Miért jönnek ilyen lassan a folytatások?

Sziasztok!

Kaptam egy kérdést ask.fm-en, amire első körben elkezdtem ott választ írni, de rövid úton kicsúsztam a karakterszámból. Így végül úgy döntöttem, külön posztot szentelünk a kérdésnek, amúgy is egy olyan téma, amivel érdemes foglalkozni. 

A kérdés a következő volt: 

A magyarok miért fordítanak ilyen lassan?? Kiborító hogy éveket kell várni egy-egy folytatásra (pl. Elementals), és teljesen le vannak maradva a külföli megjelenésekhez képest...

Szerintem itt alapvető probléma olvasói oldalról (és ez most nem csak személy szerint a kérdezőnek szól, hanem úgy általánosságban), hogy a többség nincs vele tisztában, itt nem csak a fordítás a kérdés. Mostanában sokszor látok felháborodott kommenteket, akár olyan sorozatok folytatását illetően is, aminek az első része épp csak egy-két hónapja jelent megy. És sokszor úgy érzem, nem sikerül felmérni, hogy ennek sokkal mélyebb gyökerei vannak annál, hogy a kiadó foglalkozik-e a sorozattal vagy nem. 

Nézzük meg, milyen utat kell bejárnia egy folytatásnak, míg a polcainkra kerül! 
(Ezen a ponton szeretném megjegyezni, hogy nem vagyok kiadóvezető, így könnyen lehet, hogy itt-ott picit elcsúszok a leírásban, mindenesetre a bloggerként töltött idő alatt nagyjából ezt az utat figyeltem meg a könyveknél.)




0. A döntés


Első körben a kiadónak döntenie kell róla, akarja-e egyáltalán folytatni a sorozatot. Egy kiadó üzleti vállalkozás, és ha valami nagyon nem fogy, és nagyon nem térül meg, akkor bizony nem biztos, hogy megéri folytatni. Ahhoz, hogy kiderüljön, megéri-e, első körben van egy várakozási időszak az első rész után (meg valószínűleg a többi után is), hogy fogy-e annyi a könyvből, amennyi mellett érdemes hozni a folytatást. Ez minimum egy-két hónap, mert kellenek a fogyási adatok a döntéshez. 

Aztán ezután jöhet minden más: 


1. A könyv jogainak megvétele 


Az esetek többségében minden részre külön megy a tárgyalás, és ez hosszú ideig elhúzódhat. Előfordulhat, hogy a következő részért annyit kérnek, amit a hazai kiadó már nem tud bevállalni. Mert mondjuk a közben eltelt időben befutott a sorozat, és drágult. Csak hogy egy lehetséges esetet említsek. 
Tovább megyek: nem csak az áron múlik a tárgyalás, nem csak ez lehet a dolog lassítója, hanem például a példányszám is. Egy olvasó általában nem foglalkozik azzal, melyik könyvből mennyit nyom ki egy kiadó, de a jogok tárgyalásánál ez sarkalatos pont. Ráadásul a kettő jöhet kombinációban is: pl. bizonyos példányszám fölött nő az az összeg, ami az eredeti jogtulajhoz megy. 
Már itt bonyolultabb az ügy, mint arra egy átlag olvasó gondolna, nem? 


2. A fordítói példány befutásának kivárása 


Ez a pont persze sokszor kimarad, és a fordító nekiáll saját példányból, de előfordulhat, hogy bizonyos dolgokat közben javítottak az eredetiben (például azt, hogy Rowling egy négyágyas szobába öt gyereket költöztetett) vagy ilyesmi. Jó esetben az ilyen hibákat útközben észreveszik, és a fordítóhoz már ez a verzió jut el.


