Breaking News

Rainbow Rowell: Fangirl {Nyereményjáték}

Olyan jó ötlet volt!

Rainbow Rowell: Fangirl

A blogturnéról



Idén ősszel is egy újabb Rainbow Rowell regényt, mégpedig a Fangirlt hozza el magyarul az olvasóknak a Scolar Kiadó.
2015. november 3-tól mindennap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok.
Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről,
de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!




Kapcsolódó bejegyzések:



Eredeti cím: Fangirl
Kiadó: Scolar
Oldalszám: 448
Fordító: Sóvágó Katalin
ISBN: 9789632445847
Sorozat: -
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (4,18)
Megrendelési link
Cath imádja Simon Snow-t.
Oké, Simon Snow-t mindenki imádja…
Ám Cath-nek az egész élete abból áll, hogy rajong – amihez nagyon ért. Cath és Wren, az ikrek kisiskolás korukban menekültek a Simon Snow-sorozathoz, miután az anyjuk elment.
Elolvasták a könyveket. Újraolvasták őket. Beköltöztek a Simon Snow-fórumokra, továbbírták Simon Snow történeteit, az összes premieren valamelyik szereplőnek öltöztek.
Cath nővére nagyjából kinőtt a rajongásból, de Cath nem bír. Nem is akar.
Most, hogy felvették őket a főiskolára, Wren megmondja Cath-nek, hogy nem akar egy szobában lakni vele. Cath kikerül a védelmi zónájából, ettől fogva egyedül kell megállnia a lábán. Lesz egy mogorva szobatársa, akinek a kedves fiúja örökké náluk lebzsel; egy regényíró professzora, aki szerint a fanfickel bealkonyult a civilizációnak; egy jóképű évfolyamtársa, aki csak a szavakról akar dumálni… és közben folyamatosan izgulhat lágyszívű, érzékeny apjáért, aki még sose volt igazán egyedül.
Tehát az a nagy kérdés: kibírja-e Cath úgy, hogy Wren nem fogja a kezét? Elég nagy már ahhoz, hogy a saját életét élje? Egyáltalán fel akar-e nőni, ha a felnőtté válás ára az, hogy le kell válnia Simonról?

Az első mondat:


"Egy fiú volt a szobájában."

Rendhagyó értékelés - TOP5 ok, amiért szerettem a Fangirlt!


1. A fanfiction világ

Ha megkérdezitek, mit szerettem a legjobban a Fangirlben, egyből rávágnám, hogy az ötletet! 
A fanficírókat előszeretettel nézik le azért, amit csinálnak. Sokan csak legyintenek, dilis rajongókként kezelik őket, pedig... 
Ha körbenézünk az irodalomban, rengeteg példát találni rá, amikor akár híres és elismert szerzők egymás műveit dolgozták fel, vagy legalábbis építettek más híres irodalmi alkotásokra. Ugyan senki nem hívja őket fanfictionöknek, pusztán azért, mert publikálhatóak ezek mind a fanfiction kategóriába esnek. Egy jó fanfiction önmagában is megállja a helyét.
Ráadásul aki már elmerült a fanfictionök világában, az tudja, hogy a fő cél a szórakozás. Egy picit tovább időzni azokkak a szereplőkkel, akiket szeretsz, abban a világban, amit szeretsz. Ki ne tette volna már fel magában kedvenc története kapcsán a kérdést, hogy "Mi lett volna, ha...?". Kinek nem jutott még eszébe, hogy vajon mi történt, miután véget ért a regény. Vajon hogyan kezelte Mr. Darcy idegesítő anyósát? Vajon talált valaha férjet Mary? És most még csak két kérdést tettem fel, egyetlen regény kapcsán. Mennyi lehetne még... 
Szóval örültem, hogy jött egy szerző, aki végre megmutatta, milyen is a fanfiction világ! Amikor öröm időt tölteni a szereplőkkel, amikor váratlanul olyan kincsekre bukkanhatsz, amiket talán még az eredetinél is jobban szeretsz. Ott a rajongás, a rengeteg szeretet, és az, hogy mindez pusztán az élvezet kedvéért, csak mert jó. Senki nem fizet érte, nincs benne semmilyen mögöttes szándék, egyszerűen csak a puszta szeretet eredménye. 
Na, nem akarom tovább ragozni, mindenesetre a Fangirl mindezt tökéletesen megmutatta. Így nem csak a főszereplő merül el egy olyan világban, amit szerethet, hanem maga az olvasó is - a fanfictionök világában.
Aki amúgy is szereti őket, annak azért érdekes és szórakoztató, aki meg nem, annak meg azért, mert megtudhatja, mi ez az egész.

