Book Tag - Emoji book tag
Ma van az emojik világnapja!
Gondoltam, ennek örömére hozok egy új book taget, amit én készítettem - és ennek egy speciális formáját, hiszen minden feladat egy-egy "plakáton" jelenik meg.
Nem titkolom, kicsit az is a célom, hogy az emoji napon pozitív üzenettel töltsük meg őket, azok helyett, amikkel az utcán találkozhatunk.
Nem húzom tovább az időt, jöjjenek a feladatok!
1.
Nagyon sok könyv van, amibe a borítója miatt szerettem bele, bevallom, engem nagyon is befolyásol a borító. Nem abban az értelemben, hogy biztosan nem olvasok el ronda borítós könyvet - viszont van olyan, hogy csak a borítója miatt találok rá egy könyvre.
Cassandra Clare-t természetesen már ismertem, mire ez a borító eljutott hozzám, de szerintem az egyik legszebb borító, amit valaha láttam. (Nyilván sok-sok könyvet fel tudnék még itt sorolni.)
2.
Megint egy olyan pont, amire sok-sok könyvet fel tudnék sorolni. Hiszek abban, hogy jó dolog, ha valaki annyira mélyen át tudja élni a könyv okozta érzelmeket, hogy hangosan kacag vagy sír. Nekem egész listám van olyan könyvekről, amiken sírtam (ITT és ITT), de most jöjjön egy olyan könyv, ami ennél frissebb és a régi bejegyzésekben még nem szerepelt.
Az Autoboyography igazi érzelmi hullámvasút, a végén pedig tényleg nagyot üt - a regény lezárása, és a fordító hozzáfűzött megjegyzése is. Az értékelésemet a könyvről ide kattintva olvashatjátok.
3.
Megint csak hozok egy friss élményt.
A Hat varjú végére egyáltalán nem voltam felkészülve. Tudtam, hogy duológia, sejtettem, hogy nem lesz minden teljesen lekerekítve... de EZ!
4.
Most kivételesen egy régebbi könyvet hozok, de egyből ez ugrott be.
Nicholas Sparks: Szerelmünk lapjai
Félre ne értsetek, a könyv sem volt rossz. De a film beszippantott, meggyötört és kiköpött, annak a végén is percekig zokogtam. Azóta többször újranéztem, és még mindig imádom. A könyv viszont nálam egyszer olvasós.
5.
Itt én kicsit csalni fogok, és testvéri kapcsolatnak veszem az Árnyvadász világ parabatai kötelékét is.
Sokszor, sok helyen kifejtettem már, hogy mennyire imádom Will és Jem kapcsolatát Cassandra Clare Pokoli szerkezetek sorozatában. Barátok, testvérek, bajtársak, lelki társak.
Nem is jöhetne ide más páros.
6.
Nem is olyan régen írtam egy bejegyzést a Témázás keretében, aminek a középpontjában a könyvek és az utazás voltak: Irodalmi zarándokhelyek, avagy amit kerestem, ahol már jártam és ahová még szeretnék menni
Szerencsére egy sor olyan könyvet olvastam, ami így van úgy utazásra csábít, és azt kell mondjam, ezek a jól megírt utazós könyvek szinte mindig hosszú távon megmaradnak bennem. Nagyon szeretek utazni, de sajnos nincs annyi pénzem és időm, amennyi szeretném, ha lenne utazásra.
Így bizonyos szempontból maradnak a könyvek.
Másrészt nagyon sokat lehet tanulni az ilyen könyvekből magáról az utazásról - átvitt és szó szerinti értelemben is.
Az egyik legkedvesebb utazós könyvet viszont még mindig a Csak egy nap. Jó néhány évvel ezelőtt olvastam, de ez volt az egyik olyan könyv, ami elkezdte átalakítani a gondolkodásomat arról, hogyan utazzunk "jól". Félre ne értsetek, semmi gond nincs azzal, ha az ember végiglátogatja a klasszikus turistalátványosságokat - viszont az is legalább ilyen izgalmas és maradandó, ha az ember beleveti magát a városba, sodródik, teljesen random dolgokra csodálkozik rá, beül valahová és nyugodtan megreggelizik a helyiekkel...
Sajnos ebből a borítóból nem találtam jó felbontást |
Szeretnél még több emojis bejegyzést? Ajánlom az alábbi blogposztokat:
Nincsenek megjegyzések