S. Jae-Jones: Alvilági ​dal {Értékelés + Nyereményjáték}

S. Jae-Jones: Alvilági ​dal

A blogturnéról

Nemrég jelent meg a Menő Könyveknél S. Jae-Jones Alvilági dal című regénye, amely egy különleges világban, különleges lények között játszódik. Kalandozz te is a Blogturné Klub hét bloggerével a Goblinkirály birodalmában, és természetesen a turné végén te is nyerhetsz egy példányt a könyvből.

Kiadó: Menő Könyvek
Oldalszám: 448
Fordító: Lázár Júlia
ISBN: 9789634034261
Sorozat: Alvilági dal 1.
Nézőpont: E/1
Függővég: so-so
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (3,61)
Megrendelési link

Sötét, romantikus és felejthetetlen könyv a Szépség és szörnyeteg felnőtté vált
rajongóinak.
Az év utolsó éjszakája. Beköszönt a tél, és a Goblinkirály kilovagol, hogy feleséget keressen magának…
Liesl a varázslatos és veszélyes Goblin királyról szóló legendákon nőtt fel, amelyek elragadták a lelkét, a szívét, és ihletet adtak, hogy zeneműveket komponáljon. Mára Liesl már tizennyolc éves, a családi fogadó körül segít, és a zene köré szőtt gyermekkori álmai és képzelgései semmivé lettek.
Ám amikor a Goblin király elrabolja a húgát, Liesl számára nincs más út, mint utána menni az Alvilágba, hogy megmentse. Megérkezve e különös, magával ragadó világba, amelyet egy rejtélyes férfi ural, hamarosan lehetetlennek látszó döntést kell hoznia. Az idő és az ősi törvények ellene dolgoznak, és Lieslnek meg kell tudnia, ki ő valójában, mielőtt a sorsa beteljesedne.
A zenével és varázslattal teli könyv egy olyan világba ragad magával, amit nem lehet könnyen elfelejteni.

Az első mondat:

"Élt egyszer egy kislány, aki az erdőben muzsikált egy kisfiúnak."

Véleményem

Azt hiszem, ebben a könyvben nekem hosszú távon a hangulata lesz a legmaradandóbb. Az ugyanis nagyon egyedi. 

Onnan indulunk, hogy a legtöbb YA könyvvel ellentétben ez nem angol nyelvterületen játszódik, hanem németen. Hosszú németes pályafutásom után én aztán elmondhatom, hogy nem vagyok a német nyelv nagy rajongója, ennek ellenére én kifejezetten élveztem, hogy ennyire eltérünk a megszokottól. Nem csak a helyszín volt német, de szóhasználatban is érezni lehetett, hogy bizony, ez a könyv minden ízében a német mondavilágból táplálkozik. 

Itt jön be a második fontos jellemvonás: a sztori alapja ugyanis a bizonyára sokak által ismert Erlkönig történet. Meg egy újabb dolog, ami sokkolt, amikor rájöttem. Ugyanis nyelvi előkészítős voltam németből, és fene se tudja, miért, az egyik német tanárunk úgy érezte, nagyon jó lesz nekünk, ha megtanulunk egy német memoritert. Úgyhogy mi bizony bevágtuk a teljes Erlkönig balladát, mert erre esett a választása. Még szerencse, hogy nem ittam, amikor a könyvben először került elő Erlkönig, ugyanis lehet, hogy félrenyeltem volna. 

Mindenesetre ez a monda bizony nagyon fontos a történet szempontjából, bizonyos értelemben mesésebbé is teszi az egész sztorit. Nagyon szorosan megmaradunk az eredeti mondánál, és rengeteg mesei elemet is használ a szerző. Így bár a főhőseink már felnőttek, elég nagy szerep jut az álmodozásnak, a gyerekkornak meg úgy alapból mindennek, ami eszébe jut az embernek a mesékről. 

A sztori egyébként hangulatában és történetvezetésében is sok szempontból emlékeztetett az egyik kedvenc gyerekkori élőszereplős mesémre, A fantasztikus labirintusra. (Igaz, az még mindig magasan verte nálam ezt a sztorit.) Gyökereiben viszont hasonló elemekkel találkozunk: adott a rejtélyes figura, a testvér elrablása és megmentése mint legfontosabb cél, a furcsa se veled-se nélküled viszony a kvázi főgonosz és a hősnő között, a furcsa lények, amik felbukkannak itt-ott, és fene se tudja, hogy segítenek vagy ártanak, a kiutak keresése próbák által... Szóval sok mindenben hasonlított számomra a kettő. 

