Menyhért Anna: Egy szabad nő - Erdős Renée regényes élete {Értékelés + Nyereményjáték}

Menyhért Anna: Egy szabad nő - Erdős Renée regényes élete

A blogturnéról




Erdős Renée a 20. század elején úgy írt a női lélekről, mint előtte senki a magyar költészetben. Életútjáról ugyan keveset tudunk, Menyhért Anna könyve jóvoltából azonban bepillantást nyerhetünk a költő, író regényes mindennapjainak kulisszái mögé is. Tartsatok a Blogturné Klub három bloggerével, és nyerjétek meg a General Press Kiadó által felajánlott nyereménykönyvek egyikét!


Kiadó: General Press
Oldalszám: 228
ISBN: 9789636438968
Sorozat: -
Kezelhető-e standalone-ként? Ige
Nézőpont: E/3
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Megrendelési link
„Öngyilkos lett korunk legnagyobb írója. Bródy Sándor…" – kiáltozza egy rikkancs 1905. július harmadikán Budapesten. Egy konflis suhan el mellette, benne egy nő megdöbbenve, rémülten hallgatja a hírt. Az író szeretője az, Erdős Renée. Csak nem ő, csak nem a szakításuk okozta a tragédiát?
Erdős Renée-t a Bródy Sándorhoz fűződő viharos szerelme mellett erotikus regényeiről ismeri az utókor. De ki is volt ő valójában? Egy győri zsidó lány, aki családját hátrahagyva Budapestre költözött, hogy megvalósítsa álmát, és színésznő legyen a fővárosban? Formabontó, modern költőnő, aki az írásnak él, és az első nő, aki meg is tud élni belőle? Ünnepelt szerző, aki először vetette papírra kendőzetlenül, mi a női vágy, és akiért tömegek rajonganak? Az élet királynője, akinek a lába előtt összetört szívek hevernek? Vagy egy magányos lélek, aki saját magát keresi, és egy olyan világban kell helytállnia, amely gyanakodva figyeli, ha egy nő többet, mást akar, mint amit a normák előírnak számára?
Menyhért Anna regényében megismerkedhetünk a huszadik század elejének legnépszerűbb írónőjével, szerelmeivel, vívódásaival, a boldogságért folytatott küzdelmével: egy érzékeny, szeretetre éhes asszonnyal – egy szabad nővel.

Az első mondat:


"A rikkancs kiáltozására több járókelő is felkapta a fejét."

Véleményem


Ez a könyv két dologgal kapcsolatban gondolkoztatott el igazán. 

Az egyik, hogy mennyire rosszul tanítják az irodalmat az iskolában. De tényleg. Van egy történelemtanár ismerősöm, tőle hallottam először azt a kifejezést, hogy "bulvártöri". Ő ugyanis a bulvártörit szereti igazán. Hogy ez mit is jelent? Ki kivel kavart, ki kivel volt jóban, vagy épp ki volt az ellensége, mit írogattak egymásnak, mik voltak a piszkos titkaik, mit szerettek, mit nem szerettek, mit csináltak a szabadidejükben, és még sorolhatnám. Tipikusan azok a témák, amikről le lehet ülni pletyizni egy jót. A magaskultúra művelői számára persze ezek háttérbe szorulnak, és nagy eséllyel le is nézik azokat, akik a hadi stratégiák vagy a politikai megmozdulások helyett inkább ezek iránt érdeklődnek. Pedig ha belegondolunk, a történelem nagy alakjai is csak emberek voltak, és akármilyen elvontan is gondolkozunk és tanulunk róluk most, bizony a saját ízlésviláguk és magánéletük igenis befolyásolhatta a történelem folyása szempontjából fontos döntéseiket is.

Amikor az Így szerettek őket olvastam, ugyanez járt a fejemben. Persze, itt-ott elkapunk egy-egy dolgot a "bulvárirodalomból", de jobbára csak annyit, amennyit muszáj, egyébként meg a komoly témákra koncentrálunk. És az Egy szabad nő újfent rávilágított arra, mennyivel érdekesebbek lehetnének az irodalomórák, ha ezekben merülnénk el inkább, a szárazabb önéletrajzi adatok helyett.

Amikor először bukkant fel az Egy szabad nőben, azaz Erdős Renée életében Molnár Ferenc és a többi ismert figura, mindig jót mosolyogtam. Mert bár fejben tudja az ember, hogy egy korban éltek, és ismerve az irodalmi életet, érintkeztek is egymással sokszor, mégis valahogy annyira idegenek elsőre ezek a jelenetek. Az irodalom órákon megszokjuk, hogy - egy-egy híresebb kivételtől eltekintve - a költők, írók elszeparálva működnek egymástól, és tényleg hajlamosak vagyunk olyanoknak látni őket, mint ahogy a suliban megkapjuk - különálló oldalak egy könyvben. Miközben ez nyilvánvalóan egy hamis kép. Együtt jártak szórakozni, együtt pletykáltak, együtt írtak, beajánlották egymást ide-oda, néha viszonyba keveredtek vagy épp féltékenyek voltak egymásra. Összefoglalva: ők is csak emberek voltak, és mindezeken felül kortársak és kollégák, a legkevésbé sem burokban éltek. 

