Kresley Cole: Endless Knight – Végtelen lovag {Értékelés + Nyereményjáték}
Kresley Cole: Endless Knight – Végtelen lovag
a Rafflecopter giveaway
06.07. - Függővég - Könyvtrailer
06.09. - MFKata gondolatai
06.11. - Kelly & Lupi olvas
06.13. - Insane Life
06.15. - Deszy Könyvajánlója
A blogturnéról
Végre itthon is folytatódik Kresley Cole sötét, de annál inkább lebilincselő YA sorozata, Az Arkánum Krónikák. A második kötet a könyvhétre érkezik, a Blogturné Klub pedig egy haláli turnéra invitál minden rajongót. Tartsatok velünk,
22 Arkánum kártya. 22 kiválasztott. Az Arkánum Krónikák középpontjában a Tarot pakli ütő kártyái állnak, a Nagy Arkánum. Képzeld el, ha a Halál, a Szeretők, a Bolond, az Ördög, stb valójában különleges képességekkel megáldott tinédzserek lennének. Ahhoz, hogy legyőzzék a többi “kezet”, meg kell tanulniuk szövetségeket kötni. Ám óvatosnak kell lenniük, hiszen sosem egyértelmű ki melyik oldalon áll.
22 Arkánum kártya. 22 kiválasztott. Az Arkánum Krónikák középpontjában a Tarot pakli ütő kártyái állnak, a Nagy Arkánum. Képzeld el, ha a Halál, a Szeretők, a Bolond, az Ördög, stb valójában különleges képességekkel megáldott tinédzserek lennének. Ahhoz, hogy legyőzzék a többi “kezet”, meg kell tanulniuk szövetségeket kötni. Ám óvatosnak kell lenniük, hiszen sosem egyértelmű ki melyik oldalon áll.
Kapcsolódó bejegyzések:
Eredeti cím: Endless Knight
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 376
Fordító: Szoboszlay Anna
ISBN: 9789633994474
Sorozat: Az Arkánum Krónikák 2.
Kezelhető-e standalone-ként? Nem
Nézőpont: E/1
Függővég: so-so
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (4,39)
Megrendelési linkNéhány évszázadonként eljön az idő, amikor a tarot kártya lapjai életre kelnek, hogy
megküzdjenek egymással, életre-halálra.
– Minden játékban végzett velem?
– Nem mindben. De a Lótusz Hölgye akkor is meghalt.
– Vagyis mások öltek meg… Nyertem már játékot? – Azt kívántam, bárcsak ne tudnám meg. – Hányszor?
Matthew habozott.
– Többet, mint bárki más előtte. Vagy azóta.
Akkor gyilkosságban rekordtartó vagyok. Nem csoda, ha Selena annyira aggódik, amikor új Arkánumokkal találkozunk. Mindenkinek rám fáj a foga.
– Ki kapott el?
Matthew a kezét nézte. Téma lezárva.
– Akkor azt áruld el legalább, hogy a Halál hányszor kapott el!
– Ez a Halál? Az utolsó három játékban kétszer. – Matthew barna szeme elkomorodott, amikor hozzátette: – Gyakorlat teszi a mestert.
Tegyél fel mindent egy lapra!
Az első mondat:
"Ez vagyok valójában..."
Véleményem
Na kérem, ez a könyv meglepett, többféle szempontból is. Bevallom, a posztapokaliptikus világhoz most annyira nem volt hangulatom, de amint olvasni kezdtem, rögtön beszippantott. A következő meglepetésem az volt, hogy milyen gond nélkül visszacsöppentem a világba, hiába olvastam meglehetősen régen az előző részt. A harmadik meglepetésemet az okozta, hogy jobban tetszett, mint az első rész. És akkor még nem beszéltem a konkrét meglepetésekről, csak általánosságokról...