2. Cath

Mint könyvmoly többször kaptam már kérdést azzal kapcsolatban, hogy szerintem melyik szereplőre hasonlítok a leginkább. Ilyenkor jobbára kínos hallgatás szokott lenni a válaszom, majd az, hogy bár nagyon sok szereplővel tudok azonosulni, senkinél sem éreztem zsigerből azt, hogy olyan, mint én.
Viszont Cath... Nem mondom, hogy egy az egyben olyan, mint én, mert ez nem lenne igaz. De ha választanom kellene mindenképp, ő lenne az egyik, akiben leginkább a magamra találtam.
Cath magába húzódó, tökéletesen jól érzi magát a laptopja és/vagy egy jó könyv társaságában. Fősulis, de nem igazán találja a helyét a bulik tengerében, számára más jelenti a szórakozást: az írás. Vezeti a fanfictionjét, olvasói vannak, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy ki ő - olvassák, de lehet, hogy másnap látják a folyosón, és elképzelésük sincs róla, hogy neki köszönhetik a történetet, amit imádnak. 
És mindezt egyszerűen imádtam! 
Annyira könnyű volt vele azonosulni! Nem tökéletes, vannak hibái - sokszor túlságosan is bezárkózik vagy éppen hamar felad valamit, de ettől igazán emberi. És mindezekkel együtt szimpatikus és szerethető, és annyira örülök, hogy végre olyan főszereplőről olvashattam, aki nem veszi a vállára az egész világ tartalmát. Úgyis lehet valaki jó főhősnő, ha nem lehet ráhúzni az "erős hősnő" címkét, aminek olyan sokszor örülünk nagyon. 

3. Levi

Levi az, aki végig képes volt mosolyt csalni az arcomra. Levi Cath szobatársának barátja vagy valami ilyesmi. Nehéz megmondani, hogy most járnak vagy csak barátok. Mindenesetre Levi végtelenül közvetlen mindenkivel, bárkit megnevettet, sugárzik belőle az optimizmus, minden porcikájában jókedv van. Belép egy helyiségbe, és rögtön kisüt a nap, és nem tudod, miért, de nevetni akarsz. Levi annyira tökéletes Cath mellé! Nem hagyja, hogy visszahúzódjon a burkába, hanem módszeresen egyre közelebb férkőzik hozzá. Mert levakarhatatlan, eltántoríthatatlan, vicces, segítőkész és egyszerűen csak... cuki. Nem izmos álompasi, hanem ő is olyan hihetően cuki. Az a fajta főszereplő srác, akiről könnyű romantikus álmokat szőni olvasás közben, és mégsem hihetetlen. Lehet, hogy elmegy az ember a főiskolára, és egyszer csak rátalál egy Levi. Mert ilyen srácok lehetnek. (Csak én nem találkoztam vele a fősulin. Hüpp.)

4. A nosztalgia

A fanfictionös témába már belemásztam az első pontnál, de muszáj még egy kicsit kitérnem Simon Snowra. Fanfiction világgal vagy anélkül a Simon Snow sztorik - amikből a fejezetek előtt mindig kapunk egy kicsit - felidézték nem is olyan régvolt Harry Potter napjaim. Természetesen nem lehetett leírni, hogy egy HP fanfictionről van itt szó tulajdonképpen, de aki olvasott Draco-Harry fanficeket, azok számára valószínűleg a párhuzamok teljesen egyértelműek. Itt-ott belenyúlt az írónő, hogy kellően egyedi legyen az eladásához, de egyértelmű, hogy mi ihlette meg. 
Ezt a könyvet olyan volt olvasni, mintha a kedvenc várakozós-rajongós időszakomba csöppentem volna vissza. Újra átéltem az utolsó rész megjelenését, újra vártam és újra gyászoltam a lezárást. 
Annyi érzelem töltött el az olvasása közben, hogy az biztosan örök emlék marad. Rainbow Rowell hatalmas piros pontokat érdemel, amiért képes volt felidézni ezeket az emlékeket újra. 



5. A fősulis élet

Cath minden ízében teljesen átlagos fősulis. Beköltözik a koleszba, és próbálja magáévá tenni az új életét, de ez nem könnyű - a biztos talajt rántják ki a talajt a lába alól, hiszen még az ikertestvére és a legjobb barátnője is eltávolodik tőle. Hirtelen minden bizonytalan és új, és valahogy alkalmazkodni kell. Na, ezzel meg az első egyetemi évemet juttatta eszembe, pedig én nem is voltam kollégista. 
Egy hétköznapi lány hétköznapi története ez, aki életének új szakaszát kezdte épp. Ezzel pedig bárki tud azonosulni - még ha ő maga nem is rajongó típus. Számtalan nehézséggel kell szembenéznie, amik szintén teljesen átlagosak. Nem közeledik a világvége, nem születnek epikus románcok, nem kell életet menteni, egyszerűen csak az élet teljesen hétköznapi problémáit kell túlélni. De az is milyen nehéz! És mennyire elég, hogy megtöltse egy könyv lapjait!

