Jessica Day George: Üveg hercegnő {Értékelés + Nyereményjáték}
Jessica Day George: Üveg hercegnő
Ki szereti a jó kis mesefeldolgozásokat? Hát most itt egy újabb!
Az Éjféli bált már sokan ismerhetitek, és végre megérkezett a várva várt folytatás. Rose után Pipacs hercegnőé a főszerep, és egy furcsa párválasztó csereprogramé. Tartsatok velünk Ti is Bretonba, ahol újabb titkok és átkok várhatnak ránk.
És ha ügyesek vagytok, még a könyv egy példányát is megnyerhetitek!
a Rafflecopter giveaway
04/13 Sorok között
04/15 Olvasónapló
04/17 Deszy könyvajánlója - Borító
04/19 Dreamworld - Idézetek
04/21 CBooks
A blogturnéról
Az Éjféli bált már sokan ismerhetitek, és végre megérkezett a várva várt folytatás. Rose után Pipacs hercegnőé a főszerep, és egy furcsa párválasztó csereprogramé. Tartsatok velünk Ti is Bretonba, ahol újabb titkok és átkok várhatnak ránk.
És ha ügyesek vagytok, még a könyv egy példányát is megnyerhetitek!
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 280
Fordító: Robin Edina
ISBN: 9789634573791
Sorozat: Éjféli bál 2.
Kezelhető-e standalone-ként? Igen
Moly link
Goodreads link (4,05)
Megrendelési linkAz egyik átok… a másikhoz vezet.
Miután hosszú évekig átok kényszerítette, hogy minden éjszaka táncra perdüljön, Pipacs hercegnő esküvel megfogadta, hogy soha többé nem húz tánccipellőt a lábára. Éppen ezért csupán vonakodva vállalkozik arra, hogy részt vesz a királyi csereprogramban, amit édesapja a szomszédos országok uralkodóival együtt ötlött ki.
Először nem is tűnik olyan rossznak az élet a távoli Bretonban, főleg mivel felbukkan egy jóképű herceg, aki a barátságát kínálja… sőt talán még többet is. Ám egy Eleonora nevű szegény szolgálólány is megjelenik a színen, és szemet vet a hercegre. Vajon melyik lány fogja elnyerni a szívét? És vajon ki áll a káprázatos báliruhák és cipellők mögött, amikben a nincstelen Eleonora parádézik a bálokon? Csak Pipacs hercegnő lát át a mágián, ami a királyság összes többi lakóját bűvöletben tartja. Mivel egy átkot már sikerült legyőznie, ő a legmegfelelőbb arra, hogy egy másikkal is megbirkózzon.
Olvass bele a képre kattintva!
Véleményem
Vallomások következnek:
1. Már elég kevéssé emlékeztem az első részre, amikor ennek nekiálltam.
2. Nagyon lassan haladtam ezzel a könyvvel. Indokolatlanul lassan.
És akkor foglalkozzunk első könyvben ezzel a két ponttal!
Nos, amikor először neki akartam állni ennek a könyvnek, azt hittem, teljesen függetlenül az előzménykötettől és maximum a mesei alap fűzi őket össze. Nos, nem így van, hiszen az első részből az egyik kisebbik testvér most a főszereplő. Így tehát a világ ugyanaz és vannak szépen visszatérőink is, Pipacs, az egyik főszereplőnk mellett Galenék is feltűnnek futólag, emlegetni pedig rendszeresen emlegetik.
Nem mondom, hogy aki még nem olvasta az első részt, nem fogja érezni, hogy hivatkoznak dolgokra benne, de szerintem az első kötet ismerete nélkül is bőven olvasható ez - esetleg az Eltáncolt cipellők mese alapját nem árt ismerni.
Szóval amúgy a megtépázott emlékeim ellenére is tudtam olvasni a könyvet, az alapokat pedig amúgy az elhintett megjegyzésekkel szépen vissza is hozza.
A történet nem sokkal az első rész után folytatódik és maga az ötlet nagyon izgalmas: a királyságok, hogy fenntartsák a közöttük uralkodó törékeny békét (no meg a hiányzó fiú örököset hagyó űrt, az első rész átka miatt), kitalálják, hogy a gyerekeiket egymás udvarába küldik egy furcsa csereprogram keretében, hátha néhányan egymásba szeretnek. Tudjátok, kb. mint a Habsburgok.
Ezen a ponton még jogosan kérdezhetitek: na jó, a sztori kecsegtetően hangzik, de ez még nem hajaz igazán egy mesére sem. Most akkor ez a könyv mesefeldolgozás vagy csak egy új sztorival folytatja az első részt.
