Stephanie Garber: Caraval {Értékelés + Nyereményjáték}

Stephanie Garber: Caraval

A blogturnéról




A Libri Kiadó az Insomnia könyvek sorozatában jelentette meg Stephanie Garber: Caraval című regényét, mely óriási siker világszerte. Népszerűségét az is bizonyítja, hogy két kategóriában is döntős lett a Goodreads Choice Awards 2017-es szavazásán: A legjobb debütáló szerző és A legjobb young adult fantasy és sci-fi könyvek versenyében.  Kövesd végig a három állomásos blogturnét, ha a játék során minden kérdése jó választ adsz, megnyerheted a három nyereménykönyv egyikét a kiadó felajánlásában. 


Kiadó: Libri
Oldalszám: 470
Fordító: Falcsik Mari
ISBN: 9789633107775
Sorozat: Caraval 1.
Kezelhető-e standalone-ként? so-so
Nézőpont: E/1
Függővég: so-so
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (3,96)
Megrendelési link
Scarlett ​Dragna eddig még egyetlen napot sem töltött távol attól a kicsi szigettől, ahol ő
és a húga, Tella, hatalmaskodó, kegyetlen apjuk keze alatt felnövekedtek. A történet azzal indul, hogy az apa házasságra kényszerítené Scarlettet, ami egyszeriben véget vetne a lány hosszú évek óta tartó álmodozásának a messzi szigeten zajló Caravalról, a földkerekség legvarázslatosabb előadásáról, amelynek közönsége szintén a játék résztvevőjévé válhat.
Azonban épp ebben az évben végül megérkezik a várva várt meghívó, amiről Scarlett annyit álmodozott. Tella elhatározza, hogy elmegy a Caravalra, és egy titokzatos matrózzal elraboltatja Scarlettet is. Csakhogy amint odaérnek, kiderül, hogy Tella eltűnt: az ő elrablója a Caraval ördögien mesteri szervezője, Legend. Scarlett hamarosan megérti, hogy a húga az idei Caraval kulcsfigurája, az egész játék körülötte forog: az lesz a győztes, aki Tellát megtalálja.
Scarlett többször is végighallgatja a figyelmeztetést: bármi is történjék a Caraval során, az mind csak a fantasztikusan kidolgozott előadás része, de ő, szegény, még be se lépett, máris bábuként kezd lépkedni a mágia és a szívfájdító szerelem sakktábláján. Hanem akármi is a Caraval, valóság vagy sem, neki mindenképp meg kell találnia a húgát, mielőtt véget érne a játék utolsó, ötödik éjszakája, máskülönben a beinduló veszélyes dominóhatásra Tella örökre eltűnik a világból.
Isten hozott, légy üdvözölve a Caravalban! De légy óvatos, nehogy túl messzire röpítsen a képzeleted!

Az első mondat:


"Hét évbe telt, mire végre sikerült a megfelelő levelet küldenie."

Véleményem


Bevallom őszintén, mire a magyar megjelenés kiderült, már kb. milliószor beleszaladtam ebbe a könyvbe. Állandóan felbukkant a külföldi blogokon, mindenki a csodájára járt a borítójának, díjakat nyert el, és úgy összességében, nagyon sok jót hallottam róla.

Ilyenkor nagyon nehéz, hogy a hype ne ragadja magával az embert. Mert a hype szuper dolog, de néha túl magasra teszi a lécet a könyveknek, és egy alapjáraton szuper könyvből is lehet csalódásérzet, ha nem ANNYIRA jó, mint amennyire az ember várta. Nem nehéz csodát várni, és amikor csak egy nagyon jót kapunk... Nos, biztosan éreztétek már ezt.

Szerencsére a Caraval esetében bennem volt egy nagyon erős gát, ami ellensúlyozta az óriási hype-ot: a cirkusz. Félre ne értsetek, semmi gondom nincs a cirkusz világával, egyszerűen csak eddig egy cirkuszos sztori sem lett örök kedvencem. A cirkusz világa valóban varázslatos, rengeteg lehetőség rejlik benne, amit az írók szépen, sorban ki is használnak - nem véletlenül lett ez mostanában ilyen divatos téma. Ezzel együtt a varázslatos mellett a cirkusz furcsa is, hátborzongató hely. Talán ez az oka, hogy ilyen vegyesek az érzéseim velük kapcsolatban.



