Trisha Ashley: Csak ​magadra számíthatsz? {Értékelés + Nyereményjáték}

Trisha Ashley: Csak ​magadra számíthatsz?

A blogturnéról




Előbb ​a házasság. Aztán a válás. Utána minden nő csak önmagára számíthat… Trisha Ashley legújabb regényében az újrakezdés áll a fókuszban. Mit tehetsz nőként válás után? Besavanyodsz, vagy felrázod magad? A Blogturné Klub négy bloggere eredt utána, hogy megismerje Trisha Ashley válaszát. Tartsatok velünk, s ha részt vesztek a nyereményjátékon, tiétek lehet a könyv egy példánya.



Eredeti cím: Every Woman for Herself
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 328
Fordító: Benedek Dorottya
ISBN: 9789633998427
Sorozat: -
Nézőpont:
Függővég:
Bechdel-teszt:
Moly link
Goodreads link (3,8)
Megrendelési link
Előbb a házasság. Aztán a válás. Utána minden nő csak önmagára számíthat…

Szórakoztató történet válásról és újrarandizásról a The Sunday Times bestseller szerző, Trisha Ashley tollából. Tökéletes olvasmány Katie Fforde és Sophie Kinsella rajongóinak; a vidéki táj és a romantikus, vidám cselekmény csodás kikapcsolódássá teszik bármely évszak vakációjára. Miután Charlie-val a férje, Matt közli, hogy válni akar, a nőnek mindent elölről kell kezdenie. Így, közel a negyvenhez és hirtelen pénztelen szingliként, kénytelen visszatérni szülőhelyére, a yorkshire-i lápvidékre. Elsőre igazi kihívásnak tűnik egy fedél alatt élni az apjával és különc testvéreivel, de Charlie hamarosan inkább üdítőnek találja új életét. Szingliként már nem kell festetnie a haját, nem kell tökéletes feleségnek lennie és visszatérhet első szerelméhez: a festéshez. De épp amikor úgy érzi, ismét gyökeret vert, találkozik a jóképű, mogorva színésszel, Mace Northszal, aki a szomszédba költözött, és a férfi több szempontból is összekuszálja Charlie életét…

Dobd fel a napod Charlie magával ragadó történetével!

Az első mondat:


"Hajnalban keltem, hogy elkészítsem a Hízlaló Reggelit, mielőtt Mattet kiteszem a reptérre, ám rá kellett döbbennem, hogy az űrlények az éjszaka folyamán elrabolták a férjemet, és egy érthetetlenül aljas teremtményt hagytak itt helyette."

Véleményem


Ez volt az első Trisha Ashley regényem, így bevallom, nem teljesen tudtam, mire számítsak. A chick-lit jellegű könyveket viszont szeretem - na jó, egy részüket nagyon szeretem, egy részüktől meg falra mászom -, így kíváncsi voltam, ehhez mit szólok majd.

A történet felütése kecsegtető volt. Mármint... nem a legvidámabb, de tökéletes alap az újrakezdéshez. Némileg talán klisés is, sok nőknek szóló könyv kezdődik válással. A válás ugyanis egyrészt felszabadít és lehetőséget ad, másrészt az újrakezdés ebben az élethelyzetben elkerülhetetlen. Márpedig a dolgok újraértékelése, az új lakás, új munka, az új kihívások sokszor valami nagyon jóhoz vezetnek. 

Charlie pont így van vele. Amikor a férje közli vele, hogy válni akar, majd extra gyorsasággal rögtön szedi is a sátorfáját, gyakorlatilag az egész élete összeomlik. Gyerekük nem lehetett, állása nem volt, mert afféle otthon ülő, férjét hazaváró hobbiművészként élt, a házból nem kap semmit, és nagy eséllyel az asszonytartásról is lemondhat. Azaz haza kell költöznie a szülői házba, és elölről kezdeni mindent - csak most már negyvenesként, ami nyilvánvalóan sokkal nagyobb kihívás. 

