Breaking News

Az írók is megszólaltak Egyesült Királyság vs. EU ügyben

Tudjátok, hogy nem igazán foglalkozom politikai kérdésekkel, de azt hiszem, hogy most nem lehet szó nélkül elmenni a mellett, hogy Nagy-Britanniában az EU elhagyása mellett döntöttek a népszavazáson. 

Mondhatni, áll a bál. Az elmúlt néhány órámat annak szenteltem, hogy körbenéztem nem csak a magyar, hanem a külföldi oldalakon is, és a Twitteren, hogy mégis milyen a közhangulat. Káosz van és bizonytalanság. 




Nagyon kemény véleményeket és karikatúrákat, mémeket találni, amik nem túl kellemes jövőt vetítenek előre. (Az egyik legutóbbi például: "Én nem aggódom. Okozott már valaha bármi tragikusat Európában a nacionalizmus és a gazdasági kétségbeesés?") 

Ezekbe mindenesetre most nem mennék bele mélyebben, hiszen ez mégis csak egy könyves blog. De olyan világot élünk, amiben a szerzők már képesek szólni az olvasóikhoz, úgyhogy körbenéztem, vajon az írók mit szólnak a helyzethez. Kigyűjtöttem néhány nagy kedvenc tweetjeit Brexit témában - ők sem tudnak szó nélkül elmenni a helyzet mellett, még az amerikaiak is félve nézik a helyzetet. 

J. K. Rowling már aktívan részt vett a népszavazást megelőző kampányban is, a végeredményt olvasva pedig csalódását fejezte ki. A Skóciában élő angol írónő úgy sejti, ez nem csupán az EU-ból való kilépést jelenti az Egyesült Királyság számára, hanem a korábban a skót népszavazással megerősített brit szövetségét is. (Skócia és Észak-Írország az EU-ban maradás mellett voksolt.) Tweetjei szerint büszke rá, hogy a kisebbséghez tartozik, és még soha nem kívánta ennyire, bár létezne varázslat, mint most. 




Szintén nagyon erőteljesen és sok tweetben fejezi ki a véleményét Samantha Shannon, a bestseller Csontszüret sorozat írónője. Az egyik legerősebb tweetje szerint arra a kérdésre, hogy mi ihlette disztópia írására, az a válasz, hogy kinézett az ablakon. Ír arról is, mennyire idegesítő látni, hogy a távozásra szavazók mennyire nem voltak tisztában tetteik következményeivel, és kifejti reményét, hogy ez még nincs kőbe vésve. 





Neil Gaiman Amerikában élő angol író sok szerencsét kívánt az Egyesült Királyság lakóinak, szerinte sajnos szükségük lesz rá. 



Philip Pullman egy hasonlattal fejezte ki a fentiekhez nagyon hasonló érzéseit: "Fájt a fejünk, úgyhogy lelőttük a lábunkat. Most nem tudunk járni, és a fejünk még mindig fáj."


Jojo Moyes úgy érzi, valaki más országában ébredt. Felvetette a kérdést, hogy nem kaphatnák-e meg inkább Obamát vezetőjüknek, úgyis hamarosan lejár az elnöksége.



Alexandra Bracken nem érti, hogy történhetett mindez, és aggodalmát fejezte ki minden brit iránt, és a legjobbakat kívánta nekik.


Cora Carmack sem számított az eredményre, sajnálja minden Egyesült Királyságbéli barátját, akiknek sok nehézséggel kell majd szembenézniük.



Rick Riordan sem örült a döntésnek. A következőt írta: "A Világ a Feje Tetejére Állt. Nem feltétlenül ezt a dalt akartam dúdolni ma reggel."


Jay Kristoff a következőt írta: "Ha nem hitted, hogy a gyűlölet és a xenofóbia elérheti, hogy egy nemzet elvágja a saját torkát, íme." És kifejezte annak fontosságát is, hogy az amerikaiak szavazzanak novemberben, mert a tétlenség ehhez vezethet. 


Sabaa Tahir is pont ugyanerre ragadta meg az alkalmat a szavazás kapcsán, miután kifejezte szomorúságát két rövid tweetben, amik a sokk érzését bizonyítják. 


Sarah MacLean már azt is lehetségesnek tartja, hogy a világ a feje tetejére állt:


Victoria Aveyard sem túl optimista, szerinte ez visszaviszi Britanniát a 11. századba.


Tahereh Mafi röviden, tömören foglalta össze a véleményét: WTF.


Marie Lunak már elege van 2016-ból:



Ransom Riggs maga nem tweetelt, viszont megosztotta valaki másét, mely szerint: "Olyan világban nőttem fel, ahol a falak leomlottak. Nem gondoltam, hogy láthatom, ahogy újra felhúzzák őket."


John Green "csak" egy gazdasági tényt osztott meg: 1921 egy óta nem zuhant ekkorát az Egyesült Királyság gazdasága 5 óra alatt.


Holly Black szintén a retweetelésre szavazott. Az egyik megosztása szerint "Minden szétesik, és még reményünk sincs rá, hogy új élet vár a mi világunkon kívüli kolóniákon." A másik egy kicsit viccesebb a dráma közepén, arra várnak, hogy a királynő egy velociraptoron lovagoljon elő a Buckingham Palotából, hogy vétóbélyeget nyomjon erre az egészre.



Ha esetleg láttok még olyan szerzőt, aki nyilatkozott az eseményekről, írjátok meg!

Nincsenek megjegyzések