Talán senkit nem lep meg a cím alapján, hogy ez egy Hamupipőke feldolgozás, legalábbis sejthetjük ezt. De azért ne számítsatok olyan 100%-os találati arányt, mint a cipellős könyv esetében. Sok-sok új szál van, több fontos szereplő - ráadásul csavarként kapunk egy szerelmi háromszöget. Ez kevésbé izgi, viszont az, hogy sokáig nehezen eldönthető, vagy legalábbis nem teljesen egyértelmű, hogy melyik mesében járunk és egyáltalán ki lesz Hamupipőke, zseniális. Nem egy az egyben kapjuk meg az üvegcipellős sztorit, ahogyan már annyi helyen találkozhattunk vele, hanem tulajdonképpen a két szereplő együtt hozzák össze - de persze változtatások még így is vannak benne.
Persze nem fogom tagadni: nem véletlen, hogy lassan haladtam a könyvvel. Ez egy eléggé lassan haladó sztori, ahogy olvastam, közben eszembe jutott az első kötetes olvasási élményem is. Leköt, de azért túlzás lenne állítani, hogy letehetetlenül beránt.
Ráadásul bevallom, kicsit aggasztott a szerelmi háromszög is, ugyanis annyira a mesék szintjén mozog ez a könyv, hiába YA, hogy igazán nagy szikrát sehol nem éreztem a szereplők között. Ez persze egyrészt jó hír lehet, ugyanis ezt a kötetet simán oda lehet adni szerintem 11-12-13 éves lányoknak is. Másrészt viszont a többi YA könyvhöz képest a szerelmi szál elég... gyermeteg. Nem arra gondolok, hogy mit csinálnak vagy nem csinálnak - bár nyilván ez is benne van -, hanem arra, hogy az "udvarlási" szakaszt én simán betudtam egyszerű barátságnak.
Ellával (vagy nevezzük bárhogy) kapcsolatban pedig elég ambivalens érzéseim voltak. Egyrészt nagyon sajnáltam, hiszen bőven van miért: magas rangú volt, cseléd lett belőle és most azokat kell szolgálnia, akikkel tulajdonképpen egyenrangú, és akik korábban a barátnői, vőlegényjelöltjei lehettek volna. Másrészt azért is szánalomra méltó, ahogyan ez a munka számára zajlik. Ezzel együtt sokszor kifejezetten rosszindulatúnak és hisztisnek találtam, egészen a könyv utolsó negyedéig, így pedig nem tudtam igazán rá voksolni.
Pipacs volt valószínűleg mindenki közül a legszimpatikusabb, a kicsit lázadó, okos lány. Viszont azért mai YA viszonylatban kiemelkedő hősnek sajnos őt sem tudtam nevezni.
És akkor ott a herceg, aki sajnos nálam beleesett a tipikus "hercegbetegségbe", ami a mesékben is visszatérő. Jóképű, gazdag, udvarias... de igazából alig valamicskét tudunk arról, milyen ember. Ez pedig azért nagyon sajnálatos.
Összességében nem volt ez egy rossz könyv, aki szereti a meséket, vágjon bele, érdekes folytatása egy mesének egy másik mesével úgy, hogy utóbbin csavar is egy jót, és nem egyértelmű Hamupipőke átirat. Ezzel együtt azért tökéletes olvasmány sem volt, sokkal inkább a fiatalabb olvasóknak szól, mint a tipikus YA fogyasztónak.
1. Már elég kevéssé emlékeztem az első részre, amikor ennek nekiálltam.
2. Nagyon lassan haladtam ezzel a könyvvel. Indokolatlanul lassan.
És akkor foglalkozzunk első könyvben ezzel a két ponttal!
Nos, amikor először neki akartam állni ennek a könyvnek, azt hittem, teljesen függetlenül az előzménykötettől és maximum a mesei alap fűzi őket össze. Nos, nem így van, hiszen az első részből az egyik kisebbik testvér most a főszereplő. Így tehát a világ ugyanaz és vannak szépen visszatérőink is, Pipacs, az egyik főszereplőnk mellett Galenék is feltűnnek futólag, emlegetni pedig rendszeresen emlegetik.
Nem mondom, hogy aki még nem olvasta az első részt, nem fogja érezni, hogy hivatkoznak dolgokra benne, de szerintem az első kötet ismerete nélkül is bőven olvasható ez - esetleg az Eltáncolt cipellők mese alapját nem árt ismerni.
Szóval amúgy a megtépázott emlékeim ellenére is tudtam olvasni a könyvet, az alapokat pedig amúgy az elhintett megjegyzésekkel szépen vissza is hozza.
A történet nem sokkal az első rész után folytatódik és maga az ötlet nagyon izgalmas: a királyságok, hogy fenntartsák a közöttük uralkodó törékeny békét (no meg a hiányzó fiú örököset hagyó űrt, az első rész átka miatt), kitalálják, hogy a gyerekeiket egymás udvarába küldik egy furcsa csereprogram keretében, hátha néhányan egymásba szeretnek. Tudjátok, kb. mint a Habsburgok.