Viszont ez egy értékelés, úgyhogy térjünk rá ezekre! A sztori pont ott folytatódik, ahol az előző könyv véget ért. Adottak nekünk a "kártyáink", ott van a bonyodalom Jack és Eve között, aztán a nagy kérdés, hogy ki ellenség, ki barát, létezhet-e szövetség, muszáj-e játszani a játékot... Bevallom, ebből a szempontból kicsit az Endgame-re emlékeztetett a történet - adott egy játszma fiatalokkal, akik mindenféle képességgel rendelkeznek (ami itt természetfeletti, ott meg képzés eredménye), és halálig küzdenek, amíg csak egy maradhat. De a kérdés az, hogy vajon létezhet-e kiszállás?
A világ nagyjából a régi, ahogyan a hangulat is. Ez nem egy amolyan teszetosza posztapokaliptikus világ, itt gyilkolásszák egymást a szereplők, zombik jönnek mindenfelől, nőket rabolnak el és erőszakolnak meg. Ez főleg a regény első felében megvan még mindig. Emellett egyre jobban tetszik ez a tarotkártyás ötlet. Az első részben még sok volt a kérdőjel, helyenként kicsit kuszává vált, hogy most akkor mi hogy van, ebben a kötetben viszont már kapunk válaszokat, egyre több kártyát ismerünk meg, és egyre részletesebben. Ahogy tisztult a kép, úgy vált egyre izgalmasabbá minden. Fontos kérdőjelek még mindig maradnak, de az ötlet és a szabályrendszer egyre inkább letisztul, és ez szerintem határozottan jót tesz a világnak.
A szereplőknél először a főhősnőnkről szeretnék szót ejteni, mert bevallom, nagyon tetszett, ahogy küzdött magával ebben a kötetben. Bírom benne ezt a kettősséget - érezzük benne a vérszomjat is, annak ellenére, hogy helyesen akar cselekedni. Azért jó erről olvasni, mert az egyik oldala segít abban, hogy szurkoljunk neki, hiszen az igazságérzetünkhöz szól, a másik pedig a kisördög a fejünkben - vajon egy ilyen helyzetben tudnánk önzetlenül arra gondolni, hogy kiszállunk? Mennyire ösztönös az, hogy védjük magunkat?
Kapunk persze új vagy régi-új szereplőket is. Nem igazán értettem azt a rajongást, amivel sokan az Alkimista felé fordultak, most viszont... bevallom, szerelembe estem a Halállal, bármilyen valószínűtlennek tűnt is ez. Jellemzően nem szeretem a főgonoszokat, de azt kell mondanom, minél többet tudtunk meg ebben a részben a Halálról, annál jobban értékeltem, és a végére... megkedveltem. Nem árulok el róla sokat, de kicsit afféle Once Upon a Time-os Rumplestiltskin típusú karakterré vált nálam. Persze Halálként jó esélyekkel indul, pont a napokban beszélgettem arról, hogy két karakter van, akiket tuti tudok szeretni, ha nem rontják el őket: Lucifer és a Halál. Szeretem az összetettségüket, azt, hogy kellemesen egyensúlyoznak a sötétség egy olyan rétegében, amivel az ember még tud azonosulni, és nagyon könnyen lehet erősebb a mérlegnek az az oldala, ami sokkal inkább sajnálattal van tele, nem gyűlölettel. Van ezekben a karakterekben valami esendő, amiben magunkra ismerünk. Könnyű elfogadni őket gonosznak, de amint valaki eléri, hogy rétegekben lássuk őket... Na, nem elemezgetem tovább, meglepő módon megkedveltem a Halált. Éreztem már a könyv elején is, hogy itt várható valami, valami, amiről nem tudunk, és nagyjából rá is jöttem, mi. Amikor egy bizonyos szó elhangzott, már biztos voltam, persze a részletek még várattak magukra.
Egyébiránt nagy eredmény, amit Kresley Cole elért, mert én hűséges típus vagyok. Ahhoz nagyon jól kell írni, hogy én egy szerelmi háromszögben elbizonytalanodjak, ha már letettem a voksom valaki mellett, és most ez sikerült. Bizony, én, aki abszolút Jack mellett álltam, meginogtam. És már egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy mi lesz, és hogy kinek kéne szurkolnom, sőt...
