Tavi Kata: Szívkeringő {Értékelés + Nyereményjáték}

Tavi Kata: Szívkeringő

A blogturnéról




Végzős évbe lépett Lilla és barátai, ami nem csupán azt jelenti, hogy komoly döntéseket kell meghozniuk, hanem azt is, hogy fel kell készülniük a búcsúra. Tartsatok ti is a Blogturné Klub négy bloggerével, hogy közösen búcsúzzunk el a Sulijegyzetek sorozattól. Ha pedig velük játszotok, esélyetek lehet megnyerni a Könyvmolyképző kiadó által felajánlott példányt Tavi Kata Szívkeringő könyvéből.

Kapcsolódó bejegyzések:



Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 456
ISBN: 9789634572664
Sorozat: Sulijegyzetek 4.
Kezelhető-e standalone-ként? Nem
Nézőpont: váltott E/1
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Megrendelési link
Lilla és Krisztián végzősök lettek a Duna-parti Gimnáziumban. Az tanévben egymást
érik az izgalmas események: szalagavató, pályaválasztás, és vár rájuk a mumus, a rettegett érettségi vizsga is. A pár kapcsolata egyre komolyabbra fordul, de képesek lesznek kezelni a szerelem komolyabb kihívásait?
Lilla válaszokat keres arra, ki ő, merre induljon a középiskola után, és hol a helye Krisztián életében. A barátok mindennapjai sem könnyebbek.
Vajon Márk elég erős, hogy szembenézzen az évek óta eltitkolt igazsággal?
Gréta és Ákos meg tud birkózni azzal, hogy eltérnek a jövőbeli terveik?
Jázmin és Kristóf feláldozná-e a szerelmet a tanulásért?
Vajon Flóra örök magányra van ítélve?
Senkinek sem könnyű kiegyensúlyozottnak maradni, amikor ilyen nehéz döntéseket kell meghozni. Megvalósulhatnak az álmok, vágyak, szerelmek, amiket eddig kergettek?
Egyáltalán ugyanarra vágynak még, amire régebben?

Táncolj Lillával és Kristóffal, tarts a lebilincselő sorozat utolsó kötetével!

Az első mondat:


"Amikor Havasi Krisztián és Zentai Márk egy társaságba keveredik, mindig történik valami izgalmas."

Véleményem


Nagyon durva belegondolni, hogy ez a sorozat is véget ért - még akkor is, ha már jó ideje készültem erre a pillanatra.


A negyedik kötet természetesen az eddig megismert banda végzős évét dolgozza fel, és nem hiszem, hogy túl nagy titkot mondok el, ha elárulom, hogy elég mozgalmasra sikeredett a kötet. A végzős év természete ilyen: szalagavató, felvételi, érettségi, ballagás... Még ha nagyon alaphangon dolgozik is a csapat, akkor is sok elkerülhetetlen része van a középsuli záróévének. És akkor én rögtön ezzel is kezdeném, hogy mi volt a véleményem a végzős évről és a csapatról.



Ami a csapatot és a búcsúzást illeti, ezt szerintem szépen kijátszottuk. Voltak boldog pillanatok, nosztalgikusak, szomorkodósak, és mivel ez egy feszültséggel teli év, azért a veszekedések és összezördülések sem maradtak el. Csapat szinten teljesen elégedett voltam a bandával, megvolt a "milyen jó is volt" érzésem, mégsem lett hiteltelen az, ahogy a szereplők egymással bántak és egymáshoz viszonyultak. Sok érdekes része volt a sztorinak, felmerült például kérdésként, a párok kapcsolata és veszekedései hogyan hatnak ki a csapatra; milyen, ha mindenkinek van párja a barátaid közül, csak neked nem; de legjobban talán az tetszett, ahogyan Márk integrálódott(?) ebbe az egészbe.

