Ez volt 2014... - Köszönöm!


Sziasztok!

Na, akkor következzen egy kis összefoglaló az idei évről!



Először az év számokban:

304 könyvet olvastam, nem számolva az újraolvasásokat, befejezetlen és félbehagyott könyveket
ebből 98-at angol nyelven olvastam,
23 pedig magyar szerző műve volt. 
Ez összesen kb. 90.000 oldal, ami azt jelenti, hogy
1,2 naponta elolvastam egy könyvet és
naponta átlagosan 246 oldalt olvastam, az év mind a 365 napjával számolva.
Idén két nyelven is elolvastam 10 könyvet. (Angolul és magyarul)
6 sorozatot zártam le a befejező résszel és
legalább 54 sorozatnak álltam neki. (Sorozatnak azt hívom, ami legalább 3 részes, aminek csak egy folytatása van, azt még nem.)
110 könyvvel blogturnéztam és összesen 113 turnéban vettem részt.


Az idén olvasott könyveim teljes listáját Moly.hu-n megtaláljátok, ITT. (Az újraolvasások kivételével, azokat nem vezetem.)

*reméli, mindent jól számolt*



És akkor egy kis lista az eseményekről, amelyeken ott voltam ebben az évben:


És akkor még néhány nagyon meghatározó élményről nem is beszéltem: segíthettem a háttérben egy kicsit a Bane krónikák borítóinak tervezésében, lektorálhattam a két Csontváros filmes könyvet, többször volt szerencsém írókkal, szerkesztőkkel, bloggerekkel kocsmázni és beszélgetni, ez mindig hatalmas élmény és hihetetlen kedves és érdekes embereket ismerhettem meg idén ezeknek (is) köszönhetően. Interjút készíthettem a világhálón keresztül számos külföldi íróval, több videót feliratoztam, mint eddig bármikor, számos regény borítóleleplezésében és megjelenési napi beharangozójában részt vettem, most már fent vagyok Ask.fm-en és Instragramon is és jelölő voltam a Magyar Könyvek Viadalán, ami miatt megdöbbentő módon még benne is volt a nevem az Alexandra ingyenes magazinjában. (Ez mondjuk Tibi érdeme.)
Zakály Viktóriának ezúton is nagyon szépen köszönöm a nyereményjátékot, illetve ez évről kicsit korábbról a Cor Leonis kiadónak a Levelek Skye szigetéről nyereményjátékot!
Illetve volt egy meglepő élményem a Prágából hazafelé tartó vonaton is, amit azt hiszem, még nem meséltem el nektek az interneten. A fülkénkbe beült egy szlovák srác, amolyan kopasz-kigyúrt-tetovált fickó, és röpke háromnegyed órát beszélgettünk a barátnőmmel vele angolul. Amikor megemlítettem, hogy érdekel a könyvkiadás és blogolok, kiderült, hogy az Amazonnál dolgozik és írt egy könyvet - angolul. És képzeljétek, kaptunk belőle egy példányt is!

Ó, és nehogy elfelejtsem a büszkeségeimet. Mémekre kerültem!



*nagyon reménykedik, hogy nem hagyott ki semmit*

Szóval ha az évet összességében nézzük, könyves szempontból elképesztő volt. A tavalyi évre írtam, hogy a könyvek és az olvasás éve volt számomra, pedig a tavalyi az idei évemnek a nyomába sem ér. Mintha akármerre mennék, könyv vagy könyves téma teremne, lépten-nyomon szembetalálom magam egy érdekes kötettel, a kívánságlistám egyre csak nő, pedig még soha nem olvastam annyit, mint amennyit idén. (Magas szintre fejlesztettem például a séta közben olvasást.)

Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek, aki kísérget engem a "könyves utamon"! Minden barátnak, kiadói munkatársnak, szerkesztőnek, fordítónak, írónak és bloggernek és természetesen minden olvasónak, aki méltónak tartja a blogomat az olvasásra! Illetve külön köszönöm minden Blogturné Klub tagnak! Félelmetes évet zártunk, de nem cserélném el egyetlen percét sem. Minden fárasztó nap végén képesek vagytok mosolyt csalni az arcomra, biztattok, amikor már a hátam közepén is disztópia van és amikor már azt hiszem, felrobban az agyam. Semmi sem bizonyítja jobban, hogy milyen jó csapat vagyunk, mint az idei év vége, szóval mondjon akárki akármit: Blogturné Klub, én így szeretlek!



Voltam idén csapatépítő tréningen, és bemutatkozás helyett az volt a feladatunk, hogy mondjunk néhány dolgot, amelyekre büszkék vagyunk az életünkben. Gondolkozás nélkül mertem azt mondani, hogy büszke vagyok arra, amit elértem a könyves világban, és ez egyedül nem ment volna. Nincs is jobb érzés annál, mint ha arra gondolok, hogy vagytok néhányan az éterben, akiknek szereztem pár kellemes percet a bejegyzéseimmel és akik elolvastatok egy-egy könyvet az ajánlásomra. És még mindig félelmetes, amikor valaki odajön hozzám egy könyves eseményen, mert megismer, vagy egy író automatikusan le tudja írni a nevem, mert tudja ki vagyok, vagy valaki megkeres e-mailben, mert ismeri a blogomat... Ezek a boldogságmorzsák segítenek, hogy a stresszesebb időszakokban is legyen minden nap valami, ami hajt előre és ami életben tartja a lelkesedésemet, akkor is, ha esetleg fáradt vagyok és nyűgös.

Szóval köszönöm! Legalább ilyen jó évet kívánok mindenkinek!

*poszt végi Oscar köszönőbeszéd vége, Deszy el*


*kézdörzsölgetés, jövő évi tervek szövögetése - on*

Rendeld meg a képre kattintva!