Az alapszituáció tehát elég sok lehetőséget nyújtott, alig vártam, hogy végigkísérjem Charlie-t az úton, hogyan lesz önbizalomhiányos, elhagyott feleségből újra határozott nő, aki meghódítja a világot, és fityiszt mutat a volt férjének. Ez persze meg is történt, viszont be kell vallanom, az én ízlésemnek a sztori kissé lassan indult be. 

Összességében sem történtek túl nagy dolgok a regényben, leginkább Charlie mindennapjait követhetjük figyelemmel, a nagy cselekményív igazából nem olyan jelentős, bár nyilván megvan. De főleg a könyv első felében elég kevés dolog történik. Charlie hazaköltözik, megismerjük a rettentő dilis családját, és felbukkan a jóképű, színész szomszéd, Mace - akinek a felbukkanása már az első említésre sejthető volt. Ezzel együtt egyébként elég keveset szerepelt a kötet első felében, ami eléggé meglepett. Nem is lett volna gond a hiányából, ha közben Charlie és/vagy az élete jelentősen fejlődik, de ez sem volt túl jelentős. 

Helyette elég sokat kapunk Charlie őrült családjából. És akkor beszéljünk egy kicsit az őrült családokról! A magam részéről nagy rajongója vagyok az őrült családoknak, és az ilyen stílusú regényekben bizony jól is működnek. Más zsánerből ott van pl. a Weasley család vagy az Életem a szomszédban famíliája, esetleg a Modern boszorkány klánja, öröm volt olvasni azt a barátságos, meleg légkört. Hogy mindenki stikkes-e? Nagy eséllyel igen. De úgy szórakoztatóak, ahogy vannak, és nem lehet őket nem imádni. 



Na, nekem ez az érzés hiányzott itt kissé. Érezni, hogy összetart a család, és nem egyszer kifejezetten vonzó, ahogy élnek. Jó, hogy mindig ott vannak egymásnak, és elfogadják egymás dilijeit. Csakhogy néhányuk már annyira dilis, amitől nem viccesek és szerethetőek, hanem néhol már karikatúrának hatnak. Ott van például Bran, akinek valószínűleg vannak gondjai, mégsem foglalkozik vele senkit - csak nevet vagy legyint, hogy ja, Bran ilyen. Szép dolog az elfogadás, de mintha a családot abszolút nem érdekelné, hogy segítsen Brannek, hogy megtalálja a helyét az életben. (Más kérdés, hogy Brannek ez valamilyen rejtélyes módon sikerült nélkülük is.)

De aki igazán idegesített, az Em. Egyrészt rettentően kedveltem, mert mint karakter, mint nővér, mint mostohaanya-gyűlölő, remekül működött. Pontosan az a szereplő, akit imádni tudnék. És ebbe egy pontig a misztikum is belefér. De Emmel és Glorióával annyi boszorkányságot csempészett a sztoriba a szerző, ami nekem már határozottan túl volt egy határon. Ez elvileg egy realisztikus történet, mégis tele volt jóslatokkal, szerelmi bájitalokkal, kristályokkal, miegymással. Mellékszálként ez nem rossz, de szerintem ilyen jellegű sztoriknál ez úgy működik, ha a) ki van mondva, hogy boszorkányok, és ez alapján nincsenek dilisként kezelve a szereplők, hanem nyíltan elfogadjuk, hogy van természetfeletti vagy b) dilisek a boszi-szereplők, és a szerző ennek megfelelően is kezeli a boszis dolgokat. Azaz nem történik meg az, ami ebben a könyvben: hogy szinte minden fontos pillanatban elő lehet rántani valami bosziságot, ami a fő konfliktust és a nagy megoldásokat is szállítja egyben. Mindezt teszi úgy, hogy valójában egyik főszereplőnk sem boszorkány.

Ezzel együtt kifejezetten szórakoztató elemek is vannak a regényben. Egyrészt nagyon tetszett, ahogy a szerző felhasználta a Bronte nővéreket, tök jó ötlet, és jól passzolt a regény hangulatához és a dilis családhoz is. 

