voltak azok, akik Claryre védőbűbájokat tettek. 
  • Amikor Tessa szerepel az Üvegvárosban, Clarynek ismerős. Egészen eddig nem tudtuk biztosan, hogy azért, mert Jace hasonlít rá, vagy azért, mert Clary valóban találkozott vele. Most már biztos: Clary találkozott vele, legalább kétszer. 
  • Jocelyn, és így Clary is, Henry és Charlotte Branwell közvetlen leszármazottai. Jocelyn ráadásul állítólag nagyon hasonlít Henryre, és mivel Clary pedig Jocelynra, Clary is hasonlít Henryre.
  • Jocelyn "mondén" neve, a Fray nem szimplán a Fairchildból ered, hanem a Fairchild és a Gray nevek összevonásából, Tessa után.
  • Tessa Los Angelesben él, és távolról figyeli leszármazottai, a Blackthornok életét, akik az ottani Intézetet vezetik. Ők lesznek a TDA főszereplői, tehát elég nagy esély van rá, hogy Tessa szerepelni fog abban a sorozatban.
  • Tessa sem tudott arról, hogy Jace túlélte a Felkelést, így évekig azt hitte, a Herondale vérvonalnak ez az ága kihalt.
  • Magnus szembenézett a Körrel még jóval a Klávé megtámadása előtt. 
  • Robert volt az első Árnyvadász a Körből, aki Árnyvadászt ölt. (Nem számítva Valentine-t, róla nem tudjuk, hogy tett-e ilyet.)
  • Minden Whitelaw meghalt, miközben az Alvilágiakat és a Törvényt védték.

Nincsenek megjegyzések