Ezért ciki cikizni a Twilightot

A Midnight Sun közeli magyar megjelenésével újra előkerülnek itt-ott Twilight bejegyzések, és bevallom, tragikusnak tartom, ami időnként a kommentek között megy.

A napokban, nem az én oldalamon, beleszaladtam egy ilyenbe. A Gondoltad volna? oldalon jelent meg egy érdekesség, miszerint 14-szer utasították el a kiadók Meyer könyvét.

Most azt hagyjuk, hogy ez így volt-e vagy nem, nem is ez a lényeg. Hanem az, ami elindult a kommentek között. 

A teljes igénye nélkül néhány komment:

Úgy látszik az egyik kiadóban be voltak szívva rendesen és így szerencséje volt 😂🤣

Meg is értem xD annak az egy kiadónak se kellett volna elfogadnia

Még 14²x el kellett volna 😛

Ők tizennégyszer utasították el, én valószínűleg egyszer sem fogom elolvasni.

Kár hogy 15ödjére elfogadták :v

semmit nem vesztett volna a viág, ha egyik sem fogadja el... 😉

háát előfordul sajnos ,hogy a fo. -ból csinálnak cserebogarat 🙁 . Ez szomorú ,hogy a végén még filmet is csináltak a fo.-ból !

Nem véletlen.. Van amit nem kell erőltetni.🤔🤫

Es meg ez is keves volt 🤦🏻‍♂️

És még tudnám jó hosszan folytatni.

Nézzétek, nekem nem az a problémám ezekkel a kommentekkel, hogy valami nem tetszik valakinek és ezt le is írja. Pont a múlt héten volt ebből egy vitám az egyik kiadó főszerkesztőjével - mert hiszek benne, hogy a véleményt el lehet mondani, kulturált formában. (Egyébként nem kulturált formában is, csak azért az már támadhatóbb.)

Furcsa is lenne, ha bloggerként nem hinnék abban, hogy leírhatjuk azt is, ha valami nem tetszik.

Azt hiszem viszont, hogy a Twilight esetében ez túlmutat ezen a szinten. 

A Twilightot leszólni divat. Sikk. 

Kicsit olyan, mint amikor a menő gyerek elkezdi cikizni az egyik kevésbé népszerű osztálytársát, mire a többi is megy beszólni neki meg kötözködni vele, csak azért, hogy ő is minél menőbbnek látszódjék. A motivációkban van itt a fő különbség. Ebben a helyzetben ugyanis szinte nem is számít, a kötekedőnek van-e amúgy tényleg valamilyen problémája a "gyengébbel", a lényeg ugyanis nem ez, hanem az, hogy a jobb státusz kedvéért követni kell a falkavezért.

A Twilight cikizése pedig már nagyon régre nyúlik vissza, és gyakorlatilag borítékolható, hogy ha valamilyen Twilight témájú dolgot megoszt valaki, akkor jönnek a fentihez hasonló kommentek. A falkavezér személye persze itt már kikerült a képből, de a csoportpszichológia működik: a Twilightot szeretni ciki, ebből következően ha jóóóóól leszóljuk, akkor mi is jobbnak, menőbbnek, "faszacsávónak" érezhetjük magunkat. 

A fenti kommentek között is találni olyat, aki simán elismeri, hogy nem olvasta a könyveket. Még az is lehet, hogy a filmeket se látta. 

De pontosan a fenti okból nincs is erre az "apróságra" szüksége ahhoz, hogy pálcát törjön a sorozat felett.

Vegyük észre, az ilyen kommentek nagy százalékánál nem a tényleges kritika megfogalmazása a cél, ugyanis az a többségnek nem is menne, lévén, hogy nem ismeri a művet igazán. Hallott egy-egy dolgot innen, hallott egy-egy dolgot onnan, és egyébként is mindenki utálja, szóval becsatlakozik a fősodorhoz. 

Ebben az esetben pedig én inkább csak nevetni tudok ezeken a kommentekben - oké, oké, ha rossz hangulatban kap el egy-egy kifejezetten "gyökér" komment, akkor azért kicsit fel is tudnak húzni. 

Szóval a lényeg: nem leszel menőbb attól, hogy valami olyan dolog leszólásába szállsz bele, amiről semmit nem tudsz, vagy maximum részinformációid vannak, mert nem tudsz hiteles lenni a dologban. Nem menőség csatlakozni a fősodorhoz, csak azért, mert... 

A másik fő problémám ezekben az esetekben a célközönség problematikája.

Számtalanszor látok Twilightot szidalmazó kommenteket olyan felnőtt férfiaktól, akik saját bevallásuk szerint is az akciófilmeket, a vámpírhorrorokat, a nagy klasszikusokat szeretik.

És ezzel nincs is semmi probléma, ki-ki a maga tetszésére fogyasszon filmeket és könyveket. 

A kérdés viszont felmerül: ha kivesszük a Twilightot a képből és odateszünk egy bármilyen másik misztikus romantikus, YA romantikus esetleg YA fantasy könyvet-filmet eléjük, hogy tessék olvasni-nézni, akkor vajon azokat agyon fogják dicsérni? 

Nagy eséllyel nem, mert nem ők adják a célközönségét ezeknek az alkotásoknak. Megint csak, ezzel semmi probléma nincs. 

De ha semmilyen tiniromantikus cuccot nem szeretnek, akkor miért az Alkonyat a hibás azért, hogy azt sem? Nem lehetséges, hogy a nagyobb zsánerrel vannak inkább a problémáik, és épp a Twilight lett annyira sikeres, hogy erre a zsánerrel kapcsolatos összes kifogásukat ki tudják vetíteni? 

Ilyen érzések-gondolatok kavarognak bennem, amikor ezeket a kommenteket olvasom. (Illetve vannak gondolataim a Twilight vámpírjait ért kritikákkal kapcsolatban is, erre majd még lehet kitérek egy másik bejegyzésben.)

Nyilván általánosítok, és ezért nem biztos, hogy ez mindenkire igaz, a tisztelet ezúttal is kijár minden kivételnek.