Alan Bradley: De mi került a pitébe?


Imádtam Flaviát!

Alan Bradley: De mi került a pitébe?

A blogturnéról




A Maxim Kiadó Könyvhétre jelenteti meg a Flavia de Luce rejtélyei sorozat harmadik részét A jósnő kristálygömbje címmel. A Blogturné Klub ezúttal  a korábban már megjelent első és második részt is bemutatja nektek, beszámolunk pár érdekességről, végül a frissen megjelenő harmadik rész is sorra kerül bloggereinknél. Tartsatok velünk és ismerjétek meg a bájos  Flavia kalandjait, amelyek tele vannak izgalommal, nyomozással és más titkos hozzávalókkal! A turné végén a játékunk helyes megfejtői között 3 db nyereménykönyv kerül kisorsolásra! Fel a bringára nyomozók!

Eredeti cím: The Sweetness at the Bottom of the Pie
Kiadó: Maxim
Oldalszám: 340
Fordító: Lázár Júlia
ISBN: 9789632613239
Sorozat: Flavia de Luce rejtélyei 1.
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (3,79)
Megrendelési link
A bűbájos, gazdag képzelőerővel megáldott Flavia de Luce két undok nővérével és özvegy édesapjával Buckshaw valaha jobb időket látott kastélyában él. A szemfüles és kíváncsi lány a családi birtokon felfedez egy elhagyatott viktoriánus laboratóriumot, ahol kitanulja a vegyészetet – főként a méregkeverést.
Egy különös haláleset és számos megmagyarázhatatlan rejtély arra sarkallja Flaviát, hogy nyomozásba kezdjen. Mikor édesapját letartóztatják gyilkosság vádjával, felgyorsulnak az események. A félelmet nem ismerő lány a kémia segítségével fedez fel ellentmondásokat és kapcsolódási pontokat, és fejti fel a bűnügy szövevényes szálait.
Lendületes stílusú, lebilincselően izgalmas regény, amelyben a fiatal elbeszélő-főszereplő igazi Agatha Christie-krimibe illő leleményességgel és logikával ered a bűnügy nyomába. A De mi került a pitébe? egy hatkötetesre tervezett sorozat első része.

Az első mondat: 


"A fülkében a sötétség, mint az alvadt vér."

Véleményem


Ami először megragadta a figyelmem ebben a könyvben, az a borítója volt. Nem pontosan erre a történetre számítottam volna, mert a borítóról első blikkre valamilyen Addams Family-féle darkos-gótos sztori ugrott be, mindenféle fantasyelemekkel, és persze a Flavia nem ilyen, de azért a könyv hangulata mellett utólag is tetszik a borító. 

De ha nem darkos-gótos fantasysztori a Flavia, akkor mi? Egy jó kis ifjúsági krimi, egy meglepő főszereplővel és néhány valószínűtlen mellékszereplővel. És igen, el merem ismerni, annyira erős volt bennem darkos kép, meg annyi volt a viktoriánus korra visszakötő leírás, hogy egy ideig meggyőződésem volt, hogy a bűntényben lesz valami természetfeletti elem. Ehelyett nem az lett, hanem egy tipikus BBC Sherlock-féle csavar (na jó, nem tehetek róla, az jutott eszembe), de ez semmit nem von le a sztori értékéből. 

Nem akarok nagyon belemászni a részletekbe, de azért a bűnesetről elöljáróban mégis néhány szó, mert ez a fülszövegből nem derül ki. Flavia, a főszereplőnk egy reggel arra lép ki a házból, hogy egy férfi fekszik az uborkaágyásban. Utolsó leheletével még egy szónyi üzenetet sikerül kipréselni, amit csak Flavia hall, majd meghal. A rendőrség nyilván nyomozni kezd, elég egyértelmű, hogy gyilkosság történt. De hogy ki tette, pontosan miért és hogyan, ez mind rejtély. Még az is, hogy egyáltalán ki a fickó. Flavia viszont nem az a lány, aki nem akar válaszokat kapni, és egészen biztos benne, hogy jobban is kutat, mint a rendőrség. (Mellesleg ebben igaza is van.) A tétek pedig nagyot nőnek, amikor az elsőszámú gyanúsított a lány édesapja lesz. 

