Mindee Arnett: The ​Nightmare Charade – A Rémálom-rejtvény {Értékelés + Nyereményjáték}

Mindee Arnett: The ​Nightmare Charade – A Rémálom-rejtvény

A blogturnéról




A Rémálmok élete sosem volt épp leányálom. Az Akkordél Akadémia sorozat utolsó részében azonban minden eddiginél komolyabb problémákkal kell Porkának szembe néznie. A Blogturné Klub 2016. november 28-a és december 4-e között egy blogturné keretében búcsúzik a sorozattól, amelyet, ha ti is követtek, megnyerhetitek Mindee Arnett: The Nightmare Charade - A Rémálom-rejtvény könyvét a Könyvmolyképző kiadó felajánlásával.

Kapcsolódó bejegyzések:




Eredeti cím: The Nightmare Charade
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 416
Fordító: Mesterházi Mónika
ISBN: 9789633998618
Sorozat: Akkordél Akadémia 3.
Kezelhető-e standalone-ként? Nem
Nézőpont: E/1
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (3,89)
Megrendelési link
Porka ​​Evergím harmadikos az Akkordél Akadémián, és nincs más vágya, mint egyedül
maradni a barátjával, Eli Bookerrel, de a sors szó szerint távol tartja őket egymástól. Porka ugyanis Rémálom, aki be tud lépni Eli álmaiba, hogy figyelmeztető jeleket találjon a jövő értelmezéséhez, de egy ősi átok szerint, ha igaz szerelem bontakozik ki közöttük, az tragédiához vezet. Porka és Eli vállalná a kockázatot, ám a hatalom másképp gondolja: kísérőt jelölnek ki melléjük, aki vigyáz, hogy a kapcsolatuk szigorúan plátói maradjon.
Ha ez nem lenne elég, a Mágusfajták Rendkívüli Hírszerzési Alosztálya (az M.R.H.A.) megbízza őket, hogy az álomlátó kötelékükre támaszkodva segítsenek megtalálni a fekete mágiának a mágusfajták által ismert legnagyobb hatalmú tárgyát. Az Animus Mortem feltámasztja a holtakat, de az élők lelkének kiszívása útján… így hollétének kinyomozása valóban élet-halál kérdése.
Hogy még rosszabb legyen a helyzet, Porka egyik barátját gyilkossággal vádolják, és az illető számít rá, hogy Porka tisztázza.
Porkának túl sok álma, túl sok feladata van, túl sokan ellenőrzik, mit csinál, ám egy Rémálom ritkán engedelmeskedik a játékszabályoknak. Átok és kísérő ide vagy oda, neki mélyre kell hatolnia Eli álmaiban, ha ki akarja deríteni az igazságot, és meg akarja találni a módját, hogyan legyenek végre igazán együtt!

Az első mondat:


"Fogalmam sem volt, hogy az első csók lesz az utolsó is."

Véleményem


Vártam is, hogy ennek a sorozatnak a végére érjünk, meg nem is. Vártam, mert rettentő kíváncsi voltam, mi lesz az eddigi részekben felvezetett átok dologgal, de nem is, mert megszerettem a szereplőket és a világot. 

És bizonyos szempontból beteljesítette ezt a várakozást a kötet, bizonyos szempontból nem. Érdekes módon a kötet első felében abszolút nem éreztem, hogy egy zárókötettel állunk szemben. Csakúgy, mint az első két részben, felmerült egy bűntény, amiben az álomlátó Porka és Eli segítségét kérték. Olyannyira nem éreztem a "befejezésszagot", hogy még utána is néztem, biztos jól emlékszem-e, hogy ez a lezárás, közben pedig az járt a fejemben, hogy gyakorlatilag ezt a természetfeletti bűntények utáni nyomozást a végtelenségig lehetne csinálni - még ha nem is a velős-átkos főszállal, hiszen az azért egy idő után uncsivá válik. 

