Gaura Ágnes: Túlontúl {Értékelés + Nyereményjáték}

Gaura Ágnes: Túlontúl

A blogturnéról

Gaura Ágnes már visszatérő vendégnek számít nálunk, a Boriverzum-sorozatát imádjuk, de ezúttal legújabb könyvével a mesék, az emberek és a tündérek világába, Túlontúlra invitálunk benneteket. Tartsatok velünk és ha elég szerencsések vagytok, nyerhettek is.

Kiadó: Delta Vision
Oldalszám: 616
ISBN: 9789633952429
Sorozat: -
Nézőpont:
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Megrendelési link

Mindig ​az Ördög győz – tartja a mondás Tündérföldön is, ami a mesés Erdélytől a
rejtélyes Csallóközig Nagy-Magyarország árnyékvilágaként rejtőzik az ismert valóság mögött. Egykor erős és örökkévaló birodalom volt, de egy bűverejű szerelem feldúlta ember és tündér szövetségét, és az Ördög véghezvitte a lehetetlent: áthatolhatatlan Árokkal kettészakította, ami egynek rendeltetett. Hatalmát egy tiltott csóknak köszönhette, és átkát csakis egy újabb csók törhetné meg – ám a szerelmesek évszázados álomba dermedtek a birodalom két végében, és azóta sem akadt senki, aki át tudott volna kelni az Árkon, hogy segítsen egymásra találniuk.
A megváltó csók egy nap mégis kiszabadul Tündérföldről, útra indul egy utazókönyv segítségével, és végül a Budapesten élő Liliomig jut – ám a tündérmeséken nevelkedett lány nem is sejti, hogy Tündérország sorsa összefonódott az övével. Az utazókönyv varázsa az ő korántsem mesés életét is felborítja, így kettős feladat vár rá: ahhoz, hogy felismerje a mágikus világ sugallatait, neki is meg kell találnia az igaz szerelmet.
A kultikus Boriverzum-sorozat alkotója, Gaura Ágnes ezúttal a magyar tündérmesék világába vezeti olvasóit – a somorjai templomon is túl, az Aranyerdőn, Ezüsterdőn és Rézerdőn át egészen a Csörsz-árok legendájának varázslatos újraértelmezéséig.

Az első mondat:

"Valahol, csupán egyetlen lélegzetvételnyire attól a helytől, ahol élünk, Nagy-Magyarország minden egyes négyzetcentiméterével határosan a magyar tündérek birtokolják a mágikus világ egy darabját."

Véleményem

Bevallom, kicsit bajban vagyok ezzel a könyvvel. Volt, ami nagyon tetszett, volt, ami kevésbé. 

Na de kezdjük az elején! Mielőtt a történetről beszélnénk, muszáj szót ejtenem a gyönyörű borítóról, amibe első ránézésre beleszerettem. Egyszerűen gyönyörű, nem lehet elmenni mellette, és utólag mondhatom, hogy illik is a történethez. Egyébként a könyvön belül is vannak illusztrációk, amik szintén jól sikerültek - igazán mesések, csak hogy ezzel a szóvirággal éljek. 

Ami a történetet illeti... Ide-oda ugrálva ismerjük meg, ugrálunk a helyszínek között. Egyrészt adott nekünk a tündérvilág, ahol minden kezdődött, másrészt a mai Budapest. Nyilvánvaló, hogy a két világ, és leginkább a mi világunk szereplői és a tündérvilág között megvan a kapcsolat, csak arra kell rájönni, pontosan hogyan. Ezzel kapcsolatban határozott dicséret illeti részemről a könyvet, ugyanis elég jól tart úgy homályban, hogy nem válik unalmassá. Végig fenntartotta az érdeklődésemet, hogy most akkor ki kinek a kije, és vajon hogy fog összeérni majd a két szál. 

Ezzel együtt be kell vallanom, a mi világunkban futó szál sokkal inkább lekötött, mint a másik. Alapvetően az a típus vagyok, aki nem szereti az olyasféle történetvezetést túlságosan, ahol az izgi résznél máshová ugrunk. Értem én, hogy fenntartja a feszültséget, de... engem személy szerint idegesít is. Ezért utáltam pl. J.R. Wardnál, hogy folyamatosan, hosszú oldalakon keresztül kapjuk meg a babahintőpor szagú rohadékok szemszögét. A könyv így is, úgy is vastag lett volna, akkor meg minek? Persze azért itt nem teljesen így áll a helyzet, fontosak a másik szálon történő események is, valójában viszont egy mesei történetet ismerünk meg baromi hosszan. Nekem túl hosszú volt, túl elnyújtott, bár nyilván ebben benne van az az érzésem is, hogy zavart, hogy a mi világunk száláról állandóan másra kellett ugrálnom. 

