Breaking News

9 pontban a kulisszák mögül

Sziasztok!

Még a 800.000 látogatásnál kérdeztem, hogy mit szeretnétek meglepetésként, és akkor a legtöbben a kulisszák mögötti bejegyzésre szavaztatok. 

Sajnos a bejegyzés a rengeteg értékelés és más elfoglaltságaim miatt csúszott, de azért nem feledkeztem meg róla. Úgyhogy ha kis késéssel is, de megérkezett a kulisszák mögötti poszt, remélem, tudok nektek olyan érdekességekkel szolgálni. 

1. Egy kis érdekesség - hőtérkép

Egy-két hete találtam rá a hőtérkép lehetőségre, és nagyon kíváncsi voltam.
Röviden összefoglalva: a hőtérkép jelzi, hogy a blogon belül hova kattintotok és mennyien. 

Szóval érdekesség jelleggel mutatok print screent: 





2. Mit olvasok, hogyan válogatok

Mostanában elég szerencsés helyzetben vagyok az olvasmányaimmal kapcsolatban, hála a Blogturné Klubnak. Elég hamar megtudom a friss megjelenéseket, és válogathatok, mit szeretnék olvasni és mit nem. Ha nem is mindig, de sokszor lehetőséget kapok, és így sokkal több mindent el tudok olvasni, mint amennyit a pénztárcám megengedne. (Ezt nem szeretném titokként kezelni, ezért is írom le ilyen nyíltan.)

Sokszor a blogturnés könyvek esetében ezért picit máshogy válogatok, kevésbé vagyok óvatos - néha feszegetem a határaimat, és olyan könyvet is bevállalok, amire nem biztos, hogy mernék költeni. Mert valamiért megragadja a figyelmem, viszont ha pénzt költök, akkor jobb szeretek igazán biztosra menni. 

Ennyit a blogturnékról, és akkor térjünk át azokra a könyvekre, amiket én magam veszek meg, kérek kölcsön, kölcsönzök ki a könyvtárból. (Meg azért ezek a szempontok is befolyásolnak természetesen a blogturnés-recis válogatásnál is.)

- Ha valami körül nagy láz van, akkor én arra nem taszítóan reagálok, hanem kíváncsivá válok. Nem minden esetben állok neki elolvasni ezeket a könyvet, de viszonylag sokszor. Szeretek saját véleményt alkotni róluk. (Így jutott el hozzám pl. annak idején A szürke ötven árnyalata)

- Van, amit ajánlásra szerzek be - egy blogger ismerős vagy egy barát ajánlotta, én pedig hallgatok rájuk. 

- Mondják, hogy ne ítélj a borító alapján. És bár számos olyan jó könyvet olvastam, aminek utáltam a borítóját, főként YA-NA vonalon mozgó bloggerként nem tudok nem beleszeretni egy-egy borítóba, szóval elismerem, nagyon sokszor a borító vezet. Főleg az angol nyelvű könyveknél, szuper sztorikra találtam már így rá Goodreadsen.

- Ha már Goodreads! Szeretem használni a Goodreads ajánló funkcióját is - a Molyon ezt még nem érzem annyira hatékonynak, Goodreadsen viszont elég gyakran használom. Néha a listopiákat is böngészem, ha mondjuk tematikusan keresek könyvet. 

- Magyar blogokat viszonylag ritkán olvasok - csak akkor, ha valamit konkrétan keresek, illetve ismerősök véleményeit néha elolvasom -, egyszerűen mert nem szeretném, ha befolyásolnának, mielőtt saját véleményt alkotok. (Ezért nevetek nagyon jókat a blogturnés "mind ugyanazt írják" dolgon, mert én soha nem olvasom el a többiek véleményét, legalábbis azelőtt soha, hogy megírnám a véleményem.) Viszont a külföldi blogokról, Tumblr oldalakról elcsípek a lelkesedést, fanartokat, fotókat, és sokszor ezek miatt kíváncsi vagyok könyvekre. (Ilyen volt például a The Wrath and the Dawn.)