AJÁNLOM

Olvass bele a képre kattintva!


konyvmolykepzo.hu/reszlet/entangled.pdf?ap_id=Deszy




Nyereményjáték


Mostani játékukban duplán is teszteljük, mekkora rajongók vagytok! Minden állomáson találtok egy-egy idézetet. Először ki kell derítenetek, melyik fanfictionnek is beillő regényből származik a csöppnyi részlet. Majd pedig - és itt jön az igazi csavar - írjátok be a rafflecopter megfelelő sorába, hogy mi a címe, illetve ki a szerzője az ihletet adó műnek.
Például az “Öt gyereket felnevelni egy házban nindzsák nélkül! Ez hallatlan!” sor a Büszkeség és balítélet meg a zombik című kötetből származik, amelyet Jane Austen: Büszkeség és balítélet című klasszikusa ihletett. A megfejtés tehát: Jane Austen: Büszkeség és balítélet.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

"Georgianát már kislánykora óta arra ösztönözte természete, amit olvasmányai csak megerősítettek, nevezetesen, hogy másra sem vágyott, mint jót tenni másokkal. Szerencsétlenségére azonban úgy kellett felnőnie, hogy korabeli társai nemigen akadtak, őt magát pedig mindenféle kényelemmel elhalmoztak, így az önzetlenségre vajmi kevés lehetősége nyílt, és jó szándékú lendületét kénytelen volt a csodás tettek álmai közé száműzni ahelyett, hogy gyakorlati megvalósításukkal törődhetett volna."


A turné menetrendje


11.03. - Angelika blogja
11.05. - Tekla könyvei
11.11. - Zakkantolvas
11.13. - Deszy könyvajánlója
11.15. - Kelly & Lupi olvas
11.17. - CBooks
11.19. - Dreamworld

7 megjegyzés:

  1. Őszintén nem értem, hogyan osztályzod az olvasmányaidat. A szöveges értékelés alapján imádtad ezt a könyvet, mégsem nagyon ajánlom, csak ajánlom címkét kapott. Nem értem a különbséget, mert összehasonlítva az ajánlom és nagyon ajánlom kategóriába tartozó értékeléseidet, mindegyikért ugyanúgy lelkesedsz. Esetleg összefoglalhatnád, és feltehetnéd a blogodra, hogy mi alapján kapja egy-egy könyv ezt vagy azt a minősítést.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez a mostani egy rendhagyó értékelés volt, ahol azokat a dolgokat szedtem össze, amiket leginkább szerettem a könyvben. Van hagyományos értékelésem is róla, abból kiderül, hogy miért nem Nagyon ajánlom kategóriába került.
      A Kedvenc lett egy külön kategória - nem számítom bele a rendes értékelési kategóriáim közé úgy, mint a többit, ugyan is a kedvenc jelzőt nagyon kevés könyvnek adom meg - tényleg csak a kedvenceimnek.
      Így négy kategória marad: a nagyon ajánlom, az ajánlom, az egynek elmegy és a csak mazochistáknak. És szerintem ezek között érezhetően nem feltétlen óriási szakadékokat kell sejteni, mint ahogy általában egy fél csillagnyi-csillagnyi különbség között sem szokott általában egy világ lenni...
      Egyébként pedig nyilvánvalóan érzés alapján is zajlik az értékelés - lehet, hogy van egy könyv, amiben nem kötekedek bele ezer dologba, mert igazából nincs értelme, de mégsem ragadott annyira magával, mint egy másik. Nem hiszem, hogy ez különösebb magyarázatot igényelne...

      Törlés
    2. A hagyományos értékelést nem láttam, nem nyálaztam át az összes posztodat. De így utólag elolvastam, és tök fura, hogy teljesen más a két értékelés... Az egyikben egy rossz szót sem írsz, a másikban azért kiemeled a negatívumokat is. Ilyenkor eléggé kiakadok, mert ti, BTK-sok mindig azzal jöttök, hogy megírjátok a rosszat is. Na, mindegy. Az értékelések pedig lehet, hogy neked egyértelműek, de senki más nem a te agyaddal gondolkodik, és nem tudhatjuk, neked mit jelent az a fél csillagnyi különbség. Nem hiába van sok blogon egy rövidebb hosszabb leírás, hogy az egyes pontok/értékelési kategóriák mit takarnak. Egyébként, ha elolvasom a két értékelést a Fangirl-ről nagyon eltérőek, és ez rohadt félrevezető. És mindkettő az ajánlom kategóriába került, ami megint azért fura, mert más-más a szöveges értékelés... De ez az én személyes véleményem, és úgy vettem észre, hogy van pár blogger, aki elég lekezelően szól mindenkihez, aki nem dicséri, és úgy látom, te is ilyen vagy. Építő jellegűnek szántam, amit írtam, hogy megkönnyítse az olvasók dolgát, de eléggé érdes stílusban válaszoltál, amire nem adtam okot. De ha te nem vagy kedves, nekem sem kötelező annak lennem.