3. Fordítás 


Itt fontos megjegyezni, ahogy a legtöbb kiadói munkából, a fordításból sem könnyű megélni Magyarországon. A legtöbb fordító több kiadónál is dolgozik, esetleg más jellegű fordítási munkákat is vállal, pl. filmfeliratok, szinkron stb. Még az is lehet, hogy "rendes" polgári állása van, és csak másodállásban fordít. Mondjuk tanár, újságíró, ügyvéd, szerkesztő vagy épp maga is író... Mindegyikre tudnék példát mondani.

Ráadásul egy fordító szinte soha nem csak egy sorozat fordításával foglalkozik, így össze kell hangolnia a fordítási naptárát. Pl. Kamper Gergely Cassandra Clare könyveinek fordítója, emellett viszont több Sötét örvény szerző könyveit is ő fordítja. Ha épp benne van egy fordításban, akkor nyilván nem fogja félredobni egy másikért, így tehát sorban tud csak haladni. 

Azt meg nyilván senki nem szeretné, ha minden részt más fordítana, hiszen minden fordítónak megvan a saját stílusa, meg ő ismeri a legjobban, hogy az előző részekben mit hogy fordított. 

De előfordulhat az a különleges eset is, hogy a kiadó és/vagy az olvasók nem elégedett(ek) a fordítóval, ezért fordítóváltás lesz. Ebben az esetben el kell jutni a döntésig, hogy másik fordító lesz, és ki kell találni, ki lesz az. Szintén idő.  


3. Szerkesztés


Jó esetben a fordítás nem egyből a tördelőhöz kerül. Szerintem mind tudunk olyan könyveket mondani, amik hemzsegtek a hibáktól, talán a legmaradandóbb és legnagyobb port kavart borzalmas fordítás A szürke ötven árnyalatáé volt. Ha ez átment volna egy normális szerkesztésen, akkor ha nem is minden hibát, de a hibák nagy részét sikerült volna kiszűrni. 

És a zseniális kalózfordításokat is mind ismerjük - ékes példái annak, milyen pocsék lehet egy fordítás szerkesztés nélkül. (Más kérdés, hogy ezeknél általában már a nyelvtudással is alapvető problémák vannak, de ezt most hagyjuk.)

A szerkesztő viszont szintén nem egy könyvvel foglalkozik csak, így könnyen lehet, hogy amikor elkészül a fordítás, épp egy másik könyvön dolgozik még. Így itt megint lehet várakozási idő. De ha nincs, akkor is, maga a szerkesztés szintén idő.  


4. Korrektúra 


Megint csak egy olyan pont, amit egy minőségre magasból tevő kiadó kihagyhat, ha akar. De nem érdemes. 
Amikor egy kiadott könyv tele van helyesírási és gépelési hibákkal, az bizony sokat le tud vonni az olvasói élményből. 

És meglepi! A korrektorok se csak egy könyvön dolgoznak, és nyilván maga a korrektúra is idő.  


5. Tördelés


Sarkalatos pontja a kiadásnak, ez ki sem hagyható, maximum egy nagy eséllyel rosszabb minőségű szöveg repülhet rögtön a fordítótól a tördelőhöz.  

Mindenesetre a tördelés is idő, nem is kevés. És talán most már senkit sem fogok sokkolni az információval, hogy a tördelők kezén rengeteg könyv megy át. Így lehet, hogy egy fordított, szerkesztett, korrektúrázott szöveg akár hetekig vár, míg eljut a tördelésig. 


6. Borító


Ez nem szükségszerűen a hatodik lépés, de mondjuk legyen itt. 
Kétféle lehetőség van: a kiadó vagy megvesz egy külföldi borítót vagy sajátot készít. 

Először is dönteni kell. Van egy kutatási folyamat, amikor is a kiadó megnézi, milyen borítók vannak, és eldönti, akarja-e valamelyiket. Ez lehet csupán pár perc, de lehet, hogy akár napokig vagy hetekig húzódik a döntés. (Ez nem túl nagy meglepetés - például a Könyvmolyképző Kiadónál sokszor elő is fordul, hogy megkérdezik az olvasókat, tetszik-e egy borító.) 

