Rácz-Stefán Tibor: Túl szép {Nyereményjáték}

Szívet melengetően cuki volt

Rácz-Stefán Tibor: Túl szép

A blogturnéról

A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg Rácz-Stefán Tibor második regénye, a Túl szép! A Fogadj el! véresen komoly témái után a szerző kicsit könnyedebb vizekre evez, de természetesen főhősei ezúttal sem ússzák meg gondok nélkül. 

A Blogturné Klub bloggerei hat állomáson keresztül követik a túlsúlyos, de aranyszívű Márk és a jóképű, utat vesztett volt sportoló, Olivér kalandjait. 

Tarts velünk, és ha ügyesen úszol az akadályok között, a könyv egy példányát is megnyerheted!

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 384
ISBN: 9789633994139
Sorozat: -
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Megrendelési link

A túlsúlyos Márk mindennél jobban vágyik rá, hogy végre igazán szeressék. Mégis, azt hiszi, hogy a súlya miatt nincs joga a szerelemre. Elkeseredésében finomságokba fojtja bánatát.
Vajon a csupaszív srácra rátalálhat a nagy Ő?
Képes lesz elfogadni önmagát?
Olivér profi úszó, ám doppingbotrányba keveredik, eltiltják a versenyzéstől, és darabjaira hullik az élete. Azt sem tudja, mit hoz a holnap, a szerelemre gondolni sem mer.
Újjáépíthetjük a nulláról az életünket?
Rátalálhatunk az igazira akkor is, ha nem keressük?
A két fiú közös munkahelyen kezd el dolgozni. Előbb megismerik egymást, aztán a titkaik is felszínre bukkannak. De kialakulhat köztük több, mint barátság? Vagy csak a külső számít?
Van egy pont, amikor az ész a szív útjába áll…

Az első mondat:

"Még húsz percem van odaérni a diákszövetkezethez."

Véleményem

Viszonylag ritkán fordul elő, hogy elmondhassam: egy könyvet már kétszer is olvastam a megjelenése előtt. A Túl széppel viszont így jártam - egyszer még valamikor tavasszal olvastam (ha jól emlékszem), az még a nyers verzió volt (lehet irigykedni), most pedig már a kész, szerkesztett verziót olvashattam el a turné miatt hamarabb. 

Amikor magyar szerző könyvéről ír az ember, az mindig kicsit nehezebb, sokféle okból kifolyólag, amikbe most inkább nem mennék bele, talán majd egy külön bejegyzésben. Még izgalmasabb a helyzet, ha személyes ismerős az író - azt hiszem, ez mindkét felet extra módon idegessé teszi. Viszont örömmel jelentem: nagyon szerettem a Túl szépet, úgyhogy megnyugodva állapítottam meg, hogy nem kell szétcincálnom. 

Annak idején, amikor a Fogadj el!-t olvastam, még megjegyeztem, hogy érezhetően első könyv, és sok minden aprósággal nem voltam maradéktalanul elégedett. A Túl szépet a magam részéről sokkal jobban szerettem. Kétségtelen, hogy a téma sem olyan kemény, az a Fogadj el!-nél tipikusan nagy fába a fejszét volt, főleg első könyvnek. A Túl szép ezzel szemben egy cuki romantikus történet. 

Persze ahogy azt a szerzőtől már megszokhattuk, nem maradhatunk komoly témák nélkül egy romantikus sztoriban sem. Nem megyek bele mindegyikbe, mert némelyik meglehetősen spoileres lenne, mindenesetre az némelyik már az alapszituációból következik. 

A történetet váltott szemszögből ismerhetjük meg, mindkét főszereplő fejébe belebújhatunk kicsit. 

Márk túlsúlyos, anyagi gondokkal küzdő fiatal, aki azonban mindent megtesz érte, hogy a saját lábára állhasson. Nagyon érzékeny, egyben nagyon erős - nem fél küzdeni a céljaiért, keményen megdolgozik, hogy elérje őket. Kifejezetten szimpatikus szereplő, amolyan ölelgetnivaló, akit a legjobb barátodnak szeretnél. Épp ezért sokszor kifejezetten nehéz az ő szemével nézni a világot, amikor a világ félelmetesen gonosz vele. Nagyon fájdalmas, amikor a súlya miatt folyamatosan bántják, és kevesebbnek tartják, mintha ettől nem érne annyit. És amiért különösen fájdalmas: nézzen mindenki magába ezeknél a jeleneteknél, és mondja azt teljesen őszintén, hogy vele nem fordult elő még egyszer sem, hogy amikor egy túlsúlyos ember a Mekiben vásárolt mellette, megállapította, hogy talán nem kéne. Mi, emberek olyan könnyen ítélkezünk, miközben fogalmunk sincs, mi van a csomagolás mögött.

És ugyanígy fáj, amiért mindenért ennyire keményen kell küzdenie az életben - egyszerre tanul és dolgozik, és szinte minden perce pontosan be van osztva. 

Eközben Márk pont ezek miatt válik igazivá és imádnivalóvá. Nem egy álmodozó főhős, aki várja, hogy megmentsék, hanem kezébe veszi az ügyét. És csupaszív, a szeretteiért is megtenne bármit.

Vele szemben Olivér a másik véglet, főleg a sztori elején nem is érezhetnénk őket különbözőbbnek. Olivér, a korábbi sztársportoló, aki után bomlanak a csajok, olyan jóképű, hogy senki nem tud ellenállni neki. Akármerre jár, felismerik, és korábbi sikereire is emlékeznek. Elsőre egy tipikus - nos, elnézést a megfogalmazásért - nagyképű seggfej. Kihasznál másokat, kihasználja a vonzerejét, és képtelen talpra állni azután, hogy elkövette élete nagy hibáját, és doppingolt. A régi élete már a múlt, és ezen azóta sem sikerült túllendülnie, fogalma sincs, mit kezdjen az életével. Viszont minél többet tudunk meg a hibáiról és múltjáról, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nem csupán egy megközelíthetetlen jóképű szemétláda.