      Törlés
    3. A rendhagyó értékeléseimnél - ami ritkán fordul elő - mindig listázni szoktam, ez teljesen független a BTK-tól. Egynek elmegy értékelésem is volt BTK-n belül is, és szinte bármelyik BTK-s értékelésemet megnézheted, van benne kiemelve negatívum is, ha volt, ami nem tetszett. Kivételt képezhet a rendhagyó értékelés (mint ez is), mert ha egyszer valaminek az a címe, hogy "TOP5 dolog, amit szerettem", akkor abba nyilván nem fér bele az, ami nem tetszett.
      Egyébként nem is titkoltam, hogy van normális értékelésem is a könyvről, ki van emelve a poszt elején, hogy van belőle hagyományos is.
      És a két értékelés összességében nem eltérő - nem mondtam ellent magamnak. Azt nem tagadom, hogy a rendhagyó értékelésben nem emeltem ki, ami nem tetszett, de ez a címből fakad, nem abból, hogy titkolnék bármit is. Ráadásul ha annyira szépíteni akartam volna a BTK kedvéért, akkor nem Ajánlom címkét tettem volna rá, hanem Nagyon ajánlomot vagy Kedvenc lett-et...

      Ami a hangnemet illeti, nem hiszem, hogy durvább hangnemben reagáltam, mint amilyen számonkérő hangnemben kaptam a hozzászólást. Lényegretörő válaszokat adok az esetek többségében, hacsak nincs rá valamilyen okom, akkor nem vagyok különösebbenn napfényes és "virágok mindenütt" optimista a válaszaimban, ettől még nem hiszem, hogy rászolgáltam a "lekezelő" jelzőre. Most direkt visszaolvastam az adott válaszom, komolyan nem értem, mit találtál benne "nem kedvesnek", lényegretörő, egyértelmű válasz volt, bár kétségtelenül mentes a hízelgő és erőltetetten udvariaskodó sallangoktól.

      Ami pedig a magyarázatot illeti... Azt hiszem, a bloggerek többségénél nincs magyarázva a csillagozás - vagy maximum minden csillagról van egy-egy szó, hogy mit jelent. Nálam sincs ez másként, szerintem ez a néhány szó, amit kategóriáknak választottam, magáért beszél, ahogy csillagozni is mindenki érzésre csillagoz, én is érzésre választok kategóriát.
      Ha pedig mégsem mond eleget az az egy-egy szó, akkor arra van az értékelés. :)

      Törlés
    4. Nem álltam neked, teljesen normális hangnemben írtam, hogy nem értek valamit, és tettem egy javaslatot. Nem kell hízelegeni, csak emberi hangnemet megütni. A lényegre törő és a lekezelő, sértődött hangnem között van különbség, ami még az interneten is átjön. Fogadjunk, ha dicsértem volna a cikket, hat szmájlit és ultrahiperszuper kedves hangnemet kaptam volna. Habár az alapján, amit írtál, számodra a kedveskedés is "hízelgő és erőltetetten udvariaskodó sallang"

      Törlés
    5. Még mindig nem gondolom, hogy bármi baj lett volna a hangnememmel.
      De egyébként lelkes pillanataimban sem vagyok hat smiley-s és "ultrahiperszuper" jelzőket használó blogger, sem magánember. Úgyhogy erre nyugodtan fogadj! :D

      Mindenesetre nem akarok erre több energiát fordítani, már így is sok volt szerintem. Azt hiszem, a kérdésedet megválaszoltam érdemben, innentől felesleges ezt tovább pofozgatni. Én nem segítő szándékúnak éreztem a te kommented, neked meg az én hangnememmel van bajod, és te nem fogsz egyetérteni velem, én meg nem fogok egyetérteni veled, szóval ez meddő és felesleges. Szerintem mindkettőnknek van ennél jobb dolga is. :)

      Törlés
  2. Jaj igen, a "kedvenc lett" plecsniről nem is beszélve... A szöveg alapján ez épp abba tarozna, de az ajánlom csak egy ugrásra van onnan, hogy egynek elmegy... Szóval én egy kicsit össze vagyok zavarodva ezen a téren, tényleg jó lenne, ha tisztáznád a különbségeket.

    VálaszTörlés