Breaking News

Moziztam! - Az ötödik hullám

Sziasztok!

Megint moziban jártam, és gondoltam, röviden megírom, hogy tetszett Az ötödik hullám.



Először is szeretném leszögezni, hogy úgy mentem be, hogy már olvastam a könyvet - aki követi a blogot, az tudhatja is, hiszen már megírtam róla a véleményem.

Nagyon vártam már ezt a filmet, mert ugyan sokáig nem jutottam el a regény elolvasásáig, már az első előzetesbe beleszerettem, elképesztően hatásos volt, ahogy bevágták a hullámokat egymás után... Legalábbis nekem nagyon tetszett, és rögtön kedvem támadt megnézni, olvasni...

Viszont mutatom, milyen érzésem volt a filmmel kapcsolatban, és ez nagyon:



Az már az előzetesekből is látszott, hogy Cassie lesz a főszereplő - tulajdonképpen én meglepődve tapasztaltam az olvasásnál, hogy ez egy több nézőpontos, több főszereplős történet... lenne.

A két fő szál: Cassie próbálja megmenteni az öccsét, Ben egy katonai támaszponton próbálja túlélni a kiképzését. (És emellett van még ott ugye Evan.)

Nos, ezek közül a másodikat brutális módon sikerült sajnos leépíteni. És azért is mondom, hogy sajnos, mert leginkább ez a szál volt a könyvben húsbavágó számomra. Annyira fájdalmas volt nézni, hogyan képzik ki érzéketlen katonának, szinte agymosva őket, ezeket a gyerekeket és fiatalokat. Összességében számomra a könyvben ez a szál volt az izgalmasabb, a különlegesebb (hiszen disztópiáknál azért korábban igazi túlélő lányokkal már jó párszor találkoztunk), és nagyon vártam, hogy mennyire fognak belemászni itt az érzékenyebb részekbe - hullák stb. -, de csalódnom kellett. Láttunk a kiképzésből valamennyit, de igazából csak olyan klipszerű bevágások maradtak belőle, mintha gyorsan, röviden össze akarták volna foglalni, hogy ilyen is volt, mert a történet szempontjából teljesen leépíteni nem lehetett. Viszont minden, ami igazán egyedivé és izgivé tette, és elképesztően fájdalmassá, néha gyomorforgatóvá, az eltűnt. Másrészt pedig a kifejtetlenség miatt hiányzott ezek között a szereplők között a kapcsolat - úgy voltak, és kész. Nem derült ki, milyen szoros kötelék van közöttük, nem indult el a halvány szerelmi szál, semmi. Nincs időnk megismerni őket, sem egyéni szinten, sem együtt. 

 
Ezzel együtt csökkent az is, ami a könyvben izgalmas: a bizalom kérdése. Ki jó? Ki rossz? Ki az ellenség? Ki kinek az oldalán áll? Mit lehet megtenni a túlélés kedvéért? Ezek a kérdések a filmben sajnos sokkal inkább elsikkadtak, mint a könyvben. Már csak azért is, mert főleg Cassie szálán elég sok filozofálás van arról, hogy milyen egy ilyen világ élni, vagy inkább tengődni. Miért érdemes tovább menni, nem feladni, mennyire maradhat ember az ember ilyen körülmények között, van-e isten stb. Ezek közül egy-egy megjelenik a filmben is, de nyilván nem olyan mélységben, mintha oldalakon keresztül menne egy logikusan felépített belső monológ. 

 
Akkor mit kapunk ehelyett? Nos, a romantikus szálra sikerült kicsit rájátszani. Szegény nővérem le is pisszegett egyszer, ő ugyanis a könyvet nem olvasta, így bizonyos változtatások nem érintették ennyire súlyosan. De nem tudom, hogy mostanában a filmkészítőknek miért becsípődésük, hogy nyálasabbá tegyenek egy YA szerelmi szálat, amint amilyen a könyvben. Márpedig ez történik... Nem akarok spoilerezni, de mivel ez már az előzetesbe is be volt vágva... Szóval van egy olyan tipikus filmes klisés jelenet, amikor Cassie meglesi az épp tóban félmeztelenül fürdőző Evant. Emberek! De most komolyan, miért kellett ezt? Nem mintha panaszkodnék, amiért láthattuk félmeztelenül, mert jó pasi, önmagában nincs gondom vele, de összefüggéseiben Cassie és Evan szálán, a románc részben is ennél sokkal-sokkal összetettebb dolgok vannak. Kifejezetten bonyolult érzelmeket kellene áthozni náluk a történet egy pontján, és nem annyira működik. 