- Adaptáció - Sokszor befolyásol az is, ha valamiből film készül. Az ritkább, hogy előbb megnézem a filmet, aztán elolvasom a könyvet, de ez is előfordul (pl. Eragon), de az sokszor megesik, hogy valamiből film készül, felkelti az érdeklődésemet, és gyorsan elolvasom a könyvet még mielőtt megnézném. 

- Kedvenc szerzők - Azt hiszem, ez senkit nem fog meglepni, de ha szeretek egy szerzőt, akkor annak a könyveire általában mindenféle előzetes tudás nélkül is lecsapok.

- Leszoktam a fülszöveg-olvasásról. Bizony, így van. Sokszor előfordult már velem, hogy olyan infókat megtudtam fülszövegből, amit jobb szerettem volna magamtól felfedezni olvasás közben. Ezért egyre inkább szoktatom le magam a fülszövegek elolvasásáról. Vannak kivételek, amikor jobb, ha előre tudom az alapszituációt (pl. történelmi romantikusoknál olvasok fülszöveget), de ez a ritkább. Sok vicces sztorim is van emiatt - pl. a zombis Red Hillnek úgy álltam neki, hogy Jamie McGuire, biztos romantikus lesz... Hát nem. :D 

Szóval amit nézek:
- Szerző
- Cím
- Borító
- Kategória (NA-YA, természetfeletti lények stb.)

És csak végső esetben olvasok fülszöveget. 


3. Könyves beszélgetések

Mennyire beszélem át a könyveket másokkal?

Nos, amit tudni kell rólam: nagyon-nagyon sokat tudok beszélni. Ezért nyilván a könyvekről is imádok beszélni, akár órákig tudok megállás nélkül. 

Pont ezért sokszor bajban vagyok, mert megjelenés előtt jutnak el hozzám könyvek, vagy elolvasom őket angolul, és nincs kivel megbeszélnem. Ilyenkor első körben édesanyám szokott lenni az elszenvedője a dolognak: szegénynek rengeteg dolgot elspoilereztem már, de szerencsére őt nem zavarja. 

Másrészt ha olyan a könyv, akkor Facebookon át szoktunk néha beszélni dolgokat. Rácz Tibivel például órákig képesek vagyunk beszélgetni könyvekről, és vitázni - nagyon-nagyon sokszor nem értünk egyet, de már megszoktuk. :D 

Illetve amikor nagy meglepetés, nagy csavar van, néha ráírok valakire, akiről már tudom, hogy olvasta, hogy most tényleg? 

Viszont a korábban említett okokból - spoilerek, véleményem befolyásolása stb. - próbálom ezeket is az értékelés utánra szorítani. 


4. Az alapok megvannak 

Aki rendszeresen követi az oldalt, az tudja, hogy a bejegyzéseim elején vannak állandó elemek: első mondat, alapvető infók a könyvről stb. 
Eleinte a "keretet" minden alkalommal begépeltem újra meg újra, aztán rájöttem, hogy csak én lehetek ilyen dilis... Szóval most van két sémám, amik alapján dolgozom: Blogturnés poszt séma és Beharangozó séma. Ha bejegyzéseket írok, mindig ezeket az alapokat másolom át html kódként, és aztán ami kell, azt megtartom és kiegészítem, ami nem, azt meg törlöm. Így sokkal gyorsabban tudok haladni. :)



5. A szempontok

Szoktátok kérdezni, hogy mégis milyen szempontok szerint írok értékelést - mondjuk, főleg az újdonsült bloggereket szokta érdekelni ez a kérdés, de hát, ha már kulisszák mögötti... 

