TOP10 kedvenc Angelfall - Angyalok bukása idézetem
Az Angelfall sorozat utolsó része nem is olyan régen jelent meg a Könyvmolyképzőnél, én pedig arra gondoltam, ennek örömére összeszedem néhány kedvenc idézetemet az első részből, már csak azért is, mert lassan-lassan érik egy újraolvasás.
Imádtam mind a három részt, így nem kérdés, hogy ez valamikor - amikor végre időm lesz rá - be fog következni, addig is pedig ezekkel az idézetekkel vigasztalódom. Azt hiszem, talán senkit nem fog meglepni, hogy Rafi és Penryn civakodásai a kedvenc részeim.
Azoknak pedig, akik esetleg még nem ismerik a sorozatot, íme az értékeléseim:
„– Tényleg arkangyal vagy? – kérdem suttogva.Öntelten elvigyorodik.– Le vagy nyűgözve?– Nem – hazudom. – Csak panaszt szeretnék benyújtani a beosztottaid ellen.– Fordulj az ügyfélszolgálathoz!”
„– Mi van, ha nem engednek be minket? – kérdem, próbálva nem mozgatni a számat.– Be fognak engedni – feleli a hátsó ülés előtti sötét mélyedésből.– Honnan tudod?– Mert pontosan olyan vagy, mint amilyeneket keresnek.– És az milyen?– Nagyon szép.”
„– Várj, mindjárt megmutatom, hogy kell használni. Add a lábad!– Az angyalok világában ez meglehetősen bizalmas, intim kérésnek számít. Általában túl vagyunk a vacsorán, némi borozgatáson és kellemes csevegésen, mire hajlandó vagyok odanyújtani a lábamat.”
„– Elárulom Neked, én ilyen tökéletes vagyok már az idők kezdete óta. – Olyan közel áll hozzám, hogy a lehelete a fülemet simogatja.– Ó, kérlek! Akkora az arcod, hogy alig férsz el az erdőben. Mindjárt beszorul a fejed két fa közé, és nekem kell majd megmentenem téged.”
„– Mi a neved? – kérdezi a főnök. (…)– A barátaim csak Haragnak hívnak – mondja Rafi. – Az ellenségeim azt szokták mondani, hogy Kérlek Könyörülj Rajtam.”
„– Sosem viccelnék a harcos félisteni mivoltommal.– Te. Jó. Ég. – Lehalkítom a hangom, elfelejtettem suttogni. – Te nem vagy más, csupán egy beképzelt madár. Oké, van rajtad némi izom. Ennyit elismerek. De tudod, a madár az csak egy, az evolúció során kissé megváltozott gyík. Hát ez vagy te.”
„– Mért nem futottál el, ahogy mondtam? – A hajamba suttogja a szavait. – Megmondtam már az elején, hogy a makacsság és a hűség fogja a halálodat okozni. Csak arra nem gondoltam soha, hogy ez a hozzám való hűséged lesz.”
„– Sss. – Halk, csitító hang susog a fülembe.Érzem, ahogy a dívány párnáját kihúzzák a hátam mögül, aztán körbeburkol a meleg. A párna helyett kemény izmok nyúlnak felém, hogy átöleljenek. Félálomban érzékelem, ahogy egy férfi karjai fonódnak körém, a bőre puha, mint a tollpihe, az izmai akár a bársonnyal bevont acél. Az ereimben olvadásnak indul a jég, tovatűnik a rémálom.– Sss. – Egy érdes hang susog a fülembe.Beleolvadok a meleg ölelésbe, és hagyom, hogy a tetőn kopogó eső hangja újra álomba ringasson.”
„– Csak be vannak tojva, vagy tényleg rosszfiúk?– Mindenki, aki székhez kötöz, és fegyvert szegez rád, az rosszfiú. Tényleg el kell ezt magyaráznom neked?”
„– Eredj vissza mosni, asszony!– Viccelsz velem? Melyik században élsz te?”
Nincsenek megjegyzések