És egyébként ebben is fontos szerepet kap a zene, csakúgy, mint abban a történetben. Sőt, itt még fontosabb is. A hősnőnk zeneszerző, a vérében és a lelkében van a zene, viszont az apja - aki maga is zenész - elnyomta benne ezt, mert ő csak egy lány... Kifejezetten érdekes volt ez az elem a történetben, kívülállóként csodáltam - viszont olyan emberként, aki nem zenész és kevéssé ért a zenéhez, nekem egy ponton már kicsit sokké is vált sajnos. Nem mint elvont dolog, amit szeret a hősnőnk - hanem a rengeteg konkrét beszélgetés, szóhasználat stb. miatt. 

De ha már szóba került Liesl... Bevallom, ő számomra nagyon nehezen megfogható volt. Leginkább a hangulatingadozásai akasztottak ki. Alapból lehetett volna egy nagyon erős és érdekes hősnő, de valahogy nekem eltűnt a sok hangulati elem közepette, és néha úgy éreztem, maga a szerző sem tudta eldönteni, mit is akar vele kezdeni. Ki Liesl? Egy álmodozó lány, aki keresi a visszautat önmagához? Vagy erős és határozott hősnő, aki szembeszáll bármivel és bárkivel? Önmagában a kettőnek nem feltétlenül kellene ellentmondania egymásnak, mégis úgy éreztem, ide-oda ugrálunk Liesl szerepei között, amitől olyan... semmilyen lett. Az egyik pillanatban gondoskodó nővér, aki bármit feláldozna, szinte tyúkanyóként a húgáért és az öccséért, a következőben féltékeny a testvéreire. Az egyik pillanatban híres zeneszerző akar lenni, akinek a dalait mindenki ismeri, a következőben kiakad, ha valaki megnézi a dalai kottáit. Valahogy bipoláris volt a szereplő, én meg nem nagyon tudtam igazán szurkolni neki. 

Erre tett rá egy lapáttal a szerelmi szál, ami az egyik legfontosabb szál a történetben, de szerény véleményem szerint sok szempontból az egyik leggyengébb is. Itt is azt éreztem, maga a szerző se tudta eldönteni, mit akar. Az, hogy a Goblinkirály figurája misztikus, és nem tudja eldönteni az ember, hogy jó vagy rossz, áldozat vagy végrehajtó, esetleg mindkettő - ez kifejezetten izgalmas volt... egy ideig. Egy ponton túl viszont már inkább teherré vált a nagy rejtélyessége, és a cselekedeteinél már nehezen tudtam mentséget találni rá. Eközben Liesl maga sem tudja eldönteni, vágyik-e a Goblinkirályra vagy nem - az egyik oldalon menekülne, a másik oldalon meg olyan tragikus hirtelenséggel lobban fel benne vágy, hogy egyszerűen nem tudtam hinni neki. És gond nélkül váltogat a kettő között. 

Emellett nem kis terhet rótt nálam a szerelmi szálra az, hogy gyakorlatilag egy bántalmazó-elnyomó viszony tökéletes leírása volt ez a regény. Lehetett volna ezt finomítani, hogy hitelesebbnek érezzem a Goblinkirály érzelmes pillanatait, és átérezzem ezt a furcsa kapcsolatot - de szerintem nem sikerült. 

Összességében nem volt rossz a könyv, leginkább a hangulata tetszett és az, hogy mennyire egyedi a téma- és a helyszínválasztása. De sajnos igazi kedvenc sem lett, leginkább a szereplők és a szerelmi szál miatt, ugyanis ezeken a területeken nekem valahogy nem lett kerek a sztori. 

EGYNEK ELMEGY/AJÁNLOM

Nyereményjáték

Mivel a regényben nagy szerepet játszik a zene, ezért híres zeneszerzők nevét kell kitalálnotok a mostani játékban néhány zeneművük címe alapján. Feladatotok, hogy beírjátok az adott zeneszerző teljes nevét a Rafflecopter megfelelő sorába.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Szöktetés a szerájból, A varázsfuvola, Figaro házassága, A pásztorkirály, Don Giovanni

a Rafflecopter giveaway

A turné menetrendje

02.10. - Kelly & Lupy olvas
02.11. - Deszy könyvajánlója
02.12. - Kristina blogja
02.13. - Szembetűnő
02.14. - Spirit Bliss
02.15. - Dreamworld
02.16. - Insane Life