Ami a végzős év eseményeit illeti... be kell vallanom, bár összességében, amikor letettem a könyvet, nem maradt bennem hiányérzet, azért itt-ott olvasás közben, és így utólag végiggondolva azért maradtak bennem ilyen érzések. Olvasás közben többször éreztem azt, hogy egy-egy fontosabb eseményt viszonylag gyorsan ugrottunk. Sokszor előkerül például a szalagavató kérdése, ehhez képest a próbákat sem éreztem túl hangsúlyosnak, és a nagy szalagavató táncot is viszonylag gyorsan lezavarjuk - úgy, hogy elvileg táncos suliról van szó, és megszoktuk a nagy táncjeleneteket. De kisebb dolgokban is éreztem ezeket az ugrásokat: például Krisztiánék kapcsolatában. Volt olyan eset nem egyszer, hogy két hetek lazán elszállnak - és mondjuk amikor a szereplőknek konfliktusa van, viszonylag nehezen tudom elképzelni azt, hogy ennyi ideig ne történjen az ég világon semmi érdekes velük. De visszatérve a végzős eseményekre... a felvételi és az érettségi is előkerül. Utóbbiról túl sokat nem olvashatunk, de lassan ehhez már kezdek hozzászokni, tényleg nehéz lehet úgy írni a vizsgákról, hogy az érdekes legyen - bár az is igaz, hogy biztosan mindenkinek vannak vicces-ciki érettségizős sztorijai. Ezzel együtt ebből nem kívántam többet.



A felvételi és a "mi leszek, ha nagy leszek?" kérdés természetesen elkerülhetetlen, és agonizálnak is rajta rendesen a szereplők, a feszültséget remekül megteremti. Aztán úgy is hagyja. Bár a könyv zárása (gondolok itt az utolsó eseményre) majdnem tökéletes így szerintem, mégis hiányoltam, hogy válaszokat kapjunk. Végigcsináltuk ezekkel a fiatalokkal az egész középiskolát, Lilla nem egyszer hisztizett rajta, hogy vajon táncos lehet-e, korábban is egész kötet foglalkozott a kérdéssel. Aztán ott volt Márk, aki a tánc és a kosárlabda között őrlődött egy csomót. És persze nagy általánosságban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy egy olyan középsuli diákjairól beszélünk, akik a kosárlabdával és a tánccal olyasmit tanultak négy évig, amivel azért hosszú távon foglalkozni viszonylag kevesen tudnak. Így számomra csalódás volt, hogy nem kaptunk válaszokat - sikerült-e vajon megvalósítani az álmokat? Kit hova vesznek fel? Ráadásul nem csak úgy szemet hunyunk a kérdés fölött, hiszen ahogy említettem, foglalkozunk vele - de elengedjük úgy, hogy megtörténtek a felvételik, lesz, ami lesz. Egyrészről értem, hogy nagy eséllyel nem szeretett volna a szerző senkit meggyőzni arról, hogy érdemes ilyen szakmákat választani, mert minden álom megvalósul. Ahogy minden bizonnyal ennek fordítottját sem szerette volna: elvenni az álmok erejét az olvasótól. Ezzel együtt szerintem ez kihagyott ziccer, a sorozat rajongójaként pedig csalódásként ért, hogy nincsenek válaszaim. (Ezzel együtt pedig egyébként a párkapcsolatok sorsában is maradtak erős kérdőjelek.)

És ha már félbehagyott szálak... Ebben a könyvben minden páros és alakuló páros elég nehéz időszakon esik át érzelmileg. Összejönnek, szakítanak, veszekednek, flörtölnek. A legtöbb esetben megkapjuk a lezárást, még ha kicsit bizonytalan is a kapcsolat jövője - de ez amúgy reális, a legtöbb középiskolás kapcsolatra ez igaz. Viszont volt egy érzelmi szál, nem mondom meg, kikkel, ahol keményen elindult valami. Megvolt a korábbi könyvben az előkészítés, itt pedig újra meg újra előkerül a kérdés, és úgy is tűnik, jutunk belőle valahová - aztán mégsem. Értem én, hogy ez is lehet reális, de valahogy mégsem volt nekem ez így kerek. Mert nem éreztem teljesen eldöntöttnek a kérdést.

Persze a könyv így sem lett rövid, szóval a fentiekben közrejátszhatott az is, hogy egy kötetben kellett lezárni a történetet, miközben itt még bőven volt tartalom dögivel. 

