Megérkeztek a Queen of Air and Darkness fejezetcímei

Cassandra Clare tegnap elárulta, mik lesznek a fejezetcímei az utolsó Gonosz fortélyok kötetnek, a Queen of Air and Darknessnek. 

Ahogy eddig is, most is egy Edgar Allan Poe kötet verséből származnak a címek, a The City in the Sea-ből.

Épp ezért, ahogy eddig is, elég nehézkes a fordításuk, hiszen a versek fordítása általában nem szó szerinti. 

Úgyhogy most bemásolom nektek az eredeti verset is, és a magyar változatot is, a fejezetcímeket pedig most szó szerint fordítom, hiszen nekünk valószínűleg jelenleg az a legfontosabb, vajon mire utalhatnak. 

Angolul: 

The City in the Sea

Lo! Death has reared himself a throne

     In a strange city lying alone

     Far down within the dim West,

     Wherethe good and the bad and the worst and the best

     Have gone to their eternal rest.

     There shrines and palaces and towers

     (Time-eaten towers that tremble not!)

     Resemble nothing that is ours.

     Around, by lifting winds forgot,

     Resignedly beneath the sky

     The melancholy waters lie.

     No rays from the holy heaven come down

     On the long night-time of that town;

     But light from out the lurid sea

     Streams up the turrets silently—

     Gleams up the pinnacles far and free—

     Up domes—up spires—up kingly halls—

     Up fanes—up Babylon-like walls—

     Up shadowy long-forgotten bowers

     Of scultured ivy and stone flowers—

     Up many and many a marvellous shrine

     Whose wreathed friezes intertwine

     The viol, the violet, and the vine.

     Resignedly beneath the sky

     The melancholy waters lie.

     So blend the turrets and shadows there

     That all seem pendulous in air,

     While from a proud tower in the town

     Death looks gigantically down.

     There open fanes and gaping graves

     Yawn level with the luminous waves;

     But not the riches there that lie

     In each idol’s diamond eye—

     Not the gaily-jewelled dead

     Tempt the waters from their bed;

     For no ripples curl, alas!

     Along that wilderness of glass—

     No swellings tell that winds may be

     Upon some far-off happier sea—

     No heavings hint that winds have been

     On seas less hideously serene.

     But lo, a stir is in the air!

     The wave—there is a movement there!

     As if the towers had thrown aside,

     In slightly sinking, the dull tide—

     As if their tops had feebly given

     A void within the filmy Heaven.

     The waves have now a redder glow—

     The hours are breathing faint and low—

     And when, amid no earthly moans,

     Down, down that town shall settle hence,

     Hell, rising from a thousand thrones,

     Shall do it reverence.

Magyarul:

Város a tengerben

Ni! Trónt épített a Halál

Egy messze nyugati vár

Fölött, hol a végtelen

Magányban jó s rossz, bűn s szerelem

Örök sírban pihen.

A sok oltár, palota és torony

(Vén torony mind, de egy sem ing!):

Mieinkkel sehogy se rokon.

S mert rajruk át szél sose ring,

Köröskörül bús-csüggeteg

Feküsznek a komor vizek.

E város éjére soha

Nem száll a szent ég sugara;

De a fakó tenger ezer

Fényt vet a kis tornyokra fel:

Fel, csúcsra, messze és közel -

Dómra - kúpokra - isteni

Csarnokokra - babiloni

Falakra - árny-erkélyre, mit

Kő-repkény s kő-virág diszít -

Föl a sok-sok csoda-zugolyra, ahol

Ibolya, szőlő és komoly

Brácsa, font frízben egybefoly.

Az ég alatt bús-csüggeteg

Feküsznek a komor vizek:

Bennük csúcs s árny úgy keveredik,

Mintha minden lebegne - míg

Bentebb egy toronyról sivár

Gigászként néz le a Halál.

Nyílt templom és tárt sír a rőt

Vízzel egyszint ásít, de sem ők,

Sem a kincs, mit a bálvány fejek

Gyémánt szemürege rejteget -

Sem a sok drágaköves halott

Nem csalja előbbre a habot;

Mert - jaj! - fodor nem rezzen ezen

A tükrös sivatagon sohasem -

Hullám nem mondja, hogy szelek

Gyúrnak más, boldog tengereket

S dagály, hogy a víz nem mindenütt

Ily irtózatosan derült.

De íme zörren a levegő!

Valami mozdul - a tenger? a kő?

Süllyedő toronyrengeteg

Látszik emelni a vizet,

S mintha lyukakat tépne a

Csúcsuk az Ég hártyáiba!

A hullám rőtebben tüzel,

Órák lélegzete halkul el -

S ha majd, míg nem földi sikoly

Kiséri, e város elsüllyed,

Ezer trónjáról a Pokol

Feláll és tiszteleg.

/fordította: Szabó Lőrinc/

És akkor a fejezetcímek:

Part 1: Feel No Sorrow - 1. rész: Ne érezz bánatot

1) Death Looks Down - A halál letekint ránk

2) Melancholy Waters - Melankolikus vizek

3) Eternal Rest - Örök nyugvás

4) Nothing That Is Ours - Semmi, ami a miénk

5) Wilderness of Glass - Az üveg vadsága

6) From a Proud Tower - Büszke toronyból

7) Stone Flowers - Kővirágok

8) Long-Forgotten Bowers - Rég feledett lugasok

9) Up Kingly Halls - Fel királyi csarnokokba

10) Many a Marvellous Shrine - Sok csodálatos kegyhely

11) Some Far Off Happier Sea - Valahol messze, boldogabb tengeren

12) Beneath the Sky - Az ég alatt

13) Babylon 

14) The Viol, The Violet and the Vine - A viola, az ibolya és a szőlőtőke

15) Turrets and Shadows - Tornyok és árnyak

16) A Thousand Thrones - Ezer trón

Part 2: Thule - 2. rész - Thule

17. In A Strange City - Furcsa városban

18. Hell Rising - A pokol hódítása

19. The Jewelled Dead - Az ékszeres halott

20. The Hours are Breathing - Az órák lélegeznek

21. No Rays from Heaven - Egy sugár se a mennyből

22. The Worst and the Best - A legrosszabb és a legjobb

23. That Winds May Be - A szelek lehetnek

24. The Long Night Time - A hosszú éj

25. By Lifting Winds - Szelek szárnyán

26. A Stir in the Air - Rezzenés a légben

27. Far and Free - Messze és szabadon

Part 3: Lady Vengeance - 3. rész - A bosszú hölgye

28. And Shadows There - És ott vannak az árnyak

29. Tempt The Waters - Csábítsd a vizeket

30. The Riches There That Lie - A gazdagok nyugszanak

31. A Redder Glow - Egy vörösebb izzás

32. Heaven Come Down - A menny leszáll

33. Reverence - Hódolat

34. The City In The Sea - Város a tengerben

35. Epilogue - Epilógus