Fix szempontrendszerem nincs. Amikor elkezdtem a blogot, és kerestem magamat benne, hamar rájöttem, hogy nekem nem megy az a fajta könyves blogolás, hogy fix vázlatpontok alapján, címek alá leírom, hogy miről mit gondolok. (A régebbi bejegyzéseimnél láthatjátok, hogy próbálkoztam ilyesmivel - látszik is, hogy nem ment a dolog, mert utána jó ideig nem indítottam el normálisan az oldalt.)

Aztán arra is rá kellett jönnöm, hogy nem célom profi kritikát írni - ezért nem is szoktam a kritika szót használni, mindig a véleményem vagy az értékelés szavakat használom. Sohasem állítottam, hogy profi kritikus vagyok, és nem is szeretnék az lenni. Rájöttem, hogy nálam az működik, ha leírom a véleményem, abban a nyelvezetben, ami alapból jön belőlem. Nem is szeretnék profi szöveget írni, nem az ötösre hajtok, egyszerűen érthető, hétköznapi stílusban mesélek a könyvélményeimről. 

Mindezek ellenére azért sokat segít, ha van egy szempontrendszer, amihez vissza tudok nyúlni, ha kell. 
Ez nincs bebetonozva, nem mindig érintem az összes pontot, nem mindig ebben a sorrendben, sőt... De ha írok egy könyvről, akkor ezek a fejemben járnak általában. 
És aztán nyilván a könyvhöz és az érzéseimhez igazítom, miről akarok szót ejteni, és miről nem. 

  • Hogy talált rám a könyv/miért olvastam
  • Borító
  • Világ
  • Cselekmény
  • Főszereplők 
  • Mellékszereplők
  • Stílus

Illetve ha éppen van valami egyéni véleményem, tapasztalatom, vagy eszembe jut valami általánosabb jellegű téma a könyv kapcsán, akkor nem kizárt, hogy azokról is írok. Nem kötöm meg a kezem a fenti pontokkal, csak egy segédlet, amitől bátran eltérek. 


6. Amiért nem pontozok

Az elmúlt hetekben volt egy kérdés a pontozással kapcsolatban, és igazából nem tudtam vele nagyon mit kezdeni. De ha ez kérdéses, kitérek rá egy kicsit ebben a bejegyzésben. 

Viszonylag hamar rájöttem, hogy nekem a pontozás nem megy - sem könyveknél, sem filmeknél. A történetek érzelmeket váltanak ki belőlem, hol ilyet, hol olyat, hol élvezem, hol élvezem, hogy fáj, hol pedig egyszerűen nem tetszik valami. 
Természetesen ezek mértéke változó, mégis nehezen tudok egy ennyire érzelmi dolgot átültetni számokra.

Ez volt a másik problémám, amikor elkezdtem a blogot: mindenki pontoz. Én meg nem tudok, nem vagyok erre alkalmas. 

Így végül úgy döntöttem, nem sodródok az árral, nem fogok pontozni. Létrehoztam a jelenleg is működő szöveges kategóriákat, de azt hiszem, ezek nem kötik meg annyira a kezem, mint egy odavetett szám. 

Alapvetően négy kategóriában értékelek: Csak mazochistáknak, Egynek elmegy, Ajánlom, Nagyon ajánlom
Van egy ötödik kategória is, a Kedvenc lett, de ezt kicsit külön kezelem magamban a többitől, mert ez tényleg exkluzív banda, a Kedvenc lett jelzőt tényleg igyekszem megválogatni. 

Az, hogy mi melyik kategóriába kerül, nyilván egyrészt teljesen racionális és könnyen megmagyarázható: a fenti szempontrendszer figyelembevételével. De szerencsére a könyvek ennél sokkal bonyolultabb, összetettebb dolgok, nem lehet pusztán néhány szempontrendszer alapján meghatározni őket. Könnyen lehet, hogy nem találok semmi kivetnivalót egy könyvben, és külön-külön tetszenek az elemek, mégis van valami megmagyarázhatatlan hiányérzetem. Úgy szoktam magamban kifejezni, hogy valami plusz varázslat hiányzik. 

