Cover Reveal - Eszes Rita: Északról fúj a szél
Fülszöveg:
Ötszáz évvel ezelőtt egy férfi és egy nő, a medve és a lazac útjai elváltak egymástól. A medve az elbitorolt örökségért harcolt, míg a lazac átszelte az óceánt.Kai napjaink Japánjában még mindig őrizgeti az ainu őslakosok hagyatékát, miközben keresi a helyét a japán közösségben, amely idegenként kezeli. Úgy ragaszkodik a büszkeségéhez, akár a talpa alatt a földhöz. Amíg nem találkozik a lánnyal, aki újra álmodni tanítja őt.Manuela a gazdagok és kiváltságosok életét élhetné Brazíliában, ám a múltja tele van hazugságokkal és titkokkal. Az egyik titok végül Hokkaidó szigetére vezeti, és Manuela lassacskán rádöbben, hogy van, amiért megéri az árral szemben úszni. Különösen, ha az út végén olyasvalaki várja, akinek a szívdobbanásai között otthonra találhat.Két világ találkozik, mikor az ainu énekek és a brazil mesék összefolynak, és kiderül: a múlt mindenki számára rejt titkokat, a jelenben pedig küzdeni kell az álmokért.
Exkluzív idézetek
#1„És akármilyen jelentéktelenek is vagyunk, nekem abban a pillanatban ő a mindenség.”
#2„– Mindennap elénekellek, és remélni fogom, hogy ha majd egy jobb világot ígérhetek neked, hazahív a dalom! – mondta Harukor. – Várni fogok rád a földön, és ha lejár az időm, várni foglak az égben is.”
#3„Az ainuk népe soha nem írt le semmit, mégis mindenre emlékeztek. Esténként mindent elénekeltek a tűz meleget adó, jóságos istennőjének, és Harukor meg ő olyan történet voltak, amit nem lehetett elhallgatni. A medve és a lazac szerelme. Hogyan is érhetett volna jó véget?”
Nincsenek megjegyzések