Claire Contreras: Üvegszív {Nyereményjáték}

Szurkoltam ezeknek a szerencsétleneknek...

Claire Contreras: Üvegszív

A blogturnéról

A WOW Kiadó elhozta Magyarországra Claire Contreras nagy sikerű Hearts sorozatának első részét, az Üvegszívet, melyet a Blogturné Klub hét bloggerén keresztül ismerhettek meg. Kövessétek a turné állomásait, hogy megismerjétek Elle és Oliver történetét szerelemről, második esélyekről és összetört szívekről. A blogturné részeként természetesen ezúttal sem marad el a játék, melyben egy Üvegszív ajándékcsomagot nyerhettek, benne a regénnyel, egy WOW Kiadó kitűzővel és egy könyvjelzővel.

Eredeti cím:
Kiadó: WOW
Oldalszám: 352
Fordító: Bótyik Bettina Zora
ISBN: ???
Sorozat: Hearts 1.
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (4,09)
Megrendelési link

Még hányszor fogja összetörni a szívem? Még hányszor kell újra megragasztanom?
A bátyám legjobb barátja. Együtt nőttünk fel.
Fiatal lányként ő tanította meg, milyen, ha megérintenek és úgy istenigazából megcsókolnak. Később azt is ő mutatta meg, mennyire fáj, ha elveszítünk valakit, aki közel áll hozzánk. Csak arra nem készített fel, hogyan birkózzak meg a kínnal, miután összetörte a szívem.
És most újra eljött értem, úgy néz rám, mintha fel akarna falni. Szinte minden ellenünk szól, és csak egy dolog mellettünk. A szerelem.
Felkavar. Elringat. Megtanít harcolni az érzésért, amiért érdemes.

Az első mondat:

"Az első fiú, akibe beleszerettem, folyton királyokról és királynőkről, háborúról és békéről szóló történetekkel etetett."

Véleményem

Szomszéd srácos és második esélyes sztori egyben. Na jó, szó szerint nem voltak szomszédok a főszereplők, de gyakorlatilag együtt nőttek fel, és igazi tiniszerelem volt az övék - annak minden drámájával együtt.

Ezzel a tudással indulunk neki az Üvegszívnek. Adott nekünk Elle, aki éppen kifelé jön a gyászból, amit vőlegénye elveszítése miatt érez. Szerette a férfit, igazi támasza és mentora volt egyben. Az idősebb férfi volt, aki biztosat tudott nyújtani, aki mellett nem kellett félnie, akire bármikor számíthatott, és legyünk őszinték! Aki sokszor helyette is döntött, észrevétlenül irányította. Ő volt a nyugalom és a biztonság szigete, amire Elle-nek szüksége is volt... Oliver miatt.

Oliver és Elle kapcsolata egészen régre nyúlik vissza, a srác ugyanis Elle bátyjának legjobb barátja. És sokáig csak ennyi is volt, aztán egy átbeszélgetett éjszaka mindent megváltoztatott. Egyértelmű a sztori legelejétől, hogy Oliver és Elle között csak úgy pattognak a szikrák, de érezni azt is, hogy pont a mögöttük álló évek és közös élmények miatt sokkal több van köztük szexuális feszültségnél. A kapcsolatuk nagyon is mély, csak hát szegénykéim elég bénák.

Itt jön be a tiltott szerelem szál a történetbe: Oliver ugyanis végtelenül hűséges a barátaihoz, és Elle a legjobb barát kishúgaként tabu. Ezzel pedig jól el is intézik mindkettejük életét pár évre, és borítékolnak maguknak nem kevés szívfájdalmat és szenvedést. Mert hát legyünk őszinték: ez a legjobb barát dolog kicsit bullshit. Értem én, megy ez néhány hétig, megy ez addig, amíg Elle nagykorú nem lesz. De bármennyire imádtam is Olivert (gyors zárójeles megjegyzés: odavagyok a hajáért :D), nem tudtam nem arra gondolni, hogy legyen már férfi, és nyögje már ki, mit akar. Most komolyan: annyi kellett volna, hogy a sarkára álljon, és el merje mondani a barátjának is, hogy mit akar.

Aztán persze az élet extrán közbeszólt: jött az egyetem, Elle-nek az új pasi, aki komolyabb lett, mint Oliver szerette volna.

Tekintve, hogy ezek ketten érezhetően egymásnak voltak teremtve, a visszaemlékezések kifejezetten fájdalmasok voltak néhol. Főleg Oliver szemszögében egy bizonyos részlet - nem fogom elspoilerezni. De jaj.