Aztán olvasás közben kiderült, hogy a cirkusz ebben az esetben inkább csak ihletője a történetnek és a világnak. Nem bohócokat kapunk meg artistákat. Hangulatában persze nagyon hajaz erre a világra a könyv, a furcsaságokkal, a varázslatos dolgokkal és átverésekkel, illúzióból és furcsa alakokból van itt bőven - meg cilinderekből is. Viszont nem valamiféle előadás és nem is a cirkusz világa kerül a középpontba, hanem a Játék.

Adott nekünk Caraval, egy cirkuszhoz sok szempontból hasonlatos világ. Még egy játékmesterünk is van, aki a roppant kreatív Legend nevet viseli. Legend irányítja a dolgokat, mindent ő felügyel - a távolból, mert hogy ő maga sokáig nem bukkan fel. Itt kell megjegyeznem, hogy talán ezt a részét szerettem legjobban a könyvnek. Legend csupa rejtély, csupa misztikus, eközben valahogy nem lehet eldönteni, hogy jó vagy rossz, vagy most akkor mi is történik. Mégis, az olvasó - vagy legalábbis én - hajlik arra, hogy ő a történet főgonosza. Annak pedig tényleg nagyszerű. Talán pont attól válik olyan hátborzongatóvá és misztikussá, hogy nem látjuk.Nem tudunk hozzá arcot társítani, inkább csak olyan attribútumai vannak, mint a görög isteneknek. Én a magam részéről nagyon szeretem az ilyen jellegű gonoszokat, akiket nem, vagy csak részben látunk - például ezért (is) hátborzongató szerintem Szauron szeme.

Na de vissza a világra, ha már ilyen jól szétcincáltam Legendet! Adott nekünk egy néhány napig tartó játék. A játékban elvileg minden csak játék, nem valóságos. A probléma az, hogy nagyon nehéz szétválasztani, mi valóságos és mi nem. Kik színészek és kik nem. Mit szabad és mit nem. Mi átverés és mi nem? Ki van veled és ki ellened? Bárki és bármi lehet beépített és illúzió. A feladat teljesítéséért viszont óriási jutalom jár: aki először eléri a célt, annak teljesül egy kívánsága.

Főszereplőnk, Scarlett nagyanyja meséi óta vágyik, hogy a saját szemével is láthassa a Caravalt, jó sok levéllel is bombázza Legendet, egészen fiatal kora óta. Ezeken a leveleken keresztül követhetjük végig kicsit, hogyan nő fel Scarlett, és érkezünk el a máig. Ahol Scarlettet és a testvérét állandó terrorban tartja az apjuk, és esélyük sincs menekülni, akkora hatalma van a szigetükön. Scarlettnek azonban lehetősége nyílik, hogy jó életet teremtsen magának és a húgának, egy elrendezett házasságon keresztül. Ám mielőtt ez megtörténhetne, váratlanul meghívót kap a legközelebbi Caravalra, és lelkes húgának köszönhetően úgy alakul, hogy akarata ellenére a viadal középpontjába kerül.

Megkapjuk a YA regényekben egyre gyakoribbá váló klisét is: főhősnőnk azért küzd, hogy megmentse a húgát. Szerencsére ebben is volt csavar, a Caraval furcsa hangulata és fordulatai ezt is meghatározták, így annyira nem volt csalódást keltő, hogy már megint a tesót igyekszünk megmenteni. Bár az is igaz, hogy be kell vallanom, a húgtól egészen konkrétan a falra másztam, viszonylag keveset tett azért a szerző, hogy teljes szívemmel szurkolhassak a megmeneküléséért.

Kapunk természetesen egy szerelmi szálat is, ám ez sem nevezhető átlagosnak. Ugyanis a srácról, akihez Scarlett mind közelebb kerül, nagyon sok mindent nem tudunk - azt viszont igen, hogy titkol dolgokat. Ki a fene ő? És mi köze a Caravalhoz meg a többi játékoshoz? Honnan tud ennyi mindent? És hová tűnik el időnként?

Azzal, hogy ez a srác és Legend is ennyire rejtélyes figurák, ráadásul fogalmunk sincs, hogy ki Scarlett vőlegénye, rögtön három olyan alakot kapunk, aki kvázi bárki lehet Scarlett környezetében. Ez pedig végig fenntartja a feszültséget, még azt is ki merem jelenteni, hogy legalább annyira, mint maga a cselekmény.



Bár az is igaz, hogy ezt nagyon nehéz elválasztani a cselekménytől. A Caravalban minden összefügg mindennel, még akkor is, ha nem hihetsz semminek. (Tudom, tudom, de higgyétek el, ilyen az egész regény.) Kicsit talán még az Alíz Csodaországban hangulatához tudnám hasonlítani azt, amit kapunk, mert sosem tudjuk, minek hihetünk és minek nem, és milyen újabb és újabb őrületek kerítenek majd hatalmába minket.