Ha végül külföldi borítót vesz át a kiadó, meg kell szerezni a jogokat. Igen - a borítók jogai, még az eredeti borítóknál se jönnek automatikusan a könyv jogaival. Sokszor még csak nem is ugyanazzal kell tárgyalni a borítók ügyében, hanem két külön ügynökséggel. Ami persze megint csak hosszú tárgyalás, rengeteg idő. Ha esetleg nem sikerül megegyezni, akkor kezdődik elölről ez a pont. 

Ha megvan a külföldi alap, akkor utána ezt még rá kell szabni a magyar könyvre. Aztán ha ez kész, el kell küldeni a kész változatot, hiszen csak akkor mehet nyomtatásba, ha kint rábólintanak.


A másik út az, hogy saját borítót tervez a kiadó. Ebben az esetben nyilván az alkotási folyamat telik sok időbe, sokszor akár 30-nál is több verzió születhet, míg a finomításokkal elkészül a végleges verzió. Itt lassíthatja a folyamatot rengeteg dolog, talán ez megint nem lep meg senkit.

Amint ez kész, a végleges verzió tervét itt is el kell küldeni a külföldi jogtulajnak, és várni kell, hogy rábólintson, anélkül nem lehet kiadni - és megint csak, sokszor ez sok idő. 


7. Nyomda


Azt hihetnénk, hogy ez már könnyű. Kész a kézirat, elküldi a kiadó, a nyomda meg kinyomja. 
Valójában azonban nem ennyire egyszerű. Minden nyomdának megvan a kapacitása, így nem lehet mindent egyszerre elküldeni nekik. Dönteni kell, mi mikor menjen a nyomdába - ebben a folyamatban pedig elkerülhetetlenül hátra csúszik valami. 

Ráadásul egy-egy nyomda nem csak egy kiadóval dolgozik, a nagy megjelenési időszakokban mindenki nyomtatni akar, a nyomdák kapacitása pedig még mindig nem korlátlan. Súlyozni kell, mi fontos és mi kevésbé. 

És akkor még mindig beüthet a krach: mondjuk elfogy az a minőségű papír, amire a könyvet nyomni kéne. Egyáltalán nem ritka az ilyesmi, ebben az esetben pedig meg kell várni, míg megint lesz papír. És csúszás van, csúszás, csúszás... 


Ezeken a lépéseken kívül lehet még számtalan. Előfordulhat, hogy a szöveg megkövetel valamilyen szakértői segítséget. Esetleg kap egy előolvasót, aki még kiszúrhat hibákat, vagy megmondhatja, jó-e a stílus, esetleg egy fordítóváltásnál rávilágíthat azokra a pontokra, amiknél még igazítani kéne a korábbi fordításhoz a szöveget. 

Szinte mindenhol ott a várakozás, aztán maga a folyamat is idő. Ezek pedig összeadódnak... 



Ezen a ponton persze még mindig jöhet a kérdés: hogy lehet, hogy ezt az utat esetleg külföldön gyorsabban végig tudják járni? 

És bizony az egyenlet egy fontos eleme a pénz, efelett nem lehet szemet hunyni. Nem igazán reális a magyar kiadásokat egy nagyobb ország (pl. Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország stb.) kiadásaihoz mérni, ugyanis ezekben az országokban nagy eséllyel sokkal több pénz jut a könyvekre. Mielőtt még valami gazdaságpolitikai összeesküvés-elméletet meg politikát hozna valaki a képbe, tekintsünk el az egyes előbb említett országok nyilvánvaló gazdasági előnyétől!