Ezen a ponton még jogosan kérdezhetitek: na jó, a sztori kecsegtetően hangzik, de ez még nem hajaz igazán egy mesére sem. Most akkor ez a könyv mesefeldolgozás vagy csak egy új sztorival folytatja az első részt.
Talán senkit nem lep meg a cím alapján, hogy ez egy Hamupipőke feldolgozás, legalábbis sejthetjük ezt. De azért ne számítsatok olyan 100%-os találati arányt, mint a cipellős könyv esetében. Sok-sok új szál van, több fontos szereplő - ráadásul csavarként kapunk egy szerelmi háromszöget. Ez kevésbé izgi, viszont az, hogy sokáig nehezen eldönthető, vagy legalábbis nem teljesen egyértelmű, hogy melyik mesében járunk és egyáltalán ki lesz Hamupipőke, zseniális. Nem egy az egyben kapjuk meg az üvegcipellős sztorit, ahogyan már annyi helyen találkozhattunk vele, hanem tulajdonképpen a két szereplő együtt hozzák össze - de persze változtatások még így is vannak benne.
Persze nem fogom tagadni: nem véletlen, hogy lassan haladtam a könyvvel. Ez egy eléggé lassan haladó sztori, ahogy olvastam, közben eszembe jutott az első kötetes olvasási élményem is. Leköt, de azért túlzás lenne állítani, hogy letehetetlenül beránt.
Ráadásul bevallom, kicsit aggasztott a szerelmi háromszög is, ugyanis annyira a mesék szintjén mozog ez a könyv, hiába YA, hogy igazán nagy szikrát sehol nem éreztem a szereplők között. Ez persze egyrészt jó hír lehet, ugyanis ezt a kötetet simán oda lehet adni szerintem 11-12-13 éves lányoknak is. Másrészt viszont a többi YA könyvhöz képest a szerelmi szál elég... gyermeteg. Nem arra gondolok, hogy mit csinálnak vagy nem csinálnak - bár nyilván ez is benne van -, hanem arra, hogy az "udvarlási" szakaszt én simán betudtam egyszerű barátságnak.
Ellával (vagy nevezzük bárhogy) kapcsolatban pedig elég ambivalens érzéseim voltak. Egyrészt nagyon sajnáltam, hiszen bőven van miért: magas rangú volt, cseléd lett belőle és most azokat kell szolgálnia, akikkel tulajdonképpen egyenrangú, és akik korábban a barátnői, vőlegényjelöltjei lehettek volna. Másrészt azért is szánalomra méltó, ahogyan ez a munka számára zajlik. Ezzel együtt sokszor kifejezetten rosszindulatúnak és hisztisnek találtam, egészen a könyv utolsó negyedéig, így pedig nem tudtam igazán rá voksolni.
Pipacs volt valószínűleg mindenki közül a legszimpatikusabb, a kicsit lázadó, okos lány. Viszont azért mai YA viszonylatban kiemelkedő hősnek sajnos őt sem tudtam nevezni.
És akkor ott a herceg, aki sajnos nálam beleesett a tipikus "hercegbetegségbe", ami a mesékben is visszatérő. Jóképű, gazdag, udvarias... de igazából alig valamicskét tudunk arról, milyen ember. Ez pedig azért nagyon sajnálatos.
Összességében nem volt ez egy rossz könyv, aki szereti a meséket, vágjon bele, érdekes folytatása egy mesének egy másik mesével úgy, hogy utóbbin csavar is egy jót, és nem egyértelmű Hamupipőke átirat. Ezzel együtt azért tökéletes olvasmány sem volt, sokkal inkább a fiatalabb olvasóknak szól, mint a tipikus YA fogyasztónak.
AJÁNLOM
Nyereményjáték
Mostani játékunk nem lesz túl nehéz, de azért van benne egy kis csavar. Minden állomásunk megosztunk egy-egy idézetet olyan regényből, aminek az alapját legalább részben valamilyen mese adta. A megfejtésben NEM a könyv címét várjuk, hanem a meséét (vagy az egyik meséét), ami ihlette.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.
– … És közben arra gondoltál, mennyire szép vagyok?
Vágok egy grimaszt, ő pedig folytatja.
– Ó, nem érdekes. Persze hogy erre gondoltál. Mindenki egyetért abban, hogy én tökéletesen káprázatos vagyok.
– Meg szerény.
a Rafflecopter giveaway
A turné menetrendje
04/15 Olvasónapló
04/17 Deszy könyvajánlója - Borító
04/19 Dreamworld - Idézetek
04/21 CBooks
04/23 Deszy könyvajánlója
Nincsenek megjegyzések