Egy szépséghiba azért csúszott a dologba: a legvége a regénynek, a kb. utolsó fejezet, vagy utolsó 1-2. Értem, miért ez a befejezés, okos befejezés is, de... számomra a szépen felépített Halál karakternél és a szálnál kicsit pofoncsapás volt, hogy ennyire hirtelen jött egy kisebb váltás. Nem lenne ezzel gondom, ha nem 3 oldalban bontakozik ki. (És hú, de nehéz erről nagy spoilerek nélkül írni.)
A jó hír, hogy a főszereplők mellett a mellékszereplőkkel is nagyon jól elvoltam ebben a részben, és azok, akik szerették az Alkimistát, örülhetnek, mert ebből a részből sem maradt ki egy amolyan igazán hátborzongató, hányingerkeltő borzalmakat végrehajtó szereplő. Én szóltam. Akit még ki kell emelnem, az Matthew. Bár sokszor az agyamra megy a kétértelműsége, el kell ismernem, hogy imádom is érte. Jó dolog olvasás közben megpróbálni rájönni, mit is hadoválhat vajon össze. Meg persze nyilván nem működne ilyen jól a sztori, ha mindent tudnánk előre.
És szerencsére működik, mert a cselekmény is izgalmas. Mondjuk nagyjából félbe lehetne vágni a könyvet - vagy nem teljesen félbe, de mindenesetre határozottan két részre bontani. A második része kicsit a Szépség és a szörnyeteget idézte fel bennem, egy kemény világban, gyanítom, nem véletlenül. Az első részben az akción van a hangsúly, hőseink haladnak előre és újabb és újabb akadályokkal találják szembe magukat. Itt is vannak érzelmi megnyilvánulások, de sokkal pörgősebb a sztori, sok szereplőt mozgat, nagy távokat járunk be. Ehhez képest a második rész sokkal lassabb, múltidézősebb. Kevesebb a szereplő, egy a helyszín, kicsit... megpihenünk. Jó eszköz ez az írónőtől, és még ha furcsa is, hogy ennyire szét lehet választani a két részt, működik.
Összességében abszolút pozitív meglepetés volt ez a könyv, mert bár az elsőt is szerettem, ezt még inkább. Fogalmam sincs, kinek szurkoljak és hogyan tovább, de nem is baj, várom a fejleményeket. Még ha félek is kicsit, hogy mi tarthat ki ennyi köteten keresztül. Remélem, ahogy eddig, Kresley Cole most sem okoz csalódást.
NAGYON AJÁNLOM
Olvass bele a képre kattintva!
Nyereményjáték
A mostani nyereményjátékunkban is a tarot kártyáké lesz a főszerep.
Minden állomás bloggerének ugyanazt a kérdést tettük fel: "Melyik tarot kártya lennél leginkább az Arkánum Krónikák sorozatban, és miért?" A rafflecopter megfelelő helyeire ezeket a válaszokat keressük.
+1 pont: Növeljétek a nyerési esélyeiteket és mondjátok el nekünk ti is, melyik tarot kártya bőrébe bújnátok!
A helyes megfejtők között a kiadó által felajánlott három példány egyikét sorsoljuk ki.
Figyelem! A válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
Melyik tarot kártya lennél leginkább az Arkánum Krónikák sorozatban, és miért?Őszinte leszek, amikor megláttam, hogy ezt a kérdést kellene megválaszolnom a játékban, kicsit sokkolt. Ugyanis a válasz részemről egy határozott fogalmam sincs. Ha a kívánságaimról van szó, akkor azt mondanám, ebből a tarotkártyás-gyilkolászós buliból én inkább kimaradnék. Ha viszont az a kérdés, hogy melyik kártya illene leginkább rám... Nos, az meg egy másik okból érdekes kérdés. Bevallom, nem vagyok a tarot nagy szakértője, még úgy sem, hogy most már ez a sokadik könyv, amiben foglalkozunk vele. A jelentések alapján és figyelembe véve az előéletem, a trükköktől eltekintve talán a Varázsló lennék.
A turné menetrendje
06.09. - MFKata gondolatai
06.11. - Kelly & Lupi olvas
06.13. - Insane Life
06.15. - Deszy Könyvajánlója
Nincsenek megjegyzések