Aztán ott van Charlie házi magazinja, a Csóró Leharcolt Északi Spiné feljegyzései kifejezetten viccesek, illetve az egyik tesó írásaiból is kapunk egy válogatást. Ezeknél itt-ott persze volt olyan érzésem, hogy húzzák az időt (és az oldalszámot), de összességében passzolt a történethez, és szórakoztató kiszólások-bölcsességek-vicces aforizmák voltak, jókat mosolyogtam rajtuk. Sokszor talán még jobbat is, mint magán a regényen. 

Ami a szerelmi szálat illeti... nem bántam, hogy nem feltétlenül a szerelmi szálon van a hangsúly, hanem Charlie továbblépésén és haladásán, amihez nem szükségszerűen van szükség férfira. Örülök, hogy az egyértelmű válasz a válásra és a padlóra kerülésre nem rögtön egy újabb kapcsolat volt, mert hát "belovagolt a herceg a fehér lovon és megmentette a lányt". Charlie remekül - na jó, ha nem is remekül, viszont lassan, de biztosan - talpra áll pasi nélkül is. Megtalálja a hivatását, túllép a férjén és beleveti magát az életbe. 

Szóval ez tök jó, ezzel együtt nekem kevés lett a szerelmi szál. Nem is mennyiségben, mint inkább minőségben. Mace totál megmagyarázhatatlan módon esik szerelembe, egyik pillanatról a másikra, én meg csak kapkodtam a fejem, hogy most komolyan. Ez alapján? Hogyan? Miért? Mivan? 



Amikor már összejöttek, jót mulattam rajtuk, de nem tudtam szabadulni az érzéstől, hogy instant szerelem történt. Egyébként talán ezért is, a regény második fele sokkal jobb volt, mint az első. A történések nagy része itt van, sokkal viccesebbek is, és nem kell már azzal bajlódnunk, hogy próbáljuk lekövetni a rengeteg szereplőnél, hogy ki kicsoda. 

Amiről még muszáj szót ejtenem, az a rengeteg valószerűtlen eset, ami a könyvben olvasható. Ez persze a chick-lit zsáner sajátja, valószínűtlen hülyeségek nélkül nem is lennének igaziak ezek a könyvek. Kellenek a ballépések, a ciki sztorik, a hihetetlen találkozások. Na de... van egy pont, amin túl már túl hihetetlen, és míg egyet-egyet könnyebben lenyel az ember, többet már nehezen. Nekem sajnos ezzel is volt egy kis gondom a Csak magadra számíthatsz? esetében. 

Összességében szórakoztató volt, főként a regény második fele húzta fel a véleményem, de azért elájulva sajnos nem vagyok.

EGYNEK ELMEGY


Olvass bele a képre kattintva!


https://konyvmolykepzo.hu/reszlet/7681_csak_magadra_szamithatsz-20171019_102448.pdf?ap_id=Deszy



Nyereményjáték


No, de hogy keveredik egy kortárs történetbe a klasszikus irodalom? Ashley történetének vicces fordulata, hogy a könyvben szereplő négy testvér híres angol írókról kapta a nevét, akiket minden bizonnyal ti is ismertek, ők pedig nem mások, mint a Brontë-nővérek és fiútestvérük. A feladatotok, hogy az állomásokon olvasható rövid leírások alapján rájöjjetek, melyik testvérről van szó, és a keresztnevét beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.

Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Az Ellis Bellként publikáló írónő a nővérek középső tagja volt. Noha csupán egyetlen regényt írt, ez akkora hatással bírt mind a korabeli kritikusokra, mind az irodalomtörténetre, hogy a klasszikusok közé emelkedve 1850-ben saját nevén került kiadásra a kötet. Bátyja temetésén megfázott, s elutasítva minden orvosi kezelést, néhány hónap múlva, minössze harminc évesen elhunyt.


A turné menetrendje


10. 22. - Szembetűnő
10. 24. - Olvasónapló
10. 26. - Betonka szerint a világ…
10. 28. - Deszy könyvajánlója
Trisha Ashley: Csak ​magadra számíthatsz? {Értékelés + Nyereményjáték} Trisha Ashley: Csak ​magadra számíthatsz? {Értékelés + Nyereményjáték} Reviewed by Deszy on 10/29/2017 Rating: 5

Nincsenek megjegyzések:

.

Üzemeltető: Blogger.