Cover Crazy - Éjfél kisasszony

A Lady Midnight kinti borítójához már készült egy Cover Crazy bejegyzés, ám most végre itt a magyar borító is!

Az első és legfontosabb: megtartották az eredeti borítót, igaz, azért nem egy az egyben ugyanaz a kettő.

Úgyhogy ennek örömére leporoljuk a régi bejegyzést, és megnézzük, mi változott a magyar borítón az eredetihez képest.




A feliratok





A legnagyobb különbséget a két borító között a feliratok jelentik. Ez leginkább a borító alsó részén szembetűnő, nálunk a feliratok teljesen a korábbi sémát követik, így igazodnak az eddigi Cassandra Clare kötetekhez.

A feliratok sorrendje is változott ennek megfelelően. Az eredeti cím, szerző, sorozatcím, kötetszám helyett nálunk felül, kisebb méretben szerepel a sorozat címe és még kisebbel a kötet száma, alatta pedig nagyobb méretben a cím és végül a szerző. 

Érdekesség, hogy nálunk nem szerepel a borítón, hogy New York Times bestseller a regény, ellenben helyet kapott egy ajánló Jodi Picoulttól.



Szintén különbséget jelent természetesen, hogy nálunk rákerült a Vörös pötty a borítóra.


A háttér



A háttér első ránézésre csupán egy víz alatti háttérnek tűnik - a felszín alá bekúszó fényekkel.
Viszont ha az ember jobban megvizsgálja, hamar feltűnik az Intézet a háttérben.



Érdekesség, hogy a magyarban ehhez képest kicsit változott a körülvágás: lent a polipkarokból is kevesebb látszik, és az épületekből is, viszont a borító tetején kicsit több a fény.

Emma


A borítón a női főszereplőt, Emmát láthatjuk, aki épp süllyed az óceán vizében. 
Ez egyrészt szimbolikus, hiszen nagyon sokszor használja Cassie a könyvben az érzelmek kifejezésére az óceánt, és a süllyedés jól tükrözi Emma rémálmait és reménytelenségét. 

Másrészt ez egy konkrét jelenet is a könyvből, ezért is a démoni csápok. Egy Cassandra Jean illusztráció is készült ehhez a konkrét jelenethez, szembetűnő a hasonlóság:



A süllyedés pedig még egy okból fontos lehet, ez pedig Lee Annácska története. Ahogy korábban írtam már róla, Edgar Allen Poe költeménye ihlette a Lady Midnight történetét, és a vers maga is felbukkan a regényben. Ebben a tenger szintén nagyon fontos szerepet tölt be. 

"sem az ördögök tenger fenekén
nem tehetik hogy, szívtől a szív,
elváljunk, ő meg én"

Amit egyébként szerintem Emmán tökéletesen eltaláltak, az a haja - Julian művészi lelkének köszönhetően számtalan alkalommal szóba kerül a könyvben, hogy pontosan milyen színűek Emma tincsei, így különösen örülök, hogy a borítón is ekkora hangsúlyt fektettek rá, és mindenféle színt használtak, hogy hozzá, hogy megjelenítsék. (Julian is rámutat, hogy sokféle festéket kell használnia, ha le akarja festeni Emma haját.)

A részletek


Eljutottunk ahhoz a részhez, amit kifejezetten imádok a borítóelemezgetéseknél. Ugyanis az egyértelmű, hogy ránézésre gyönyörű a borító. De az apró részletek teszik igazán jóvá. 

Az Emma kezéből kicsúszott fegyver Cortana, a családi penge. 

Részlet a Mennyei tűz városából:

"Cortana. A név egyszerűen annyit jelentett, hogy „rövid kard”, de Emma nem találta rövidnek. A csillogó acélpenge olyan hosszú volt, mint az alkarja, és ahányszor csak elolvasta a rávésett szavakat, végigfutott a hátán a hideg: Cortana vagyok, Joyeuse és Durendal társa. Amikor tízéves korában apja először a kezébe nyomta a kardot, elmagyarázta neki, mit jelent ez.
- Tizennyolc éves korodig tréningezésre használhatod, aztán a tiéd lesz - mondta mosolyogva John Carstairs, miközben lánya ujjai végigsimították a betűket. - Érted?
Emma megrázta a fejét. A „társ” szót persze értette, de a két név nem mondott neki semmit. Hogy kerülhettek rá ezek egy kard pengéjére?
- Hallottál a Wayland családról - folytatta az apja. - Híres fegyverkovácsok voltak, még mielőtt a Vasnővérek készítették volna az árnyvadászok összes kardját. Wayland, a kovács teremtette Excaliburt és Joyeuse-t, Arthur és Lancelot kardját, de Durendalt is, Roland lovag fegyverét. És az ő keze munkája ez a kard is, ugyanabból az acélból készült. Az acélt edzeni kell, nagy hőnek kitenni, majdnem olyan erősnek, ami már megolvasztja és tönkreteszi a fémet, csak hogy még erősebb legyen. - Nyomott egy puszit a lánya feje búbjára. - Ez a kard nemzedékek óta a Carstairsek birtokában van. A felirat arra emlékeztet bennünket, hogy mi, árnyvadászok az Angyal fegyverei vagyunk. Ha tűzben edzenek bennünket, erősebbek leszünk. Ha szenvedünk, életben maradunk."

A borítón ott láthatjuk tehát Emma fegyverét, ami elválaszthatatlan tőle, és azt, hogy mennyire odafigyeltek a részletekre, jól mutatja, hogy még a felirat is látszik a pengén. 



A másik részlet, aminek kifejezetten örültem, a parabatai rúna volt. 

A parabatai rúnát Emma a karján viseli, és ha nem vizsgálja meg jobban az ember a borítót, talán fel sem tűnik, de szemben a Csontváros régi borítójával, mostanra eljutottunk odáig, hogy valóban a közben megismert rúnák szerepeljenek a borítókon, ne csak random krikszkrakszok. És íme, a parabatai rúna Emma karján:



Egyébként a másik két rúnát is be lehet azonosítani a karján. Ha nem tévedek, az egyik egy "agony" rúna (gyötrelem), a másik pedig stílusosan egy "waterproof" rúna, ami jól is jöhet a víz alatt. 




És így áll össze a teljes borító:



A Lady Midnight hét eddigi bejegyzései:
   

Rendeld meg a képre kattintva!