Ráadásul Cassie-t picit gyengébbnek éreztem, mint a könyvben. Itt is nála van a puska, lő, ha kell, kitartó, nem ezzel van a probléma. De valahogy a könyvben keményebbnek, sokszor szinte már-már ridegnek éreztem, ami ebben a világban abszolút hihető. És pontosan ez a keménység hozza el azt a kérdést, hogy hogyan lehet embernek maradni ilyen körülmények között. 

Aztán hogy kicsit jobban belemenjek a részletekbe is. A maci. A filmes megoldástól a falra mászok. Annyira idegesítő, hogy Cassie otthagyja az öccsét egy maci kedvéért, és emiatt veszítik el egymást. Valahogy olyan... nevetségessé és hiteltelenné teszi az egészet. A könyvben lévő magyarázat sokkal érthetőbb és egyértelműbb. (Bár igaz, felveti a kérdést, hogy ha Cassie túl idős volt, akkor Ben miért nem.) Mindenesetre marha idegesítő volt, és félre ne értsetek, nem a macival van gondom. Kissé persze nevetséges, hogy amikor a túlélés a cél, minek cipel egy mackót, de a könyvből szépen átjön a maci szimbolikus jelentése. Valamennyire a filmből is, de nem annyira. 

És a másik: a Csodaország. Az egy dolog, ha ezt az emberben olvasó program kimarad a filmből. Tulajdonképpen amellett, hogy még hátborzongatóbbá teszi a világot és a katonai támaszpontot, konkrét célja annyira nincs, elhagyható. De amikor a film végén benyögték, hogy visszavonulnak Csodaországba, az nem enyhén nevetséges volt. Mindenféle magyarázat és előtörténet nélkül Csodaországot emlegetni ebben a világban... 

Amit még nagyon hiányoltam: Azok (illetve itt nem Azok, mert nem a könyves fordítást követi a film, a filmben Lények, ha jól emlékszem) leírása. Nem igazán derült ki, hogy most akkor ők tulajdonképpen mik is, és hogyan működik ez a dolog. Sokáig persze rejtély ez a könyvben is, és persze, nem kapunk mindenre választ, de picit jobb elképzelésünk lehet, mint a sztori elején. Ez a filmből nekem nem jött át.  


Azért hogy valami jót is mondjak: a hullámok nem csak az előzetesben, a filmben is tetszettek. Igaz, azokon is enyhítettek kicsit, leginkább a fertőzésen, ott vártam volna kicsit több magyarázatot, és picit több infót arról, hogy mennyire brutális volt - inkább csak influenzás embereket láttunk, a vérző, szenvedő betegek képe kimaradt. 

Szóval összességében nem volt rossz film szerintem, viszont alulmúlta a várakozásaimat. Unalmasabb, mint amilyennek az előzetes alapján tűnik, és laposabb, mint amit az alapsztoriból ki lehetett volna hozni. És ha a könyv könyörtelen világához mérjük, akkor még inkább ez az érzésem. Olyan... egyszer nézhető, míg a könyv húsbavágó. (Egyébként valószínűleg más is így gondolta, mert mögöttem ült egy lány, aki valószínűleg olvasta a könyvet, mert végigkommentálta az egészet.)

1 megjegyzés:

  1. Azt én sem értettem, hogyha 18 év alatti gyerekek begyűjtése a cél, akkor Cassie miért nem mehetett. Ami viszont nagyon tetszett, hogy Cassie tényleg 16 éves. Egy gyerek, aki kénytelen idő előtt felnőni. Jó, hogy nem egy badass csaj, aki magára vállalja a világ megmentését, hanem komolyan gondolja, hogy néha jól jön az a mackó, mert ő is fél. A filmet meg nem néztem meg, de nem is akarom már. :D

    VálaszTörlés