Ami a legtutibb volt ebben a történetben, legalábbis számomra: Flavia. Ifjúsági regény, női főszereplővel, aki nem kesereg szerelmi szálakon. (Na jó, mondjuk ehhez még azért viszonylag fiatal is, a maga 11 évével.) De nem csak ezért szerettem, hanem azért, mert ő tényleg nagyon-nagyon egyedi. Legkisebb gyerek, az édesanyját nem is ismerte, az apjuk jobbára hagyta, hogy magukat neveljék a lányai, akik ennél különbözőbbek nem is lehetnének. Ennek köszönhetően, meg persze a testvéri szeretet jeleként brutális méreteket öltő rivalizálás és gonoszkodás miatt Flavia ráadásul a nővéreivel sincs túl jóban. Megszokta, hogy egy valaki számíthat: saját magára. És mivel nem volt túl nagy társasága sem, a könyvek jelentették számára a barátokat. Leginkább a kémiakönyvek. A kémia és a mérgek váltak Flavia szenvedélyévé, és egészen magas szinten űzi tevékenységét saját laborjában. Ezt a szálat már csak azért is imádtam, mert - fun fact - hatalmas kémiarajongó voltam régebben, egy ideig vegyésznek is készültem. Rengeteg tárgyi tudás volt elrejtve a kémiával és a mérgekkel kapcsolatban a sorok között, de csöppet sem volt idegesítő. Kissé különccé teszi Flaviát, persze, de nem válik érthetetlenné és követhetetlenné a szöveg, sőt kifejezetten érdekesek a főszereplőnk által elcsöpögtetett információk. 


Szóval adott nekünk egy intelligens főhősnő, és hiába fiatal, mégis elhisszük róla, hogy valóban tudhat úgy nyomozni, ahogy. Bennem legalábbis egyszer sem merült fel, hogy milyen erőltetett egy-egy kirakósdarabka Flavia nyomozásában. Egyszerűen azt éreztem, hogy egy okos és értelmes, és persze túlságosan is kotnyeles lány halad előre az úton. Néha nem tudja, mi miért fontos, de megfigyel és következtet. Imádtam. A kedvenc részeim azok voltak, amikor Flavia bevetette a manipulációs ütőkártyáit, és felvette azt a szerepet, amire épp szüksége volt, hogy a kellő információkat kicsikarja az "áldozataiból". 

De nem a kémia az egyetlen, amiről brutális mennyiségű információt sűrített a szerző a lapok közé. A fene se gondolta, hogy a bélyeggyűjtésről ilyen mélyenszántó információkat kaphat az ember. 
 

Ami a cselekményt, a krimiszálat illeti, szerintem kellően izgalmas volt, nem jöttem rá előre a csavarra, még ha meglehetősen gyanús is volt valaki, azért a részletek homályban maradtak, nekem ez már elég. 

És itt szeretném megjegyezni, hogy az érzelmi résszel kapcsolatban azért maradt egy kis hiányérzetem. Vártam volna, hogy legyen valami beszélgetés az apával a végén, ehhez képest izgalmasabb volt a párbeszéd a felügyelővel. (Amit mondjuk pont imádtam.) Na, talán majd a folytatásban lesz valami az apával is, hátha változik annak köszönhetően, amire Flavia rájött. Meglátjuk. 
A másik nagy rejtély Flavia édesanyjának ügye. Ő volt a nem szereplő mellékszereplő, aki újra meg újra előbukkant. Folyamatosan előkerült valamilyen tárgy, ami az övé volt, szóba került egy szokása, egy cselekedete a múltból. Annyiszor, hogy nem tudok nem arra gondolni, hogy ennek valamilyen szerepe lesz. Mert ha nem, akkor viszont nekem kicsit hamis csehovi puska lesz, ezt meg sajnálnám. 

Összefoglalva a De mi került a pitébe? egy nagyon egyedi hangulatú történet, egy üdítően különc főszereplővel, rengeteg érdekes ténnyel (amiknek azért nagy részét ember nem jegyzi meg, legyünk őszinték!), és egy egészen jó krimiszállal. Nekem tetszett. 

AJÁNLOM


https://www.facebook.com/DreamValogatas/app_137541772984354


Blogturné extra - Borítómánia


 
 
 
 
 
 
 
 



Nyereményjáték


Flavia fő szenvedélye a kémia, ehhez kapcsolódik a blogturné játéka. Minden állomáson találtok egy vegyületet, amit meg kell neveznetek a hétköznapi nevén, és ezt a szót kell beírnotok a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő emailre. Sok szerencsét!

NaHCO3

a Rafflecopter giveaway


A blogturné menetrendje


05.31 Kelly és Lupi olvas
06.01 Deszy könyvajánlója
06.02 Tekla Könyvei
06.03 Kelly és Lupi olvas
06.04 Deszy könyvajánlója
06.10 Kelly és Lupi olvas
06.11 Deszy könyvajánlója
 

Rendeld meg a képre kattintva!