Mindenesetre eltekintve attól, hogy nem volt lezárásérzésem, tetszett a sztori, bár néhol kicsitlassúnak éreztem. A felüdüléseket mindig az érzelmesebb részek hozták el nekem, azok valahogy nekem ebben a kötetben sokkal jobban működtek. Nagyon szerettem Eli és Porka közös jeleneteit, kifejezetten üdítő, hogy már párosként is szerethetőek, és nem csak abból áll a kapcsolatuk nehézsége, hogy valami erőltetett szerelmi háromszög tombol. No persze van harmadik fél, de mégsem a szokásos idegesítő módon. Szóval Eli-t és Porkát változatlanul nagyon szerettem, csak sajnos kicsit keveset kaptunk a közös jeleneteikből. Az előző két kötetben imádtam őket, főleg az első rész furcsa tapogatózó egymásra találását, most pedig már tapasztalt szerelmespárként kifejezetten a másik végletet élvezhettük volna. Itt-ott persze kaptunk ilyet is, de a cselekmény nagyon is akadályozta őket.

Persze direkt, ez volt a feszültségkeltés egyik fő eszköze. Emlékeztek még arra, amikor a Harry Potter ötödik részében Harry próbálja elmondani, hogy Voldemort visszatért, de a "hatalom" konzekvensen tagad, és egyszerűen nem tud mit tenni, és ott az a hatalmas feszültség? Na, valami ilyesmi történik most itt is a főszereplő párosunkkal, és rettentő frusztráló. És ehhez jön rá még sok-sok adag idegeskedés. A bűntény is személyesen érinti a szereplőinket, ráadásul az álmok sem túl kecsegtetőek. 

Ami még nagyon tetszett, szintén a kapcsolatok oldaláról, az Porka és Szeléna barátsága, valamint ezzel együtt a furcsa Porka-Lance megbékélés. Kifejezetten szórakoztató volt, ahogy ezek ketten kénytelenek valahogy dűlőre jutni, mert hát mindketten kölcsönösen a másik legjobb barátjával járnak. (Apropó, sulidráma! Furcsállottam, hogy a kezdetiekhez képest ennyire háttérbe szorult a suli szál. A könyv elején még megjelenik a korábbi barátnő, aztán huss, többet nagyon fel se bukkan. Bár persze a kutyának nem hiányzott, csak így visszagondolva meglepő.)

Illetve ezenkívül Porka és a kardja kapcsolta tetszett nagyon. Nem tudom, nálam ez már valami furcsa becsípődés lesz, de imádom az ilyen varázsló-varázstárzs kapcsolatokat, mindig van bennük valami szórakoztató, helyenként akár baljós. Ez is pont ilyen volt, a kard megkövetelte a figyelmet - nem csak Porkáét, az olvasóét is, gyakorlatilag külön szereplővé nőtte ki magát. 

És akkor nézzük, mi az, ami kevésbé tetszett. Azt már említettem, hogy itt-ott lassúnak találtam a történetet, talán pont azért, mert kissé számomra visszafelé sült el a Porka-Eli szétválasztás dolog. Frusztrált, az kétségtelen, de így a nyomozások között kicsit több hézagot éreztem. Nem mondom, hogy nem történt semmi, mégis... valahogy lassabb volt, mint az előző kötetek. 

Aztán ugye csavarok. Hazudnék, ha azt mondanám, mindent kitaláltam, mert persze akadt bőven a fináléban olyasmi, amit nem. Viszont annál, hogy ki lesz a bűnöző, eléggé kilógott a lóláb, igazából már az előző részben is számítottam rá. Szóval ennél a dolognál elmaradt a sokk. Szerencsére azért volt másik fordulat is, egyébként több is, amikre viszont abszolút nem számítottam, így ezek azért kárpótoltam még így is. 
És bár említettem, hogy kissé lassú volt a sztori, ehhez képest a végkifejlet elég gyorsan jött. Persze, jó hosszan zajlott a csata, ezzel nem volt gond, mégis valahogy kissé előkészítetetlennek éreztem, hogy igen, most ez a sorozat lezárása. A szálak összefutottak, a rejtélyekről lehullt a lepel, kiderült, ki áruló, és külön pirospontot érdemel az írónő azért is, hogy nem minden rózsaszín a lezárásban, de kicsit több előkészítés talán jól jött volna. 