Viszont számoljunk egy nagyon fontos faktorral, amit senki sem tagadhat: ezek nagyobb országok, így nyilván a könyvpiac is nagyobb. Egy nagyobb piacon gazdaságosabban lehet működni. Ha pedig egy könyvre több haszon jut, akkor sokkal egyszerűbb több fordítót, szerkesztőt és korrektort foglalkoztatni, ami nyilvánvalóan meggyorsítja a folyamatokat. Ugyanehhez kapcsolódóan ha egy fordítónak, szerkesztőnek, korrektornak nem kell több helyen is dolgoznia a megélhetéséért, és nem kell ezt a sok munkát összehangolnia, csökken a könyvek várakozási ideje. Megint csak gyorsabbá válik a kiadás. 

Ez persze nagyon-nagyon durva leképezése a kérdésnek. Mindenesetre mindezek mellett az, hogy évente egy rész jelenik meg egy sorozatból, teljesen átlagosnak mondható. 

Ráadásul ne felejtsük el azt sem, hogy nagyjából az eredeti megjelenések ütemezése is ilyen! Az írók sem tudnak nyakló nélkül írni, nem gépek. Kevés az olyan produktív szerző, akinek a könyvei ne fogynának el rövid úton, ha most hirtelen két-háromhavonta megjelenne tőlük egy. Befejezetlen sorozatoknál pedig még inkább igaz ez: valóban megéri az, hogy egy év alatt kijöjjön 3 rész, aztán 2-3 évig semmi, vagy akkor már ideálisabb, ha évente egy jön, de nincs nagyobb kimaradás?

5 megjegyzés

Írj megjegyzést
B. Darkness
AUTHOR
2016. február 28. 19:30 delete

Szia!
Nagyon jó összefoglaló lett! Volt egy-két olyan apróság, amiről nem tudtam (ilyen volt például, hogy a saját tervezésű cuccokat is ki kell küldeni hogy rábólintsanak), így mindenképp örülök, hogy ezt így összeszedted! :)
Beth

Reply
avatar
Deszy
AUTHOR
2016. február 28. 19:58 delete

Szia!

Örülök, hogy tetszett és hasznosnak találtad. :) Már régóta érett egy ilyen bejegyzés, örülök, hogy végre megírtam. :D

Reply
avatar
Nahoa Oshima
AUTHOR
2016. február 28. 20:01 delete

Na igen, jó volt elolvasni, ellenben az ilyen kérdéseket nem is értem, miért teszik fel. Értem, jogosnak tartják, de nem tudom, hogy az itteni kérdező rendes könyvvásárló-e. Sokan inkább csak letöltik pdfben vagy amiben csak tudják aztán meg várják, mikor is jön a folytatás. Semmikor, mer nem éri meg a kiadónak folytatni. Bevallom voltam én is ilyen, de csakis beleolvasás miatt tettem, és ma már inkább megveszem a könyveket, mint hogy leszedjem, ezzel is támogatom a kiadásokat.
Sokan azt hiszik, csak viccelek, és hogy jaaaj az a pár letöltés nem árt meg a kiadónak. Szerintem sokan tévednek ezzel kapcsolatosan. Tudok is egy ilyen kiadót, aki megelégelte ezt, és ezért nem fejezte be a sorozatoknak a kiadását.

Mindegyis, nem írom tovább!

A cikket még egyszer köszönöm! ^^

Reply
avatar
Nahoa Oshima
AUTHOR
2016. február 28. 20:03 delete

u.i.: azért tisztelet a kivételnek! Ezt lefelejtettem ;)

Reply
avatar
Deszy
AUTHOR
2016. február 28. 20:25 delete

Kérdés sok jön, a vásárló olvasóktül is. Elég csak kicsit körülnézni a Molyon különböző zónákban, hányszor kérdeznek egy-egy megjelenésről, sokszor kifejezetten türelmetlenkedve.
Szóval a "probléma" valós.

Másrészről sajnos igaz, amit írsz, de ez már egy kicsit másik téma. Erről is írtam korábban egy jó hosszú választ, majd valamikor átköltöztetem ide. :)

Mindenesetre annak örülök, hogy tetszett a bejegyzés. Köszi a kommentet! :)

Reply
avatar

Rendeld meg a képre kattintva!