Na, akkor ennyit a negatív érzéseimről és beszéljünk a pozitívakról! Nagyon tetszett, ahogy ez a könyv váltogatott a boldog és a szomorú, vagy épp feszültséggel teli pillanatok között, és előhozott sok olyan kérdést, amire nem feltétlenül van határozott válasz. A szereplőink felnőttek és felnőtt döntéseket kell meghozniuk, ezek pedig nem mindig feketék és fehérek.



És foglalkozzunk a regény egy fő szálával: az első szexuális együttléttel. (Hű, de tankönyvesen hangzott ez most.) Kifejezetten értékeltem, amiért ez a könyv előhozta ezt a kérdést. Korábban már írtam róla, mennyire idegesít ez a társadalmi nyomás, ami szerint minél hamarabb veszítsd el a szüzességed, mert fura vagy, ha nem teszed. Lilla ezzel a nyomással is szembenéz, a saját félelmei mellett. Ott van Krisztián, akivel régebb óta együtt vannak, aki fiúból van, szereti is, kívánja is - valahogy mégse kerek a dolog. Ebből persze nem kis dráma kerekedik. Nagyon tetszett, ahogy azzal foglalkozik a történet, hogy a szex bármilyen egyszerű, mégis bonyolult. Rengeteg érzés dolgozik a háttérben, főleg az első alkalomnál, és igen, belejátszik nagyban a félelem is. Még egy olyan jó kapcsolatban is, mint amilyen Lilláé és Krisztiáné. Benne volt a könyvben a lényeg: nem kell a nyáj után menni, csak mert. És rettentő fontos a türelem és a megértés. (Bár azért a magam részéről megjegyezném, hogy néha Lilla még engem is idegesített, annak ellenére, hogy az érzéseit megértettem. Elég rosszul kezelte a könyv elején a helyzetet, de hát, tanulni ebből is lehet.)

Amit még kiemelnék a könyvből, az Márk és Krisztián kapcsolata. Ez mindig érdekes kérdés volt, hiszen ha össze vannak eresztve, olyanok, mint két kakas egy tyúkketrecben. Ebben a könyvben viszont elég sok közös jelenetük volt, és úgy alapvetően Márknak elég fontos szerep jut ebben a kötetben. Mindkét dolognak nagyon örültem. Márk persze Márk, ezzel együtt érdekelt a szála, és örültem, hogy saját szemszöget is kapott. A Krisztiánnal közös jelenetein meg nagyon jókat mosolyogtam. 

Összességében nem volt rossz ez a kötet, élveztem az olvasást, és úgy boncolgatott komoly tinikérdéseket, hogy nem volt tőle olyan érzésem, hogy túlságosan az arcomba van tolva. Ezzel együtt azért nem vagyok 100%-ig elégedett, maradtak még bennem kérdések. 

AJÁNLOM



Olvass bele a képre kattintva!


https://konyvmolykepzo.hu/reszlet/7927_szivkeringo-20171124_134657.pdf?ap_id=Deszy


Nyereményjáték


Mi mással készülhetnénk fel a búcsúra, mint egy kis nosztalgiával. A mostani nyereményjátékban az előző részekkel kapcsolatos kérdéseket találtok. A helyes válaszokat a Rafflecopter megfelelő helyére írjátok be. A megfejtők között egy példányt sorsolunk ki Tavi Kata: Szívkeringő című regényéből a Könyvmolyképző kiadó felajánlásából.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Írj egy párost, aki harmadik kötetben kezdett randizni!

a Rafflecopter giveaway

A turné menetrendje


12.28. Always Love a Wild Book
12.30. Könyvvilág
01.03. Deszy könyvajánlója
01.04. Sorok között
Tavi Kata: Szívkeringő {Értékelés + Nyereményjáték} Tavi Kata: Szívkeringő {Értékelés + Nyereményjáték} Reviewed by Deszy on 1/04/2018 Rating: 5

Nincsenek megjegyzések:

.

Üzemeltető: Blogger.