Lucy Keating: Dreamology ​– Álomgyár {Értékelés + Nyereményjáték}

Lucy Keating: Dreamology ​– Álomgyár

A blogturnéról




A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg hamarosan Lucy Keating: Dreamology - Álomgyár című regényét, melyben Alice és Max álombéli és valóságos életét ismerhetjük meg egy vérbeli sulis-romantikus történetben.   Kövesd végig az öt állomásos blogturnét, ha minden kérdése jó választ adsz, megnyerheted a három nyereménykönyv egyikét a kiadó felajánlásában.

Eredeti cím: Dreamology
Kiadó: Maxim
Oldalszám: 360
Fordító: Sóvágó Katalin
ISBN: 9789632617671
Sorozat: -
Nézőpont: E/1
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (3,77)
Megrendelési link
Alice, mióta csak az eszét tudja, Maxről álmodik. Minden nap, elalvás után bejárják a
világot, egzotikus helyekre utaznak, beszöknek a Louvre-be, vagy épp egy piramis tetején piknikeznek. És az ezernyi mesés kaland során egymásba szeretnek. De ez mind csak álom… Max ugyanis nem létezik. Legalábbis a lány ezt hiszi…
Alice édesapjával Bostonba költözik, és amikor belép új iskolájában az osztályba, Maxszel találja magát szemben. De a valóság más, mint Alice fantáziájában. A fiú kimért, és ráadásul van barátnője. És az ismerkedés korántsem olyan tökéletes, mint azt a lány remélte.
Amikor pedig kiderül, hogy Max álmai is régóta Alice-ről szólnak, a képzelet és a valóság egyre inkább kezd összemosódni. Úgy tűnik, véget kell vetniük a közös fantáziáknak, ezért mindent megtesznek, hogy kiderítsék a rejtélyes közös látomások okait.
De annak, aki álmában lesz szerelmes, elég-e valaha is a valóság?

Az első mondat:


"Egyszer csak ott állok a Metropolitan Múzeum nagycsarnokának kellős közepén, pontosan egy méternyire attól a ponttól, ahol a tizedik születésnapomon kidobtam a taccsot, rögtön az Egyiptom szárny előtt."

Véleményem


Nem tudtam, mire számítsak ettől a könyvtől, de azt kell mondanom, nagyon aranyos volt. Meg is lepődtem, hogy ilyen alacsony a Goodreads értékelése. Mert ugyan nem mondom, hogy életem olvasmánya volt, de kedves történet. Egy amolyan nem különösebben megrázó, nem különösebben kibontakoztatott, de kellemes perceket ígérő könyv. 

Azok számára külön érdekes lehet, akiket érdekel az álmok világa. Ugyanis szó szerint az álmok kelnek életre, és több helyen is előkerül a téma: Vajon miért álmodunk? Miért foglalkoztatják ennyire az álmok az embereket, amióta világ a világ? Hogy lehet, hogy még mindig ennyire feltérképezetlen terület? Létezhet valami nagyobb oka, hogy álmodunk? És akkor még a misztikumról nem is beszéltünk... 

Alice amióta az eszét tudja, egy sráccal álmodik, aki szó szerint és átvitt értelemben is álmai pasija. Kedves, vicces, gondoskodó, mindig ott van, amikor szüksége van rá és jobban ismeri bárkinél. Számtalan kalandot éltek át, ám mindez csak álom. Egészen addig, amíg édesanyja családjának régi házába nem költöznek, és rá nem jön, hogy Max, az álomsrác nagyon is valóságos. Csak éppen nem tudja, ki Alice?!

Kifejezetten érdekes az alapsztori, legalábbis engem rögtön beszippantott. Az a fajta sztori, amilyenről az ember tényleg álmodozik egy-egy olyan pillanatban, amikor el akar menekülni a hétköznapok szürkeségéből. Mi lenne, ha álmaim férfija valósággá válna? Hm... *sóhaj*

Ráadásul az álmok világát a magam részéről képtelen vagyok megunni. Tényleg annyi kérdést hoz magával, itt pedig egyszerre lehet elfogadni fantasyszálként és a tudomány feltérképezetlen területeként. Persze azt nem mondom, hogy tökéletesen volt megírva. Ugyanis kicsit a levegőben lógva hagy a könyv. A történet szempontjából végül valóban lényegtelen, hogyan is működik ez a közös álmodás dolog (ami egyébként egyáltalán nem új elképzelés), de azért ha már belemásztunk a kérdésbe, jó lett volna legalább részleges választ kapni. Sajnos ez elmaradt, így csak úgy... el kell fogadni, hogy létezik, valószínűleg van tudományos magyarázat rá, de nem tudjuk. Nyilván ez a része azért is alakult így, hogy ne legyen fantasy, és a valóságon alapuljon, még egy ilyen valószínűtlen szállal is. De pont ezért nehéz vele mit kezdeni. 