Ráadásul a könyv elég vaskos, több, mint 600 oldal, és nem nagy sortávval, nem óriási betűkkel. Azért ez egy mesei történethez sok, ezt aláírhatjuk, azt hiszem. 

Na de ami a történetet és a világot illeti. Ahogy már a fülszövegből is kiderül, nagyon erősen táplálkozunk a mesék világából. Egyébként kifejezetten jót mosolyogtam a sors furcsa fintorán, hogy egy olyan mese játszik fontos szerepet a történetben, amit az idei évadunkban játszani fogunk a színházban. Ez valami jel? Visszatérve: nagyon erősen táplálkozunk a mesékből, ott is leginkább a magyar népmesei világból. Bizonyára mindenki emlékszik Árgyélusra és Tündérszép Ilonára - na kérem, itt konkrét szereplők. (És akkor most képzeld el a happy end utáni sztorijukat. Jaj.)

És akkor itt kicsit álljunk meg. Egyrészt remek ötlet, hogy végre olyan fantasyk születnek, amik mernek magyarok lenni. Nem szeretem a túlzott magyarkodást, így nem a tisztaszívű magyar lélek szól belőlem, de úgy érzem, eléggé parlagon hever ez a világ a mostani fantasyirodalomban, miközben emlékszem, gyerekként imádtam a magyar meséket. Mert izgalmasak, tanulságosak, semmivel sem maradnak alul külföldi társaikkal szemben. Akkor mégis miért van az, hogy egy halom fantasyt olvasok kelta, görög vagy északi mitológiai témákkal, de magyart nem? (Oké, költői kérdést, nagyjából persze tudjuk a választ úgyis.) Szóval ezt a próbálkozást határozottan jónak tartom.

Ezzel együtt azt is elismerem, hogy nekem egy ponton már túl sok volt a mesékből. Egyrészt elsőre furcsán vette be a gyomrom az olyan neveket, mint például a Liliom, egyszerűen furcsa volt, de ez nyilván a szokásvilágomból is fakadt. Ennél rosszabbul érintett, hogy egy ponton annyi volt a mesei utalás a mai szereplők életében, annyiszor hoztak példának meséket, hogy azt kellett gondolnom, egyik se normális. Persze, tudjuk, tényleg nem azok, de még így is... (Egyébként ez csak most jutott eszembe, de kicsit Once Upon a Time-os a sztori alapja, csak magyar mesékkel.)

Ami a szerelmi szálakat illeti... Na, az aztán szépen össze lett kutyulva. Nem árulok zsákbamacskát, három potenciális jelölt is akad a főhősnőnk kezére, és pont azért, hogy ne spoilerezzek, nem mászok bele, kit szerettem a legjobban. Maradjunk annyiban, hogy nem az jött ki jól az esetből, akivel shippeltem, és kicsit csalódtam, hogy az én szívem szottya szereplőm milyen lezárást kapott. Mindezt úgy, hogy egyébként a révbe érő hősnős lezárást is kicsit... lezáratlannak éreztem. Tudjuk, mi lett a végkifejlet, de nálam elmaradtak a tűzijátékok. 

Összességében nem volt ez rossz könyv, de ha már Gaura Ágnes, én még mindig határozottan a Boriverzumra szavazok. Itt-ott persze fellelhető ugyanaz a vagányság, azok az igazi megmondó beszólások és fura bölcsességek, amiket attól a sorozattól már megszoktam, de a mesei világ lágysága kicsit tompította azt az élt, amit ott úgy megszerettem. 

AJÁNLOM

Nyereményjáték

A kultikus Boriverzum-sorozat alkotója, Gaura Ágnes ezúttal a magyar tündérmesék világába vezeti olvasóit – a somorjai templomon is túl, az Aranyerdőn, Ezüsterdőn és Réz­erdőn át egészen a Csörsz-árok legendájának varázslatos újraértelmezéséig.

A nyereményjátékunkban négy olyan könyvet kell felismernetek, amiket szintén ismert mesék ihlettek. Minden állomáson találtok egy-egy szó felhőt, ezek szavak alapján kell rájönnötök a könyv címére (sorozat címet is elfogadunk), majd a megfejtést beírnotok a rafflecopterbe.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

A turné menetrendje

11. 02. - Always Love a Wild Book

11. 03. - Deszy könyvajánlója

11. 04. - Bibliotheca Fummie

11. 05. - Függővég