Scarlett lépésről lépésre próbál végighaladni a cél felé vezető egyes meghatározott pontokon, de az a kifejezetten izgalmas, hogy még abban sem lehetünk biztosak, valóban teljesítette-e őket vagy csak azt hiszi, hogy igen. Egyik kábulatból a másikba esik, egyik véletlenből (?) a másikba, fordulat fordulatot követ, miközben igazán senkiben sem bízhat. És még az idő is ketyeg, ha vissza akar érni az esküvőjére. (Bár még az is nagy kérdés, tényleg akar-e.)

Ez a sztori kétségtelenül a cselekményre és a világra épít, a karakterek igazából nem túlságosan magukkal ragadóak. A magam részéről Scarlettet nem igazán tudtam megkedvelni, ő inkább csak sodródik az eseményekkel, valahogy minden sikerül neki, akkor is, ha fogalma sincs semmiről. És ha valami nem sikerül, akkor is véletlenül minden jól alakul. Erre persze részben kapunk magyarázatot, ettől viszont maga Scarlett nem lesz erősebb karakter. Mellette ott van az idegesítő húg, bár igaz, ami igaz, belőle keveset kapunk, és sokkal több is lehet még benne az alapján, ami a könyv vége felé történik. Ott van még a srác, aki érdekes ugyan, és meg is kedvelgettem, de igazán magával ragadni karakterként ő sem tud érzelmileg, mert inkább a feszültségkeltés a szerepe, nem az, hogy az ember igazán rajongjon érte. És ott van még a szélsőségesen agresszív apa, az örök rossz. Meg persze a kettyós nagymama, akiről állandóan hallunk, de isten se tudja megmagyarázni, miért nevelte bele az unokáiba, hogy ennyire rajongjanak a Caravalért, az előzményeket ismerve meg azt, hogy milyen veszélyes.

Ugyanez igaz az érzelmi szálakra is. Érdekesek, érdekesek, megvan a kötelező szurkolás, de sem a szerelmi szál nem volt elsöprő, sem a testvéri szeretetet, ami azért elég fontos a sztoriban. Elfogadtam őket, szurkoltam, de semmi sem mozgatott még érzelmileg rettentő mélyen.

De cserébe a világ nagyon érdekes, és igazából a cselekményre is maximum annyi lehet a panasz, hogy Scarlett leginkább sodródik az árral, kivéve talán a regény végét. Ezzel együtt mindig történik valami izgalmas, mindig jön valami váratlan, tényleg nem lehetett letenni a könyvet abban az értelemben, hogy folyamatosan kíváncsian tartott, mi a fene jöhet még.

És azt is alá kell írnom, hogy rettentően egyedi a könyvet, tényleg nem igazán tudnám azt mondani, hogy olvastam hasonló YA történetet. Inkább csak elemeiben igaz az, hogy már találkoztam vele, összességében tényleg nagyon egyedi. 

Abban a tekintetben is tetszik a sztori, hogy viszonylag kerek, mégsem teljesen lezárt, ugyanis az utolsó oldalon bedob a szerző valamit, ami amolyan "eldobom az agyam" csavar, és ami remekül gondoskodik arról, hogy mindenképp tovább akarjon olvasni az ember. De abban mér Tella, a húg lesz a főszereplő, ha minden igaz.

Még egy dologról muszáj szót ejtenem: a könyv elképesztően gyönyörű, nálunk is minden dicséretet megérdemel a kivitelezés. Kemény kötés, megmaradt az eredeti borító, aminek nagyon örülök, és belül is szépen designoltak az oldalak, a levelek. (Nézzétek meg a belelapozóban.) 

AJÁNLOM





Blogturné extra - Belelapozó



Nyereményjáték


A három állomáson egy-egy  jellemző részletről láthattok képet, melyek a könyvben is szerepelnek. A feladat nagyon egyszerű, nevezd meg, amit a képen látsz, és írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába!  A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre jelentkezni a megküldött e-mailre. Ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!



a Rafflecopter giveaway

A turné menetrendje


12.11 Kelly és Lupi olvas
12.14 Deszy könyvajánlója
12.17 Dreamworld
Stephanie Garber: Caraval {Értékelés + Nyereményjáték} Stephanie Garber: Caraval {Értékelés + Nyereményjáték} Reviewed by Deszy on 12/16/2017 Rating: 5

Nincsenek megjegyzések:

.

Üzemeltető: Blogger.