Shane Hegarty: A legendavadász {Értékelés + Nyereményjáték}

Szörnyek, szörnyek mindenütt!

Shane Hegarty: A legendavadász

A blogturnéról




A napokban jelent meg a Maxim Könyvkiadónál Shane Hegarty: Darkmounth - A legendavadász című ifjúsági regénye, mely nagyszerű kikapcsolódást nyújt az ifjú olvasóknak. Darkmouth az utolsó település, ahol átjáró létezik a félelmetes szörnyek alternatív világa és a mi világunk között, nyugtalanító jelek szerint ezek a Legendáknak nevezett lények hatalmas támadásra készülnek. Vajon sikerül Finn-nek az utolsó legendavadásznak megmentenie a világot? Tartsatok velünk a négy állomásos blogturnén, és oldjátok meg a feladatokat, a kiadó felajánlásában három nyereménykönyv kerül kisorsolásra.


Eredeti cím: The Legends Begin
Kiadó: Maxim
Oldalszám: 436
Fordító: Sóvágó Katalin
ISBN: 9789632616896
Sorozat: Darkmouth 1.
Függővég: so-so
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (4,01)
Megrendelési link
Ez a könyv tele van féktelen kalanddal, mitikus lényekkel, humorral és szeretettel. Az élénk fantasyban az emberiség egyetlen reménye egy olyan hős, aki teljesen alkalmatlan a szerepére. Egy legenda szerint vannak városok, melyek épp a határán vannak az emberi világ, és a szörnyek birodalma között. Ilyen Darkmouth is. Finn családja generációkon át védelmezte Darkmouthot az elvadult mágikus lényektől, ismert nevükön a Legendáktól. A lények most egy nagyszabású támadásra készülnek, és itt az idő, hogy Finn is kövesse a családi hagyományt, és megvédje szülővárosát. Nagy teher nehezedik ezzel a vállára, hiszen ő az utolsó leszármazott. Milyen kár, hogy ő a történelem legügyetlenebb és legrosszabb legendavadásza.

Az első mondat:


"Darkmouth városa kevés térképen található meg, mert nagyon kevesen akarják megtalálni."

Véleményem


Újabb middle grade könyvet kaparintottam a kezeim közé, és azt kell mondjam, ezek a szörnyes ifjúságik jól esnek nekem. 

A legendavadász világában egymás mellett létezik két világ: a szörnyeké, elnézést, Legendáké és a miénk. Nálunk a legendavadászok foglalkoztak vele mindig is, hogy megvédjék a világunkat az átkelő Legendáktól - ők mindenféle természetfeletti lények, manóktól kezdve a mantikórig. A sok éves küzdelem után azonban már csak egy olyan hely maradt, ahol kapuk nyílnak a két világ között, így aktív legendavadász már csak itt van. Ő pedig igazi legenda maga is, és egyben főhősünk, Finn édesapja. A legendavadászság generációról generációra öröklődik, Hugo egyetlen fiaként pedig Finn a következő. 


Finnel kifejezetten könnyű azonosulni. Hiszen ilyen szempontból szinte lényegtelen, hogy egy legendás legendavadász nyomdokaiba kellene lépnie és erre tréningez, maga az érzés viszont mindenkiben megvan legalább részben. Félérni a szüleink, nagyszüleink vagy épp idősebb testvéreink nyomába. Finnek kellene tovább vinnie a családi bizniszt, ám neki ehhez egyáltalán nem fűlik a foga. Erre nevelték, vállán a teher és a kényszer, és az apja egyszerűen nem akarja észrevenni, hogy ő mennyire boldogtalan. Nehéz neki ez az egész, és nagyon tetszett, hogy ez milyen szépen megjelent. És különösen ebben a korosztályban ez egy fontos kérdés: az öntudatra ébredés. Haladjunk arra, amerre a szüleink eltervezték vagy kövessük a saját álmainkat? És fel tudunk-e nőni korábban akár példaképnek tekintett szüleinkhez? Egyáltalán kell-e? 

Szóval ez a mögöttes kérdés az akció és a világ mellett nekem nagyon tetszett, és pont azért volt nagyon szimpatikus nekem Finn, mert nem olyan határozott és hősies, amilyennek lennie kellene. Egy átlagos srác, és egy közel sem átlagos életbe kényszerítve. 

Ezzel szemben az apuka a másik véglet. Hú, de meg tudtam volna mondani nekem a magamét néha - na jó, gyakran. Egy kissé nárcisztikus, megfelelési kényszerben szenvedő, előléptetésre hajtó karrierista. És oké, ő a hős, szó szerint, de eközben közel sem érződik hősiesnek. Sokkal inkább erőszakosnak, egysíkúnak, figyelmetlennek, érzéketlennek igen. 

És mondom, ki lett a kedvenc karakterem: Broonie, a manó. Nem spoilerezek, hogy pontosan ki is ő, hogy került a történetbe és milyen szerepe van, mindenesetre az első két mondata után már nagyon szerettem, és ez csak egyre jobb lett a regény vége felé haladva. Remélem, kapunk még majd belőle a folytatásban. 

Egyébként ahogy az egy ilyen szörnyes könyvtől várható, elég sok akciót kapunk. Csak úgy jönnek a szörnyek, mindig más, szépen, sorban. Az akció mellé pedig a világ szolgál néhány nagy rejtéllyel is: egy eltűnt nagyapa, akit titkok öveznek, jó néhány gyanús szereplő és egy jóslat. De vajon mit jelent mindez? És hogyan függnek össze? Valójában magát a rejtélyt még jobban is szerettem, mint az akciójeleneteket, alig vártam, hogy megtudjunk valamit. 

Összességében nem volt rossz történet, bár azért a nagy kedvenc middle grade-em sem lett - nagy a verseny. De potenciál van benne bőven, kíváncsi vagyok, hogyan tovább. 

AJÁNLOM


Blogturné extra - Más borítóverziók külföldről






Nyereményjáték


A szerző különleges lényeket alkotott a regényhez, melyeket különféle mitológiák ihlettek. Minden állomáson fel kell ismerned egy-egy ismert görög mitológiai lényt és beírnod a rafflecopter doboz megfelelő sorába.Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre jelentkezni a megküldött értesítő e-mailre.



a Rafflecopter giveaway

A turné menetrendje


12.29 Kelly és Lupi olvas
12.31 Deszy könyvajánlója
01.02 Dreamworld
01.04 Könyvszeretet

Rendeld meg a képre kattintva!