Viszont itt a második esély, és bármennyire haragudtam is Oliverre, és megértettem Elle félelmeit, jó pár évvel érettebbek és tapasztaltabbak mindketten. Ez főleg Oliveren érződik. Imádtam a komoly és felelősségteljes doktor urat, a legjobb jelenetek szerintem azok voltak, amikor Elle és Oliver a kórházban találkoztak. Ugyanis itt lehetett érezni, hogy mekkora szíve van a srácnak, még ha a magánéletében félelmetesen hülye is tud lenni.

És más okból is szerettem a kórházi részeket. Kifejezetten örömteli, hogy egy alapvetően szórakoztatási céllal íródott történetben ilyen szépen megjelent az önkéntesség - komolyan, olvasás közben kedvem támadt volna megrohamozni a városi kórházat, hogy szebbé varázsoljam a beteg gyerekeknek. (Más kérdés, hogy velem rosszul járnának, mert nem tudok festeni - de nagyon nem.)

Emellett tetszett az is, hogy mindkét szereplőnek megvan a maga élete. Főleg Elle művészetéből kaptunk sokat, nem véletlenül Üvegszív a történet címe. Persze érezni benne minden mögöttes szimbolikát, de nem csupán ezért a cím, az üvegszívek valóban meg is jelennek a történetben. Szerettem, ahogyan Elle a szíveiről beszélt, és hogy nem degradálódott le szimplán egy nővé, aki még mindig tinédzserkori szerelmi után áhítozik. Hajlandó persze esélyt adni, és érezni, mennyire akarja Olivert, és leginkább kettejüket együtt, mégis ki mer állni magáért, és éli a saját életét. Nem zárkózik be egy szobába, hanem építgeti a karrierjét és a jövőjét.

Ez különösen annak tükrében tetszik, hogy megtudhatjuk, Elle korábban mennyire alárendelte magát a kapcsolatukban vőlegénye elvárásainak. Kifejezetten érdekes kérdéseket vetett ez fel. Ennek ugyanis nem csak az volt a célja, hogy érezzük, Oliverrel mélyebb a kötődés, ez túlságos leegyszerűsítése lenne a szálnak. Sokkal inkább arról van szó, hogy kérdéseket vet fel a kapcsolatok terén. Nyilván amikor két ember együtt van (és most itt romantikus kapcsolatról van szó, ott a legerősebb ez, de bármilyen emberi kapcsolatra igaz ez), akkor bedobja magát a közösbe, és a két ember igazodik egymáshoz. Ez akaratlanul is azzal jár, hogy bizonyos dolgokról lemond, változtat. A kérdés viszont az, hogy hol van az a pont, ameddig ez még egészséges? Meddig lehet áldozni és lemondani? Hol kell meghúzni a határt? Mikor veszíti el magát útközben az ember?

Elle pontosan ezekkel a kérdésekkel néz szembe a két kapcsolat között, és szüksége van rá, hogy tisztázza magában őket, mielőtt beleveti magát egy újabba (vagyis mondhatni, régi-újba). Egyedülálló nőként meg kell találnia önmagát, hiszen így, hogy "felszabadult" a kapcsolat alól, nem kell senkihez igazodnia.

A két főszereplőn kívül azért persze van pár mellékszereplő is, akik asszisztálnak a sztoriban. Bármennyire haragudtam is rá, amiért nyilvánvalóan megnehezíti Elle és Oliver dolgát, azért be kell vallanom, imádtam Victor, a bátyót. Vicces volt, mindig mosolyt csalt az arcomra, a legnagyobb Oliver-Elle dráma közepén is. És különösen szerettem a mély barátságot, ami a srácok között kialakult, akár még többet is szívesen olvastam volna róla.

Összességében egy kicsit szenvedős, útkeresős, egymáshoz csiszolódós, második esélyes sztori az Üvegszív, szerethető szereplőkkel, elgondolkodtató kérdésekkel az életről, a második esélyekről, a kapcsolatokról. És azért itt-ott a dráma közepén a humornak is örülhetünk.

AJÁNLOM

Olvass bele a képre kattintva!

konyvmolykepzo.hu/reszlet/entangled.pdf?ap_id=Deszy

Blogturné extra - A külföldi borító

Íme, ez volt a könyv eredeti borítója. Nekem a magyar jobban tetszik, bár kétségtelenül ötletes ez a kisképes elrendelés a betűkkel. Nektek?

Nyereményjáték

Az Üvegszívben fontos szerephez jut Elle szenvedélye, a művészet. A turné során hét állomáson hét olyan könyvnek a borítójából találtok majd egy részletet, amelyben legalább egy szereplő művész, vagy valamilyen szerephez jut a regényben a képzőművészet. Ezeknek a könyveknek a címeit várjuk a Rafflecopter dobozban. A szerencsés nyertes egy Üvegszív regénnyel, egy kitűzővel és egy könyvjelzővel lesz gazdagabb. Jó játékot kívánunk!

Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére szállít, a nyertesek jelentkezését pedig az értesítéstől számított 72 órán belül várjuk, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk!