Cover Crazy - Midnight Sun

A tegnapi nap nagy híre volt, hogy érkezik Stephenie Meyer újabb regénye a Twilight világából, a Midnight Sun, ami az Alkonyat eseményeit meséli el, csak Edward szemszögéből. (A könyvről itt olvashattok bővebben.)

És már tegnap beígértem, hogy jövök majd borítóelemzős poszttal, hát íme!

A borító elég megosztóra sikeredett, és bevallom, én sem vagyok tőle elájulva - sőt, igazából összességében azt mondanám, elég ronda. 

Ezzel együtt követi azt a szimbolikát, ami a Twilightra is olyan jellemző volt. 

Vessük bele magunkat!

A borító minden szempontból követi a sorozat előző köteteinek a stílusát. Fekete alapon fehér betűket kapunk, ugyanazzal a betűtípussal. (Ahogy SMesi felhívta rá a figyelmem: azért van változás, sokkal-sokkal nagyobb a cím, mint az eddigi részeknél.) Középen pedig egy hangsúlyos, szimbolikus fotót, amiben viszont a piros szín uralkodik.

Egymás mellett látszik is, hogy tökéletes passzol a borító az eddigiek sorába:

De akkor vajon miért utálják ennyien?

Nos, az eredeti borítók sokkal biztosabbra mentek, már ami a szépséget illeti. Volt bennük valami törékenység, finomság - ez a mostani sokkal erősebb, már-már rémisztő, taszító.

Vajon miért?

Fontos megjegyezni, hogy míg az eddigi borítók egy női szemszögű sztorihoz készültek, addig ez a mostani egy férfi szemszög - tehát sokkal bátrabban játszhattak kevésbé "finom" elemekkel is. Egy férfi szemszögű sztorihoz nehezebb elképzelni egy szalagot vagy egy virágot a borítóra, nem igaz? 

Erre jön rá, hogy az új nézőpontkarakter nem ember, hanem vámpír. És bármilyen finomlelkű legyen is Edward, azért a vámpírléttel elkerülhetetlenül együtt jár valamiféle vadság - meg persze a vér. Amit ildomos megjeleníteni a borítón is. 

Na de akkor csapjunk is bele a mostani szimbólumunkba, ami egy gránátalma. 

Ami rögtön egyértelmű lehet, az a kapcsolat az alma és a gránátalma között. Mindkettő gyümölcs, nálunk magyarul még az elnevezésükben is megvan a kapcsolat. Emellett vizuálisan is hasonló élményt nyújtanak: mindkettő kerek, mindkettő pirosas. 

De szimbolikusan is megvan közöttük a kapcsolat.

Csakúgy, mint az alma, a gránátalma is megjelenik a Bibliában, ez pedig Meyernek fontos lehet, hiszen ő és a történetei nem elválaszthatóak a keresztény hitvallásától. A gránátalma legfontosabb említése a Bibliában talán az Ígéret földjéhez kapcsolódik - így rögtön valamiféle teljességet, valami nagyot jót, kielégítőt jelképez. Mint ahogyan Edward számára is ezt jelenti Bella...

Az se elfelejtendő viszont, hogy egyes értelmezések szerint egyáltalán nem biztos, hogy a tiltott gyümölcs az Édenkertben alma volt - sokak szerint más gyümölcs is lehetett, az egyik legnépszerűbb az "alternativák" között pont a gránátalma. Így tehát a gránátalma, csakúgy, mint az alma az első rész borítójáról, rögtön összeköthető a bűnbeeséssel, így tulajdonképpen ugyanazt a jelentést hordozza, mint az első borítón az alma is. 

Ha tovább kutatunk, a gránátalma egyik legjellemzőbb mitológiai megjelenése egy másik bűnbeesős, megrontós, elcsábítós sztori. A görög mitológia szerint ugyanis Hádész gránátalmával etette Perszephonét miután elrabolta őt - minden egyes mag egy hónap alvilági létet jelentett a nőnek később. Így tehát könnyen ráköthetünk, hogy ebben a helyzetben valójában Edward Hádész, aki gránátalmamagokkal eteti Bellát, mintegy magához kötve őt. A gránát alma az örök élet szimbóluma is, ez szintén passzol ahhoz, amit Edward hoz Bella életébe. 

Ennyit tehát a szimbólum jelentéséről.

De van még egy kis érdekesség a gránátalmában, ha jobban megvizsgáljuk. Miért ilyen taszító? Hiszen olyan szép fotók készültek már a gyümölcsről, miért pont ez a fotó került a borítóra? 

Ha ránéztek a fotóra, nem jut eszetekbe valami teljesen más?

Bizony! Egy emberi szív. 

Nyilván nem biológiai pontosságra kell gondolni, de ha magatok elé képzeltek egy félbevágott emberi szívet, szépen látható a párhuzam - megvannak a kamrák, a vér...

És ha már a vérre került a szó...

A gránátalma alján ott van egy csepp... nos, gránátalmalé, de itt nyilvánvalóan vér. Azt pedig nem hiszem, hogy ecsetelnem kell, hogy egy vámpíros könyv esetében miért fontos a vér. És ha mindezt összetesszük azzal, milyen erős csábítás Edward számára Bella vére, eközben milyen fontos számára, hogy dobogjon a szíve, ez a gránátalma pedig egyben egy emberi szív is... 

Így hát bármilyen csúnyácska is ez a borító, igazából szimbolikusan és a sorozat eddigi köteteivel együtt vizsgálva azért eléggé a helyén van. Még ha valószínűleg nem is fogjuk lelkesen nézegetni.