Ők ketten pedig szó szerint szembe kerülnek egymással: először versenyben, aztán pedig egy közös állásnak köszönhetően az íróasztal két oldalán. Egyértelműek a kettejük közti különbségek. De ahogy halad előre a történet, egyre szembetűnőbbek a hasonlóságok is. Ráadásul mintha a különbségeik is kiegészítenék egymást, olyan módon segítenek egymásnak, amire nem is számítottak.

Márknak a túlsúlya és a céljai jelentik a nehézséget, illetve egy komoly magánéleti probléma - persze Olivér mellett, hiszen hiába tetszik neki a srác, esélye se lehet valaki olyannál, mint a munkatársa. 

Olivérnek pedig azzal kell megküzdenie, hogy a világa a feje tetejére áll. Át kell értékelnie, mi a fontos a számára az életben, és mik a céljai: Visszatérhet a profi sporthoz? És ha igen, erre vágyik egyáltalán? Ezekkel pedig nagyon is könnyű azonosulni, még úgy is, ha az ember soha nem volt sportoló - ugyanis az útkeresés közös problémája mindenkinek, ennek a korosztálynak meg különösen.

Szóval Márk és Olivér külön-külön is nagyon szerethetőek, de együtt még inkább. Minden közös jelenetüket imádtam, már az elejétől kezdve, és öröm volt nézni, hogy alakul a kapcsolatuk fokozatosan egyre többé. Néha már konkrétan olvadoztam.

És látjátok? Hosszan írtam a komoly témákról a románc mögött, és csak ezen a ponton jutott eszembe, hogy az LMBT szálat nem is említettem - van néhány szívbemarkoló gondolat azzal kapcsolatban is, milyen ma melegnek lenni Magyarországon. De az LMBT vonal annyira természetes, hogy az ember ezektől az alkalmaktól eltekintve szinte el is felejti. Romantikus történet ez két fiatal egymásra találásáról - akik történetesen mindketten hímneműek. 

Viszont ezen a ponton úgy érzem, mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy legyen bármilyen cuki is a párosunk, azért Olivérnek vannak kifejezetten... nyers jelenetei, és abszolút nem vigyáz a szájára. Van itt alkalmi szex, kemény beszólogatások, meg nem alkalmi szex... Szóval ebben a tekintetben is tipikus new adult történet, ennek a figyelembevételével olvassa mindenki!

Márkon és Olivéren kívül kapunk jó néhány mellékszereplőt is. Dorinát, Márk lakótársát sajnos nem tudtam túlságosan megkedvelni, és a történet előrehaladtával egyre csak lejjebb zuhant a kedveltségi mutatója, viszont ott volt a másik legjobb barátja, Viki, aki sokkal szimpibb volt. Persze ő kevesebbet szerepelt, de igazából ezt meg is értem, hiszen Márk és Olivér kapcsolatán volt a fókusz. 

És még náluk is jobban megszerettem a pasi mellékszereplőnket, Olivér legjobb barátját, Botondot. Értsétek: hosszan könyörögtem a szerzőnek, hogy írja meg Botond sztoriját, mert hát... az kell nekünk. Botond igazi jó barát, kenterbe veri Márk mindkét barátját, magasan. Elfogadja Olivért mindennel együtt, a korábbi hibáival, a jelenbeli kicsapongásaival és minden döntésével együtt. Emellett elképesztően vicces is, minden jeleneten, amiben feltűnt, nagyon jól szórakoztam. 

Összességében nagyon szerettem a Túl szépet, elsőre is, másodszorra is, örülök, hogy olvashattam. És várom Botond regényét - remélem, eljut az illetékeshez a kívánságom. ;)

NAGYON AJÁNLOM

U.i.: Korábban már írtam róla, hogy valamikor régen Gyurta Dani rajongói oldalam is volt, szóval... ez a magyarázat a képekre, nem tudtam eltekinteni ettől olvasás közben sem. És elmondhatom: alapból imádtam az úszós ötletet.

Olvass bele a képre kattintva!

Blogturné extra - Borítóterveim

Annak idején, amikor először olvastam a Túl szépet, beszélgettünk róla, milyen borítót is tudnánk elképzelni a történethez. Persze már akkor biztos voltam benne, hogy úgyis lesz nálam sokkal kreatívabb ezen a fronton, azért jól elszórakoztam azzal a szabadidőmben, hogy "borítózgattam". Íme néhány terv, ami akkor született: 

 

Nyereményjáték

A könyv egyik főszereplője versenyszerűen úszott, és nem is volt rossz benne. Mostani játékunkban minden állomáson híres és sikeres úszókról találtok fotókat - magyar és külföldi úszókról egyaránt -, a Ti feladatotok pedig nagyon egyszerű: írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy hívják. 

Megéri játszani, hiszen három szerencsés megnyerheti a Túl szép egy-egy példányát.

Medencére fel!

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre szállít. A nyerteseket e-mailben is értesítjük, innentől számított 72 órán belül várjuk a jelentkezésüket, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. 

a Rafflecopter giveaway

A turné menetrendje

12.06. Deszy könyvajánlója
12.10. Letehetetlen
12.13. Zakkant olvas
12.16. CBooks
12.19. Kelly és Lupi olvas
12.22. Dreamworld