Apropó, lezárás! Komolyan mondom, nem gondoltam, hogy ilyen komoly áldozatok lesznek. Mármint... tudjuk, hogy vannak írónők, akik nem szeretnek ölni, de itt azért voltak áldozatok - még ha a csata utáni gyógyulás kissé fürgén zajlott is. 

Összességében tetszett a könyv, és olvasva az előző állomáson az alternatív befejezés sztoriját, sokkal jobb ezzel a lezárással, örülök, hogy végül így kerekítettel az írónő. De azért ez a 400 oldal nem kevés, örültem volna, ha kicsit több idő jut a konkrét bűntény mellett még több előkészítésre, egy kis romantikázásra, a végén pedig a jól megérdemelt jutalom kiélvezésére. Így is aranyos és szórakoztató volt persze, de még mindig az első rész a kedvencem. 

AJÁNLOM

Olvass bele a képre kattintva!


http://konyvmolykepzo.hu/reszlet/7396_remalom_rejtveny-20161111_175439.pdf?ap_id=Deszy


Blogturné extra - Miért fejezte be az írónő?


Az írónő 4 pontban foglalta össze, miért döntött úgy, hogy ez, a harmadik kötet lesz az utolsó a sorozatban: 

1. Látta a lehetőséget, hogy megírja a befejezést, amit akart - gyorsan
Mindee-nek már az első rész befejezésekor megvolt a fejében az ötlet, hogyan is akarja majd lezárni a sorozatot. Aztán a szerkesztőjével beszélgettek róla, és így meg kellett kérdőjeleznie a befejezést. Az eredetivel lett volna esély egy negyedik részre, ám így végül a harmadik részben le tudta zárni.

2. Nem igazán volt igazi "története" a negyedik résznek
Az írónő példának a Harry Potter utolsó részét hozza, ami eltért az előzőektől - az ígéret a hét roxforti év volt, aztán "Harry és barátai céltalanul vándoroltak ahelyett, hogy a Roxfortban lettek volna". Ő is valami ilyesmivel nézett volna szembe, ha megírja a negyediket. Ezt nem akarta. Nem akarta nyújtani a dolgokat, mert "ez nem a Hobbit film, miért legyen kettő, ha az egy működik?"

3. Készen állt valami újra
Mindee kifejti, hogy imádja ezeket a könyveket, de készen állt rá, hogy elköszönjön, és valami újba vágjon bele. 

4. Az eladás a király
Mindee itt kitér a dolog üzleti részére is - bár a Tor Teen, az eredeti kiadója nagyon támogató, ez mégis csak egy üzlet, és félt tőle, hogy a negyedik részből nem fogyna annyi.

Nyereményjáték


Előfordult már veled, hogy olvasás közben elgondolkodtál, kik lennének a tökéletes színészek, hogy megformálják a kedvenc szereplőidet? Az Akkordél Akadémia sorozat kapcsán az írónő is eljátszadozott a lehetőséggel, és ki is választotta a saját színészgárdáját. A ti feladatotok az lesz, hogy a kép alapján kitaláljátok, melyik karaktert testesíti meg az adott színész/színésznő, és a helyes választ beírjátok a rafflecopter megfelelő dobozába. A helyes megfejtők között kisorsolunk egy példányt Mindee Arnett The Nightmare Charade - A Rémálom-rejtvény könyvéből.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.




a Rafflecopter giveaway

A turné menetrendje


11.28. Always Love a Wild Book
11.30. Deszy könyvajánlója
12.02. Sorok között
12.04. Dreamworld

Rendeld meg a képre kattintva!