Sokszor ha főbe lőnétek sem tudnám megmagyarázni racionálisan, hogy miért került egyik könyv az Ajánlom kategóriába, míg a másik a Nagyon ajánlomba. Ugyanis itt jönnek be az érzelmi dolgok - lehet, hogy valami mindenben teljesen korrekt, összességében mégsem volt rám akkora hatással, mint valami más. 

Nyilván ez megvan minden embernél, azoknál is, akik pontoznak, nem hiszem, hogy ennél bővebb magyarázatot igényel. 

A lényeg általában benne van a szövegben, a kategóriát ezek és az érzelmeim alapján döntöm el. 


7. Piszkozatok, amik várnak...

Nagyon sok ötletem van mesélősebb jellegű posztokra, de az értékelések mellett nem mindig van időm megírni őket. 
Ilyenkor általában nyitok egy új bejegyzést, adok neki címet, esetleg leírok egy-két sort a témáról, aztán elmentem piszkozatba. 

Így fordulhat elő, hogy jelenleg 79 bejegyzésem van Piszkozatban. 



8. A PS csodái - nem tudom, mit csináltam nélküle


A Blogturné Klub miatt kezdtem el tanulgatni a Photoshop használatát, és meg kell mondanom: ez az egyik legjobb mellékes hozadéka a blogturnézásnak. Gyerekcipőben jár még a tudásom, de folyamatosan új dolgokat tanulok, és rettentő hasznos. 

Például bannergyártásnál, vagy ha egy képen feliratot akarok megváltoztatni, de most már saját magam gyártom a fejléceim is. Ami tudom, nem nagy dolog - de ahhoz képest, amit régen csináltam, az. 

PS3-at használok egyébként, íme néhány kép a blogturnés bannerek szerkesztéséről:



Itt még voltak utómunkák, hiszen a hátteret külön kellett animálnom :)




9. Kis bepillantás a statisztikába

Ilyen a Blogger statisztikája, ez most épp a havi:



És a hónap elején mondtam, hogy nagyon megdőlt a látogatási rekord, de azt hiszem, a részleteket elmulasztottam. Hát íme:


Ó, és csak hogy érezzétek, mennyit számít az oldaldesign. 

Látjátok az augusztus "us" részével kb. egy vonalban a hirtelen visszaesést? Na, ott váltottam designt. 
És nagyjából a 2015 1-ese és 5-öse környékén váltottunk a mostani designra.


Erre az alkalomra most ennyit gondoltam, ha van kérdés, várom őket szeretettel. :)

2 megjegyzés:

  1. Nem érezted soha úgy, hogy hiába bloggolsz, teszed közzé, senkit nem érdekel? (nincs komment, kevés megtekintés)
    A másik: a napokban volt egy újraolvasásom, amikor a régebbi bejegyzést újítottam friss megírása helyett, így egy egész hete nem volt frissem. Ez baj?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Eleinte nagyjából semmilyen reakciót nem kaptam, csak csináltam a magam kedvéért. (Az még nem a könyves blogom volt, amikor a könyves blogot elkezdtem, akkor már volt egy olvasói rétegem.)
      De egyébként magán a blogon most is viszonylag kevés komment van, inkább Facebookon érzem az aktivitást, meg néha-néha egy-egy kedves levélben. :) Mindenesetre ehhez idő kell szerintem.

      Szerintem nem gond, ha nincs egy hétig friss - úgy értem, jó, ha friss a blog, és nem marad hónapokig üresen, az nem tesz jót a látogatottságnak, de senki sem áll mögötted ostorral. :) Ráadásul egy hét nem olyan sok idő.

      A posztok újítása viszont érdekes kérdés, már foglalkoztat egy ideje a téma. Majd talán egy külön bejegyzést is szánok neki. :)

      Törlés