Amy Tintera: Rebel ​– Az új kezdet {Értékelés + Nyereményjáték}

Amy Tintera: Rebel ​– Az új kezdet

A blogturnéról




A Maxim Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Amy Tintera duológiájának befejező kötete, a Rebel. Ennek örömére a Blogturné Klub hat bloggere bemutatja Wren és Callum megpróbáltatásokkal teli kalandjának folytatását. Tartsatok velünk, ismerjétek meg az újjáélesztettek rezervátumát, és készüljetek…. elérkezett a lázadás ideje!

Kapcsolódó bejegyzések:


Eredeti cím: Rebel
Kiadó: Maxim
Oldalszám: 336
Fordító: Ipacs Tibor
ISBN: 9789632617732
Sorozat: Reboot 2.
Kezelhető-e standalone-ként? Nem
Nézőpont: váltott E/1
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (4,05)
Megrendelési link
Wren ​azt hitte, minden emberi tulajdonságát maga mögött hagyta, amikor öt évvel
ezelőtt meghalt, majd százhetvennyolc perccel később újjáéledt. Újonnan szerzett erejével, gyorsaságával és öngyógyító képességével – valamint az érzelmek hiányával – Wren Százhetvennyolcas tökéletes fegyvernek bizonyult. Aztán jött Callum Huszonkettes, és mindent megváltoztatott.
Most, hogy mindketten megszöktek, készen állnak arra, hogy békésen új életet kezdjenek az újjáélesztettek rezervátumában. De Micah Százhatvanhármasnak, annak az újjáélesztettnek, aki a rezervátumot vezeti más, sötétebb tervei vannak: el akarja pusztítani az embereket. Az összeset. Micah már évek óta egy újjáélesztett-sereg létrehozásán fáradozik, és most készen áll arra, hogy megtámadja a városokat. Callum maradni szeretne, és meg akarja védeni az embereket. Wren semmit sem szeretne jobban, mint végre felhagyni a küzdelemmel.
A Micah és a HIRC közé került, egymással vitatkozó Wrennek és Callumnek csak egyetlen lehetősége marad.
Itt az ideje, hogy az újjáélesztettek fellázadjanak.

Az első mondat:


"Wren hallgatott."

Véleményem


Féltem ettől a folytatástól kissé, annyira szerettem az első kötetet. A jó hír viszont, hogy nagyjából szállított mindent, amire számítottam anélkül, hogy túlságosan habos-babossá vált volna. 

Az a legérdekesebb számomra, hogy van valami egészen meglepő könnyedség ebben a történetben. Nagyon ritkán találkozom olyan disztópiákkal és poszt-apokaliptikus történetekkel, amik nem nyomnak mázsás súlyt, és nem telepszenek napokra a mellkasomra. A Reboot sorozat minden nehéz témájával - zombikkal, elnyomással, rabszolgasággal, "rasszizmussal", halállal, kísérletekkel - együtt valahogy képes... nos, kedves maradni, bármilyen valószínűtlenül hangzik is. Így volt ez az első részben, és így van a másodikban is. 

Itt vannak a főszereplőink egy félelmetesen nehéz helyzetben, még saját magukat is próbálják kiismerni az őket ért változások és a mások által rájuk kényszerített tettek után, de valahogy mégis képesek mosolyt csalni az ember arcára. És az benne a legjobb, amikor ezt nem is direkt csinálják. Hiszen Callumtól megszokhattuk, hogy cuki és vicces pofa, de talán még ennél is jobb, amikor Wren teljesen tudattalanul csal mosolyt az ember arcára. 

És most csatlakozott még mellé néhány szereplő, akikkel így voltam: leginkább persze Addie-n szórakoztam jól, mert ő szerepelt közülük a legtöbbet. Persze a nagy szája sokszor bajba sodorja, de igazából ő képviseli leginkább azt, amit az olvasó gondolhat, és ő bizony ki is mondja. Nem hagyja, hogy szó nélkül eltiporják és dirigáljanak neki, ha nem érzi helyesnek. Ezért pedig csak imádni lehet, ráadásul amikor teszi ezt kiélezett helyzetekben, akkor az olvasó felszisszen, és még egy kis izgalmat kap.



Aztán ott van még két szereplő, akik sajnos alig-alig szerepeltek, de ez a kevés is elég volt ahhoz, hogy imádjam őket: Callum öccse és Gabe. Képzeljetek el sok-sok szívecskét, amik repülnek feléjük. (Na jó, talán túlzásba estem, de azért nagyon bírtam őket.)

