Ma megjelent - Breaking the Rules

 

Ma végre megjelenik a legújabb Katie McGarry könyv, és ami még ennél is izgalmsabb: visszatérhetünk kicsit kedvenc szereplőinkhöz, Noah-hoz és Echóhoz. Én a magam részéről alig várom, hogy olvashassam, addig is hoztam egy kis megjelenés napi beharangozót, egy Noah szemszöges részlettel egyetemben! (A rossz hír, hogy ezt nem fordíthattam le, de azért hajrá az angolul tudóknak!)

 

Amazon ** Barnes & Noble ** Books-A-Million ** Kobo ** iBooks ** Google Play

Fülszöveg:

Egy nyári kirándulás mindent megváltoztat Katie McGarry felejthetetlen új meséjében.

Az újonnan elballagott Echo Emerson számára az, hogy elindulhat egy utazásra a pasijával, azt jelenti, hogy kicsit elszabadulhat és elfelejthet mindent, ami mássá teszi. Azt jelenti, hogy csodaszép dolgokat láthat, miközben próbálja eladni az alkotásait az útbeeső galériáknak. És legfőképp három teljes hónapot jelent kettesben Noah Hutchinsszal, a szexi, okos és lelkes sráccal, aki soha nem ítélkezett fölötte. Echo és Noah mindent megosztanak - kivéve azt az egy dolgot, amire Echo még nem áll készen. De amikor Echo állandó rémálmai visszatérnek, meg kell hoznia néhány nagyon nehéz döntést azzal kapcsolatban, hogy mire is vágyik valójában - és még Noah kutatása az utolsó még élő rokonai után is arra kényszeríti őket, hogy szembenézzenek néhány igazsággal életről, szerelemről és önmagukról. És most, egy héttel a főiskolai orientáció, a munka és a való élet előtt Echónak végleg el kell döntenie, hogy Noah több-e, mint a rosszfiús kaland, amitől mindenki óvta. És így egy nagyszerű utazás vége igazán komollyá válik.  

És ne felejtsd el az előző részeket sem:

PUSHING THE LIMITS

CROSSING THE LINE

DARE YOU TO

CRASH INTO YOU

TAKE ME ON

Az írónőről:

Katie McGarry a kemény rock és a fiúbandák korában volt tinédzser, és élete legjobb és legrosszabb részeként emlékszik erre az időszakra. Imádja a zenét, a boldog befejezéseket, a valóságshowkat és titokban a Kentucky Egyetem baseballcsapatának rajongója. Katie a szerzője a  PUSHING THE LIMITS, DARE YOU TO, CRASH INTO YOU, TAKE ME ON, BREAKING THE RULES, és NOWHERE BUT HERE könyveknek és ezenkívül jó pár e-novellának, mint a CROSSING THE LINE és a RED AT NIGHT. Első YA regénye, a PUSHING THE LIMITS döntős volt a 2012-es Goodreads Choice szavazáson YA Fiction kategóriában, jelölt volt az RT Magazine's 2012 Reviewer's Choice Awards versenyében a Young Adult Contemporary Novel kategóriában, kétszeres Rita döntős, és a 2013-as YALSA top tízes listájára is felkerült. A DARE YOU TO szintén döntős volt a Goodreads Choice szavazáson YA Fiction kategóriában és megnyerte az RT Magazine’s Reviewer’s Choice Best Book Award for Young Adult Contemporary fiction díját 2013-ban.

Website | Twitter @KatieMcGarry | Facebook | Goodreads | Pinterest | Tumbler | Instagram

Részlet a könyvből:

From Noah’s POV

“Did you fall into some paint, Echo?” Isaiah asks, changing the subject.

Echo’s shoulder slumps as she pivots toward the mirror. She groans as she touches her cheek and forehead that are more red and pink than skin. “Dang it. Why am I such a mess?”

“I think it’s sexy as hell,” I say.

“I think I’m going to barf,” Beth mocks my tone.

Death radiates from the look I send her way. Enough that it should melt her. “Ever sleep in a tent, Beth?”

Beth focuses on the screen while raising her middle finger in my direction.

“Screw it.” Echo turns away from the mirror. “I need a shower.”

I smile, Echo blushes, then I laugh. Damn me for inviting Isaiah and Beth to share our room.

“Anyhow.” An excited glint strikes Echo’s eyes. “Are you ready? I hope you like it. It’s sort of…for you. But it’s not done, okay? I mean, something like this would actually take a while to perfect, so I guess I’m saying—”

“Echo.”

“Yeah?”

“It’s all good.”

“Okay.” Her fingers drum nervously over the top of the canvas before she repeats, “Okay.”

“I’m assuming that’s not the constellation Aires?”

“No. I’ll have to start on that tomorrow.” With a deep inhale, Echo pulls out a chair from the table and rests the painting on the arms and leans it against the back so it will stay upright.

Air rushes out of my body, and I sink onto our bed. It’s the same damned shock as when she drew my parents this past spring. There’s awe and joy and this ache that hits deep in my gut. I bend forward and rest my joint hands on my knees and stare at the sight in front of me.

Fuck me, my eyes burn. I shut them, attempting to get my shit together. It’s a painting. Only a painting. I reopen them, and it’s the same disorientation as a right hook to the head. It’s more than a painting, and that’s the reason my throat swells.

Last night meant as much to me as it did to her and she painted it, capturing it in a way unique to Echo. She’s right, it’s not done. It’s a skeleton compared to her other work, but I see enough to know what she desires, what she plans to design. Up close all those colors would look like chaos, but when viewed as a whole it creates this beautiful picture. In the end, that’s the best way to describe me and Echo, our relationship. Our love.

The bed dips as Echo eases onto it, settles behind me and props her chin on my shoulder. Her signature scent that reminds me of walking into a bakery becomes an invisible blanket surrounding me. “What do you think?”

“It’s us,” I whisper, and knots form in my stomach. Echo always finds a way to blow my mind. She tenses behind me and I continue, “It’s where we spent last night.”

“It is.” Echo relaxes, and her fingers curl around my biceps. “Do you like it?”

Struggling for composure, I place my hand over hers and pause. “It’s…”

I’m not Echo. I don’t have words for what happens inside me. If I did, I’d fail at describing this. I shift to rest my forehead against hers. “I don’t deserve you.”

“That’s my statement,” she says so only I can hear. “I wish we were alone again.”

I press my lips to hers, slide my hand through her hair and watch as the curls bounce back into place. “Me, too.”