Vajon miért marad ez ki az irodalomoktatásból? Miért nem kapunk Bródy betegágya mellett aggódó fiatal Kosztolányikat? Miért nem kapunk ugyanabba a nőbe szerelmes költőket? Miért marad ki mindez, amikor annyival élőbbé és megfoghatóbbá tenné nem csak az embereket, hanem az egész irodalmat is? 

Az Egy szabad nő pontosan ilyen. Nem tanítani akar - nincsenek tömény életrajzi adatok, bár azért hazudni se fogok, a körmömet sem rágtam le izgalmamban. Viszont bemutat egy érdekes életet, valaki olyan életét, aki a tudásunk perifériájára szorult, talán még nem is hallottunk róla, pedig olyanokkal járt össze rendszeresen (és sokszor befolyásolta őket), mint Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza és még sorolhatnám.


Egyébként in medias res kezdődik a történet - Erdős Renée és Bródy Sándor szeretők voltak, majd a nő szakított vele, és Bródy öngyilkosságot kísérelt meg. Mivel mindenki tisztelte, és mindenki Renée-t hibáztatta, pária lett belőle. A könyv elején ezt ismerhetjük meg, egy-egy Bródy jelenettel megfűszerezve, majd szépen elkezdjük elölről a történetet. Honnan jött Erdős Renée? Hogyan lett belőle költőnő? 

Ez is volt egyébként az, ami miatt kicsit hiányérzetem maradt, és ha negatívumot kellene mondanom a könyvről, az ez lenne. Elindultunk egy úton, ott maradtunk egy kérdőjellel - hogyan tovább? -, de a múltba ugrás miatt a könyv elején feldobott labda leütése elmaradt. Persze az utószó alapján érkezik a folytatás, és el is tudom fogadni, hogy egyetlen könyvben nem követjük végig a teljes életutat, de ha már elindultunk valahonnan, ha fel lett dobva a labda, örültem volna, ha le is zárjuk - legalább annyira, hogy ne érezzem - bármilyen őrülten hangzik is ez - függővégűnek azt, amit az elején elkezdünk, és amit a fülszöveg is ígér. 

Viszont a másik ígéretet bőségesen betartja, és ez a második dolog, ami elgondolkoztatott. Bár talán nem is ez a legjobb kifejezés, mert nem is egyszerűen elgondolkoztatott, hiszen ezek a kérdések nagyrészt amúgy is bennem voltak. A feminizmus, a női egyenjogúság, és az, hogyan nyomták el a nőket, és tekintették másodrendűnek a férfiak évszázadokig, vagy inkább ezredekig. Néhány korabeli részlet ezzel kapcsolatban kifejezetten vérnyomásemelgető volt. De a legrosszabb abba belegondolni, hogy eltelt több, mint száz év, és még mindig mekkora út vár ránk. Mert bizony még mindig... Elfogadott ugyan, ha egy nő dolgozik - na de miért nem szül már? Persze, dolgozzon, de még véletlenül se akarjon a munkájában kiteljesedni. Persze, dolgozik, mert kell, de azért csak nem kap annyi fizetést és csak rosszabb esélyekkel indul a munkaerőpiacon, ha vezető akar lenni. 
Persze sokkal jobban állunk, mint akkoriban, de sok szempontból megdöbbentő, hogy a mi modern, felvilágosult, szabad társadalmunk, mennyire nem tudja kezelni az egyenlőség kérdését ebben sem még mindig. 
Erdős Renée pedig egy erős nő volt, egy ennél is kevésbé elfogadó korban. De nem adta meg magát, és ez határozottan becsülendő, és olyan irány, amivel bárki azonosulhat ma is, és példának tekintheti - még ő sem volt tökéletes, sőt...

AJÁNLOM

U.i.: Gondolkoztatok már rajta, milyen kevés női költőről, íróról tanulunk irodalom órán? Szerintem egy kezemen meg tudnám számolni, és még csak ketté se kéne szednem a költő és az író kategóriákat.


Nyereményjáték


Erdős Renée regényes életrajzának kapcsán egy kis nőtörténeti nyomozásra invitálunk titeket! Minden állomáson rövid ismertetőt találtok egy-egy személyről, aki saját területének, hivatásának első női képviselője volt hazánkban. Feladatotok az, hogy a helyes megfejtést a rafflecopter megfelelő sorába írjátok. Nyomozásra fel!

Figyelem! A nyereményjátékon csak a mindhárom feladványt helyesen megfejtők vesznek részt. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben újrasorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Magyarország első női országgyűlési képviselője 1884-ben született Kassán. 1920-ban választották az országgyűlés képviselőjévé. Politikai pályája mellett szociális tevékenysége és feminista munkássága is jelentős.

a Rafflecopter giveaway
 

A turné menetrendje


06.02. - Szembetűnő
06.04. - Insane Life
06.06. - Deszy könyvajánlója

Rendeld meg a képre kattintva!