És muszáj megemlítenem Riley-t is. Őt is kifejezetten megkedveltem, azzal együtt, hogy nem olyan határozottan és egyértelműen pozitív szereplő, mint a többiek. Nem azért, mert nem lehet szó nélkül melléállni mindabban, amit tesz, egyszerűen csak túl sokat tudunk a múltjáról ehhez. Ilyen szempontból viszont nagyon szépen egymásra találnak Wrennel, nagyon szerettem ezt a furcsa barátok is meg nem is, hálás is vagyok meg nem is viszonyukat. 

Ami a történetet illeti... Nem akarok túl sok poént lelőni, márpedig ha mélyebben belemásznék, megtenném... Legyen elég annyi, hogy ami a Kánaánnak tűnt, és a történet lezárásának az első rész végén, az nem feltétlenül az. Még ha létezne is Paradicsom egy ilyen világban, nyilvánvaló, hogy nehéz elzárkózni teljesen a külvilágtól. A főszereplőinknek pedig döntenie kell, mit hajlandóak beáldozni a nyugalmas életért, és milyen értékrend az, amit követni akarnak. Érdekes kérdések ezek ebben a világban, és az benne a legérdekesebb, hogy bármilyen szörnyűségek történnek is, legalább egy egészen kicsikét megérteni mindkét oldalt - ahogy Wren is teszi. 

Mindenesetre akcióban nincs hiány, már az első fejezetben belevetjük magunkat a tutiba, aztán pedig így lesz ez végig. Kifejezetten tetszett, hogy Callum lehetőséget kapott, hogy bizonyítson, nem csak Wren társaként működőképes, hanem sok mindenre képes saját erejéből is, még ha alacsony is a száma. Sőt.

A realitások talaján is képesek voltunk megmaradni, hiszen ennyi akció nem múlhat el áldozatok nélkül. Nem mondom, hogy nem sokkolt egy-egy jelenet és nem sajnáltam egy-egy szereplőt, akit elveszítünk, de azt hiszem, így volt ez jó. 

Akad azért romantika is a történetben, és nem is csak Callum és Wren részéről - bár a másik szálról nagyon szívesen olvasnék még külön, szuper sztori lenne szerintem. (Hallod, Amy Tintera, spin-offot, spin-offot!)

A történet elején kicsit azért nehezményeztem, hogy Callum és Wren ennyi időt tölt külön, még ha értettem is az okokat, és nem voltak szó szerint elválasztva, csak nem volt annyi közös jelenetük, mint amihez az elsőben hozzászoktam. Bevallom, ezt főleg a regény elején hiányoltam, de aztán szerencsére a regény második fele nagyrészt (nem teljesen) kárpótolt. Nem volt annyi cuki Callum-Wren jelenet, mint az elsőben, de ez nem is elvárható, hiszen ott gyakorlatilag 0-24-ben össze voltak zárva kettesben. 

Összességében azt tudom mondani, hogy nem csalódtam, ezt a részt is nagyon szerettem. Örülök, hogy nem sikerült elrontani, és annak is, hogy az írónő nem nyújtotta el a sorozatot, mint a rétest, csak hogy trilógia legyen belőle.

NAGYON AJÁNLOM


U.i.: A borítót próbálom feldolgozni, de... egyszerűen nem megy. Kérlek, ne a borító alapján ítéljétek meg ezt a sorozatot!

Olvass bele a képre kattintva!


http://www.olvas.hu/uploads/media/file/0001/04/ab8473af4b3e102a9c1f60e21589435bf4e06d37.pdf


Nyereményjáték


Mostani játékunk során a duológiával kapcsolatos tudásotokat teszteljük. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ. Ha minden állomást teljesítetek, esélyetek nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott három példány egyikét.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk.

Addie és Wren melyik város központjából engedte ki az újjáélesztetteket?


A turné menetrendje


Május 31 - Sorok között
Június 1 - Dreamworld
Június 2 - Kelly & Lupi olvas
Június 4 - Deszy könyvajánlója
Június 6 - MFKata gondolatai
Június 8 - CBooks
Amy Tintera: Rebel ​– Az új kezdet {Értékelés + Nyereményjáték} Amy Tintera: Rebel ​– Az új kezdet {Értékelés + Nyereményjáték} Reviewed by Deszy on 6/05/2017 Rating: 5

Nincsenek megjegyzések:

.

Üzemeltető: Blogger.