Breaking News

Ilyen volt: Lauren Kate dedikálás


Sziasztok!

Ez most nem olyan poszt lesz, amiben elmondom, miket árult Lauren Kate. Persze érinteni fogom, de részletes beszámolót ne várjatok! Hogy miért? Azért mert szerdán érkezik az interjú, amiből mindent - vagy legalábbis majdnem mindent - megtudhattok. 

Addig is pedig a dedikálásról mint élményről szeretnék mesélni kicsit. 

Tatabányai vagyok, szóval én már vasárnap reggel tűkön ültem, és nem is kellett sokat várnom, még délelőtt elindultam, hogy odaérjek időben. De ha őszinte akarok lenni, már az egész hetem Lauren Kate lázban telt. Azt már múlt héten is tudtam, hogy menni fogok a dedikálásra, ki nem hagytam volna. Minden könyves eseményt imádok, nem csak a programok miatt, hanem azért is, mert találkozhatok a bloggerekkel, Árnyvadászokkal, netes ismerősökkel. Most sem volt ez másként, úgyhogy már alapból ezért imádtam. De azért valljuk be őszintén! Nem minden nap fordul elő, hogy egy New York Times bestseller szerző Magyarországra érkezik, mert itt forgatják a könyvéből készülő filmet! Rettenetesen örültem ennek a dedikálásnak, kincsként fogom őrizgetni ezeket a könyveket is.

Szóval készültem a dedikálásra nagy erőkkel, de bevallom, egészen keddig csak az első részét olvastam a Fallen sorozatnak, azt is még régebben. Kedden este aztán beütött a hír: lehet, hogy lehetőségem lesz interjút készíteni az írónővel! Mindenki próbálja elképzelni, milyen érzés, amikor ilyen hírt kap. Hát persze, hogy az volt a válaszom, hogy nagyon szívesen benne vagyok! Rettenetesen örültem neki. Aztán a kezdeti sokk után jött a felismerés, hogy még csak az első részt ismerem, azt is régebben olvastam, úgyhogy hamar be kell szereznem és el kell olvasnom a folytatásokat is. 

Forrás (Fallen rajongói oldal)
Kedden este tehát elkezdtem újraolvasni az első részt, szerda délelőtt beszereztem a folytatásokat, péntek kora délután pedig már mögöttem volt a teljes sorozat, az egyik kiegészítő kötettel egyetemben. 

Közben Lupival és Fannival gőzerővel gyűjtöttük a kérdéseket, próbáltunk minél érdekesebb és informatívabb kérdésékkel előállni. Közben persze az is leülepedett bennem, hogy mindez angolul történik majd, szóval izgultam. Nagyon.

Jóval korábban érkeztem a helyszínre, mint a tömeg, eleinte Lupival ketten, majd amikor Fanni is
megérkezett, már hárman próbáltunk még egyszer mindent átbeszélni, hogy gördülékenyen menjen minden. Rettenetesen örülök, hogy velük készíthettem az interjút, nagyon élveztem és tényleg jó volt tudni, hogy ott vagyunk egymásnak. Az élményért köszönet nekik is és a Könyvmolyképző Kiadónak is, hogy lehetővé tették, hogy ez valóra váljon!

Így készült az interjú
Amikor végül befutott az írónő, a gyomrom már egy merő görcs volt, és az sem nyugtatott meg túlságosan, amikor kiderült, hogy az interjú a színpadon zajlik majd, a már dedikálásra érkező tömeg szeme előtt. Viszont amikor elkezdtük, minden másról megfeledkeztem! Tényleg nem láttam az egyre nagyobb rajongótábort mellettem, a külvilág csak egyszer-egyszer jutott eszembe, amikor Rami - akit felkértünk fotósnak - elvillantotta a vakut. 

Lauren Kate pedig elképesztően aranyos volt! Mosolygott, minden kérdésünkre hosszan és kedvesen válaszolt, és tényleg nagyon érdekes dolgokat árult el. Visszafogott volt és egyszerű, egy percig sem éreztük, hogy teher lenne számára az interjú. Nem zavarta a folyamatosan búgó kávégép sem, bár mi azért kicsit megijedtünk, hogy mennyit hallunk majd a felvételből. (Jelentem, jól hallatszik minden! :D)

A tömeg

Szóval elmondhatom, életem első élő interjúja, angolul, kávégépestül-tömegestül-gyomorgörcsöstül elképesztően jó élmény volt! Soha nem fogom elfelejteni, az biztos! 

Ezután visszavonultunk a kis asztalkánkhoz, még az interjú utóhatása alatt beszéltünk pár szót, aztán elkezdődött a hivatalos program. Lauren először mondott egy kis bevezetőt, aztán a rajongók kérdéseit várta. Először még mindenki kicsit meg volt szeppenve, aztán a végére csak összejött elég sok bátor jelentkező. A könyvekről, a forgatásról, a magyar megjelenésekről, a rajongókat minden érdekelte. Ott volt Godó Klára is, aki a második résztől fordította a sorozatot, ő is elárult néhány érdekességet. Például azt, hogy most éppen a 3,5. kötetet, a Fallen in Love-ot fordítja, ami Valentin-napi novellákat tartalmaz a szereplőkről. 

A Kérdezz-Felelek

Ezután kezdődhetett a dedikálás és persze sorban készültek a fotók is. Mi nyugodtan megvártuk, amíg elfogyott a sor, mert biztosak voltunk benne, hogy szeretnénk csoportképet is az írónővel. Addig pedig jót beszélgettünk. Miről másról? Könyvekről! Közben találkoztam még néhány ismerőssel, aminek külön örültem. (Már említettem az elején, hogy ezért is imádom ezeket az eseményeket!) Fanni remélhetőleg nem haragszik meg, ha elárulom, hogy ő tök aranyosan elővett a táskájából egy kis paksamétát, és innentől kezdve csak azt láttuk, hogy mint egy tanár néni, javítgat. Hogy mit? Hát persze, hogy a Pippa folytatását! Nem akartam nagyon zaklatni, a szemem mindenesetre felcsillant, mert nagyon várom már Mya megjelenését.

Aztán végül szép lassan elfogyott a tömeg, elkészülhettek azok a bizonyos fotók, Lauren aláírta nekünk a könyveinket, mi pedig széles vigyorral az arcunkon indulhattunk haza. 


Nem tudom, ki hogy van vele, de az ilyen események után nekem mindig kell egy kis idő, amíg feldolgozom a rengeteg emléket. Soha nem felejtem el, hogy milyen levél volt Lauren kávéjába rajzolva, amit az interjú alatt kortyolgatott, ahogy azt a fiút sem, aki selfie-t készített vele. Örök emlék marad, amikor ahogy Fay-jel és Ramival (aki nekem már csak Rami marad, bocsi! :D) álltunk a sorban, és próbáltuk eldönteni, melyikünk menjen oda először az írónőhöz. Vannak képek és emlékek, amelyek egyszerűen belém égtek, még ha csak apróságok is. És ez így van jól, hiszen ezeknek hála biztos lehetek benne, hogy megtörtént és nem csak álmodtam. 

Rami írt egy jó kis bejegyzést az eseményről, ITT elolvashatjátok.
És közben Lupi bejegyzése is megérkezett, ITT van. 

És ne felejtsétek el! Holnap érkezik a Borítók bűvöletében bejegyzés a Fallen sorozattal és a borítók tervezőjével, szerdán pedig az interjú!

Nincsenek megjegyzések