Még egy dologgal kapcsolatban maradt bennem hiányérzet, ez pedig Alice és az édesanyja kapcsolata. Végig úgy kezeli a regény, mint valamit, amivel foglalkozni fogunk, hiszen fontos. És foglalkozunk is, de olyan, mintha fel lett volna dobva a labda, de senki nem ütött bele, egyszerűen csak visszazuhant. Olyan, mintha nem lenne lezárva. Nem teljesen értem, miért lett ilyen részletesen kidolgozva a regény 80%-ában, hogy aztán a maradék 20-ban kiderüljön, hogy inkább csak a hősnőnk lelki épülése szempontjából fontos. Persze fontos, megértem, kell is, de ahhoz talán ennél kevésebb is elég lett volna belőle, és akkor nem érezném azt, hogy kifejtetlen maradt, hiszen nem is számítottam volna többre. 

Ettől eltekintve szerencsére a szereplők és ez a kedves álmodozós dolog kárpótolt. Nem sodort el, nem mozgatott meg igazán mély érzéseket bennem, de határozottan kellemes kikapcsolódás volt, még a lehetetlen szerelmi... négyszöggel(?) is. Apropó, imádtam Olivert, határozottan a kedvenc szereplőm volt, és még talán azt is ki merném jelenteni, hogy jobban szerettem a főszereplő srácnál. Ami nálam tényleg egy szint, mert ez elég ritkán fordul elő. Persze Maxet is szerettem a jó pillanataiban, viszont néha ez a két vasat a tűzbe dolog bekavart az álompasi képembe. Ketten együtt Alice-szel viszont ölelgetnivalóak voltak. (Érdekelne az az Oliver sztori is ám, Lucy Keating! Remélem, hallod.)

Szintén nagyon szerettem a tudós apát, jókat mosolyogtam a mindenfelé bedobott random tényeken, meg az apa furcsaságain, amik megmutatták, mennyire máshogy gondolkozik. Emellett nagyon szerettem a sok-sok valószínűtlen álmot, vissza-visszatérő témákat (hőlégballon és sült banán) meg sok zenei-művészeti utalást is.



Összességében szerintem cuki könyv volt, amolyan délutáni mosolygós-kuckózós, óriási érzelmi hullámhegyektől és hullámvölgyektől mentes kellemes olvasmány.

AJÁNLOM

Blogturné extra


A regényben két létező festmény is szóba kerül, a két főszereplő MET-béli álma miatt.

Az egyik Degas egyik balerinás festménye, a másik pedig James McNeill Whistler Noktürnje. Íme a két festmény, hogy olvasás közben jobban el tudjátok képzelni:





És még egy kis extra: így fest a konkrét helyszín a MET-ben, ami az álomban is szerepel:



Nyereményjáték


Mivel is foglalkozhatna jelenlegi játékunk, mint az álmokkal? Olyan filmekből emeltünk ki jellemző képeket, amelyekben fontos szerepet játszanak az álmok. Ismerjétek fel a filmeket és a címüket írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába!
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre jelentkezni a megküldött e-mailre. Ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!



a Rafflecopter giveaway

A turné menetrendje


10.15 Deszy könyvajánlója
10.17  Szembetűnő
10.19 Kelly és Lupi olvas
10.21 Sorok között
10.23 Dreamworld

3 megjegyzés

Írj megjegyzést
Flóra Fekete
AUTHOR
2016. október 15. 22:52 delete

De hát a Degas kép Párizsban van, a d'Orsay Múzeumban!

Reply
avatar
Flóra Fekete
AUTHOR
2016. október 15. 23:00 delete

Nem, összekevertem a The Ballet Class festménnyel (ha egyszer olyan egyformák)

Reply
avatar
Deszy
AUTHOR
2016. október 16. 9:01 delete

Van neki néhány :)

Reply
avatar

Rendeld meg a képre kattintva!